Somogyi Hírlap, 2007. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
2007-06-02 / 127. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2007. JÚNIUS 2., SZOMBAT 5 MEGYEI KÖRKÉP Látni a festő tud, nézni a tehén is szikra János Cimboráit Szabó Lőrinccel, itta Illyés Gyula tihanyi borát A kilátás lenyűgöző. Ha reggelente valaki ilyen látványra ébred, teljesen érthető, hogy előbb-utóbb ecsetért kiált. Vas András Bár már nyolcvanhat esztendős és ötven éve festi a tavat, Szikra János számára a Balaton még mindig rengeteg újdonsággal szolgál Persze Szikra Jánosból nem a fo- nyódi Sipos-hegy panorámája csinált festőművészt, ő éppen a kilátás miatt költözött a tó partjára. Mint nagy elődje, egyben barátja, a Balaton festője, Egry József. Ha jó a szemük, akár egymást is lefesthették volna munka közben, hiszen éppen szemközt álltak nap mint nap a vászon elé: Egry Badacsonyban, Szikra János pedig Fonyódon. Utóbbi persze akkor, a negyvenes évek végén még zöldfülű kezdőként ismerkedett a magyar tenger színeivel, világával, s még csak tanulta az ecsetkezelést a képzőművészeti főiskolán. Méghozzá nem is akárkiktől.- A hazai kubizmus nagy alakjának, Kmetty Jánosnak az osztályába jártam - meséli a nyolcvanhat éves Szikra János « a fonyódi ház emeleti műtér- § mében, ahonnét elképesztően -g gyönyörű a kilátás a tóra. Még | az sem zavaró, hogy a panorá- I ma közepében egy valószínút- lenül rikító ház (k)éktelenke- dik. - Akkoriban ott tanított még Bernáth Aurél és Szőnyi János is. Az alapokat tehát kiváló mesterektől leste el a délvidéki fiatalember, aki mégsem tudott megragadni a fővárosban. Az ötvenes évek politikai vihara Somogyba, egészen pontosan Marcaliba sodorta, ahol első szakmájával tudott elhelyezkedni: tanítani kezdett.- Csak az vigasztalt, hogy közel kerültem a Balatonhoz - folytatja. - Amikor csak tehettem, a tópartra rohantam, felállítottam az állványomat, és elfeledtem minden bajomat. A látvány mindenért kárpótolt. S amint lehetősége adódott, közelebb is költözött. Fonyódra került, s bár a tanítást nem adta fel - szakfelügyelőként ment nyugdíjba -, igazán kibontakozhatott.- A családban senkiben sem volt művészhajlam, bár édesanyám jól rajzolt - állítja. - A bajai tanítóképzőn figyeltek fel Szikra János 1921-ben született Vaskúton. 1943-ban végzett a bajai tanítóképzőn. 1949-ben diplomázott Budapesten a képzőművészeti főiskolán. 1951-TÖL Marcaliban tanított. 1969-TQL Fonyódon tanított, majd megyei szakfelügyelő lett. 1981-ben Pro Arte Somogy díjban részesült. 1992-ben megkapta Somogy megye művészeti díját. rám; kiderült, hogy nem bánok rosszul az ecsettel, s szemem is van hozzá. Sőt, a képzőművészetin elég hamar kialakult a stílusom. Eredendően a reneszánsz vonzotta, főként azután, hogy kijutott fél évre Olaszországba: Róma, Firenze, Velence múzeumai, képtárai, templomai megfelelő munícióval szolgáltak volna egy egész életre, ám a Balaton másfajta megközelítést kívánt.- El kellett felejteni a reneszánszot - ismeri el. - Az impresszionizmusban találtam meg a megfelelő kifejezőeszközt. Monet, Manet, Renoir adta az ihletet. A tó poétikus hangulata, a színek varázsa kioltja az emberben a naturalisztikus képeket. Omlik belőle a szó, ezerféle szinonima jut eszébe a Balatonról, s amit a szavak nem tudnak kifejezni, arra ott az ecset. Fejből már ő sem tudja, nagyjából háromezer alkotás született a magyar tengerről a keze által, s nincs köztük két azonos.- Annyi színt kikeverni sem lehetséges, ahányfélében játszik a nap vagy éppen a felhők hatására a felszín - lelkesedik. - Egy-egy napszak ezer arcot rejt, s akkor még hol vannak az évszakok. Melyek közül a kedvenc az ősz, amikor a természet is színes ruhába öltözik, s ez jelenik meg hatványozottan a vízen. Ilyenkor ég a keze alatt a munka, néhány nap alatt elkészül egy-egy képpel - persze előfordul, hogy utólag visszanyúl, belejavít, korrigál akár évek múlva is. Sokan ma már a nagy elődhöz, Egry Józsefhez hasonlóan a Balaton festője jelzővel illetik, s művészete ismert a határokon túl is. Itáliában Rómában és Rietiben, Németországban Regens- burgban, Hollandiában Hulstban állították ki műveit, s idehaza is sok helyen megfordultak tóról készült olajfestményei. Még a Nemzeti Galériában is látható festménye - némi meglepetésre nem balatoni téma, hanem a Gdyniai kikötő...- A kedvencem ez a Napraforgó - bök a sarokba -, valamint a Téli táj. De ez is nagyon a szívemhez nőtt - mutat a falon egy csendéletet. Utóbbi a lánya műve - az alma ugyanis nem esett messze a fájától, s a gyermek követte apját a művészetben -, csakúgy, mint a Psalmus Hungaricus címet viselő Kodály-portré. Az Illyés Gyula-arc viszont Szikra lános munkája.- Nagyon jóban voltunk, s nemcsak vele, Szabó Lőrinccel is - mosolyodik el. - Illyés utált modellt ülni, velem azonban kivételt tett. Lerajzoltam ugyanis a tihanyi pincéjét, ami a legnagyobb kincse volt. A három Kossuth-díj helyett ugyanis a saját fejtésű borára volt a legbüszkébb. Meg is értem, mindenki annak örül, amit a legnagyobb munkával ér el. Nem elég tehetségesnek lenni, rengeteg alázat kell ugyanis, és folyamatos tanulni vágyás. A festőnek például meg kell tanulnia átélni és látni. Nézni nem elég, azt a tehén is tud... ■ Annyi színt ki keverni, ahány- féleképp játszik a nap hatására a felszín, lehetetlen. JEGYZET ÁRPÁSI ZOLTÁN Magyarok emelt fővel hurrá! Végre valamiben a spiccen vagyunk! Mondhatnám, a világ élvonalában. Hiszen 121 ország összehasonlításában a 18. helyen állni pestiesen szólva „nem semmi”. Márpedig így van. A VILÁG EGYIK LEGNAGYOBB gazdasági-politikai elemző központja, egy brit cég 24 szempont alapján azt firtatta, mennyire békések a világ országai. Kiderült, Norvégia maga a Kánaán, ahol nincs háború, se tüntetés, stabil a politikai rendszer, s az emberi jogok tisztelete erős. A sor végén Irak kullog, ahol az élet annyit ér, mint mifelénk a csapvíz. Csak érdekességként: az Egyesült Államok a 96., egykori szövetségesünk, Oroszország a 118. Szomszédaink közül a csehek a 13., a szlovénok a 15., a szlovákok a 17. helyen állnak. édes hazánk. Magyaror- szág az említett tizennyolcadik a sorban. A tavaly szeptemberi zavargások, az idős tankista mutatványa, az egy hónappal későbbi „sajnálatos októberi események”, a Kossuth téri kordonépítés és -bontás, a mindennapossá vált útelzárások és tüntetések, az olasz- liszkai roma attak s a minapi rendőrbotrányok után. Mi lett volna, ha ezek nincsenek? Akár még dobogó- < sak is lehetnénk. AKÁR LEGYINTHETNÉNK IS a fentiekre, kit érdekel a rangsor? Mi a saját bőrünkön érezzük, milyen országban is élünk: örülünk vagy bosszankodunk, küldjük el melegebb éghajlatra a kormányt vagy az ellenzéket. Csakhogy egy ország tekintélyét mégiscsak az határozza meg, hogyan vélekednek róla a világban. Nem mindegy, hogy emelt fővel vagy szemlesütve kell bemutatkoznunk: magyarok vagyunk. Egyelőre még emelt fővel. Egyelőre! A pedagógus-szakszervezet szerint a Pensió félreinformál egyeztetés A kaposvári konyhákat üzemeltető cég és az önkormányzat tárgyalásáról nem szivárgott ki információ Lapunk május 17-i számában Megreguláznák a konyhásokat címmel megjelent cikkünkben megírtuk: a kaposvári oktatási intézmények konyháin dolgozók munkaszerződését határozatlan idejűről határozott idejűre módosítaná az üzemeltető Pensió 17 Kft. Süllős Gyula ügyvezető azt mondta, azért, mert csak így tudnak rendet tartani a dolgozók közt. A cikkben leírtakra reagált Konecsni Sándor, a Pedagógus Szakszervezet kaposvári titkára. Levelében azt állítja, hogy a Pensió 17 Kft.-vel foglalkozó cikkünkben Süllős Gyula ügyvezető véleménye enyhén szólva az érintettek és az olvasók félreinfbrmálá- sa. Konecsni Sándor így ír: „Az adagok száma az ön cégének működése nyomán csökkent 10 ezerről 7 900-ra. A napi 7900 ebéd is csak azért van, mert sok kollégistának, napközisnek nincs lehetősége lemondani az étkezést. A cikkben említett Kollektív Szerződés az előfeltételek hiánya miatt valószínűleg nem érvényes, ezért sajnos nem jár az az egy hónapos végkielégítés, amit a törvény által előírt kötelező végkielégítésen felül ön vállalt. Nem jogszerű a munkaszerződés módosítása, mert nincs szó közös megegyezésről... ” Konecsni Sándor szerint az ügyvezető nem rendet akar a dolgozói között fenntartani, hanem folyamatos félelmet. A A szakszervezet fel akarja lebbenteni a fátylat a konyhák titkáról szakszervezeti titkár úgy véli, az nem járja, hogy a dolgozó táppénzes állományát az ügyvezető nyilvánosan kritizálja, cégen belül pedig a budapesti üzemorvos vizsgálatával ijesztgeti. Az említett üzemorvosnak nincs joga a háziorvos diagnózisát felülbírálni. - A jogszerű nyomásgyakorlást nem a munkáltató, hanem a szervezett munkavállalók szokták alkalmazni - írja. - Egyébként a megszűnt munkaviszonyt nem meghosszabbítani szokták, hanem újra létesíteni, de semmi szükség a meghosz- szabbításra akkor, ha a munka- szerződés határozatlan időre szól, ezért folyamatos. A jelenleg fennálló Munka Törvénykönyve alapján önnek a tervezett változásokat a Pedagógusok Szakszervezetével is közölni kellett volna.... Megkerestük Süllős Gyulát, reagáljon a titkár felvetéseké, ám először azt mondta: majd pénteken foglalkozik a kérdéssel, miután tárgyalt a kaposvári önkormányzat illetékeseivel. Pénteken aztán csak Süllős Gyulánét sikerült elérnünk, aki azt mondta, férje még tárgyal, hívjuk később. Utána pedig többszöri próbálkozásukra sem vették fel a telefont. Kéki Zoltán címzetes főjegyző azt mondta a megbeszélésről: érdemi, a közvéleményt is érdeklő eredmény nem született. ■ Márkus Kata
