Somogyi Hírlap, 2007. május (18. évfolyam, 101-125. szám)
2007-05-07 / 105. szám
3 SOMOGYI HÍRLAP - 2007. MÁJUS 7., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Kaposvár fónai IMRE újságírót nevezték ki a Somogyi Hírlap új szerkesztőjévé, a siófoki iroda új munkatársa Kolumbán Tünde lett. Takács Zoltán szerkesztő az Axel Springer Kiadó budapesti szerkesztőségében folytatja munkáját, (me) Kazsok emlékezetes ünnepre készülnek a helybeli reformátusok. 1997-ben volt legutóbb konfirmáció a településen, és most pünkösdkor egy kislány tesz fogadalmat a gyülekezet előtt. Hittancsoport is szerveződött nyolc gyermekkel, így biztosan a következő években is lesz majd konfirmáció Isten házában, (ga) Lakócsa az iskola öt végzős diákja is megszerezte hor- vát nyelvből az alapfokú vizsgát Pécsen. Az intézmény növendékei sikeresen szerepeltek tanulmányi vetélkedőkön is: Kola- rics Leila és Erdélyi Enikő az országos horvát nyelvi, illetve néprajzi verseny döntőjébe került, (ga) Marcali alig fejeződött be a Helytörténeti Múzeum emeletének felújítása, máris tárlatot nyitott meg Sütő László polgármester. Május 31-ig korabeli dokumentumok adnak bepillantást a város mútjába. A múzeum anyagát régi iratokkal és fényképekkel magángyűjtők egészítették ki a kiállítás idejére, (ve) Ordacsehi az önkormányzat a háziorvossal kötött megállapodás alapján rendszeres szűrővizsgálatokat szervez a településen, melyek a lakosság valamennyi korosztályát érintik. Az életkori sajátosságokat is figyelembe vevő folyamatos ellenőrzésekkel próbálják elejét venni a komolyabb problémák kialakulásának. Legutóbb 100 lakót szállítottak mam- mográfiai vizsgálatra, (ml) Tótújfalu A PÉCSI HORVÁT színház társulata látogatott el a kis településre. A tisztességes csaló című komédiát horvát nyelven adták elő, és nagy sikert arattak a színészek, (ga) Húszmillió a basa kertjére nárciszfesztivál Csodák születhetnek, ha odafigyelünk a nőkre Húszmillió forintot költenek még az idén a babó- csai basakertre a Dráva- projekt részeként. Nagy László Örökségünk, Somogyország kincse lett a babócsai nárciszos, Európa legnagyobb vadvirágos kertje. A díjat a hét végi nárcisznapon adta át Gelencsér Atüla, a megyei közgyűlés elnöke. - So- ' mogy természeti, történeti, szakrális értékei kaphatják meg ezt a címet, s itt valamennyi együtt van - mondta Babócsán Gelencsér Attila. - A 12 hektáros nárciszos eredete a török korba nyúlik, s mára féltett természeti értékké vált. Sok más mellett a basakertben azt is megismerhetjük, hogy milyen csodák születhetnek belőle, ha jobban odafigyelünk a nőkre. A nárciszosról készült, 23 karátos arannyal futtatott képet, plakettet és réztáblát Péter István polgármester vette át, aki megköszönte falujának az összefogást.- Nem kellenek nagy dolgok, hogy valamiben egyetértsünk, összejöjjünk és kezet fogjunk egymással - mondta Gyenesei István országgyűlési képviselő. - Egy ilyen kis virág is elég hozzá. A basakert másik üzenete számunkra: nyomot kell hagynunk a világban. Olyat, amire nem csak mi, hanem az utánunk jövők is büszkék lehetnek. Minden eddiginél látványosabbra és színvonalasabbra sikerült az idei nárcisznap, bár Elég egy szál csöppnyi virág ahhoz, hogy megfogjuk a másik kezét, hogy jobban odafigyeljünk egymásra eső áztatta a vendégeket. Ráadásul csak mutatóba maradt az aprócska virágból, a zöme ugyanis a korán jött tavasz miatt elvirág- zott. A 12 hektáros virágszőnyeg hiányát azonban jó programokkal ellensúlyozták. Török kori jelmezesek és végvári énekek emlékeztettek rá, hogy honnan ered a falu ismertsége. Az asszonyok sütöttek-főztek, a férfiak lovaikat hajtották a hagyományos fogatversenyen, a gyerekek pedig íjazhattak, kocsikázhattak. A vásári portékára sem lehetett panasz; csak válogatott árusokat engedtek be a basa kertjébe. Itt ezúttal kopjafát is avattak az elesett babócsai vitézek emlékére. A félholdas alkotás Ürmös István drá- vaszentesi fafaragó munkája. Őrtorony épül egyébként idén a basa kertjébe; a most zajló Dráva-projekt részeként több mint húszmillió forintos beruházásban a török kort idéző épületeket emelnek ide. A nárcisz maradt TÖBB MINT FÉL ÉVEZREDE a háremhölgyei kedvéért hozatta ide a babócsai basa az első virághagymákat. A törököt már rég kiűzték, a csillagos nárcisz azonban máig fennmaradt, s virágzását fesztivállal ünnepük a helyiek. S egyre nívósabb eseményt kerítenek köré. Négydimenziós képzést kaptak a megye orvosai Hárommilliót költöttek a nagyatádi tanpályára A gyógyászatban pillanatnyilag csúcstechnikának számító négydimenziós ultrahangkészüléket tavaly állították munkába a marcali kórházban. A készülék elméleti és gyakorlati alkalmazásáról tartott ismeretbővítő tájékoztatást a pécsi szülészeti klinika egyetemi adjunktusa. Vizer Miklós fontosnak tartja, hogy minél jobban, egyre több intézményben elterjedjen ez a technika. A részletes térhatású fényképekkel és videofelvételekkel még pontosabb a diagnosztika. Nemcsak a várandós anyukáknál, hanem a nőgyógyászati betegségek kiszűrésénél is. A marcaliak mellett a siófoki és a nagyatádi kórházból is érkeztek orvosok a képzésre. ■ Vigmond E. Befejezték a nagyatádi autóstanpálya felújítását. A héten már csupán az útburkolati jelek felfestése ad munkát a kivitelezőnek. Három autósiskola és az ön- kormányzat összefogásával valósult meg az építkezés - tájékoztatott Kovács Sándor Lóránt, a Didaktika Autósiskola megyei igazgatója. Közel hatszáz négyzetméternyi területet aszfaltoztak le, a munkálatokra csaknem hárommillió forintot költöttek el. A beruházásnak köszönhetően mostantól valamennyi kategóriában vizsgázhatnak a leendő járművezetők. Nagyatádon és vonzáskörzetében évente mintegy ötszázan szereznek jogosítványt. ■ Harsányi Miklós J El GY Z E T Kiadó a sóhivatal mi AZ a pagobaj? - kérdi Misu Poldi nénit Janikov- szky Éva egyik gyerekregényében. Rövidítés - feleli Poldi néni. A központi Panasz-, Gond- és Bajbejelentő Hivatalé, ahová az emberek akkor fordulnak, ha bánatosak, bosszúsak, és ilyenkor panaszkodnak, árulkodnak, feljelentenek. Mert könnyű a gyerekek dolga, szaladhatnak az anyukájukhoz, ha problémájuk van, de hova fussanak a felnőttek? bizony hova, pedig panaszból van elég. A bankokra, a hivatalokra, a tanító nénire, vagy éppen az időjárásra. Az amerikaiak szélesen vigyorogva köszöntik egymást: háuárjú? És véletlenül se mondanak olyat, hogy pocsékul vagyok, mert szekál a főnököm, vagy felhúzott a mocskos kölök a rossz jegyeivel. - Nagyszerűen vagyok - érkezik mindig a sztereotip válasz. Más a mentalitás. Míg itthon egyesek arra esküsznek, hogy jobb kibeszélni a bajokat, mások óva intenek ettől, mert sebezhetővé válunk, ráadásul még rosszabbul érezzük magunkat. A regényben a GRADICSEL adja a megoldást, ami a központi Gratuláció-, Dicséret- és Elismerés Bejelentő Hivatal. A mai valóságban pedig most szerveződik a Panaszkórus. Számos európai nagyváros után Budapesten is. Többé senkinek sem kell önmagában bosz- szankodnia, ha veszekedős a szomszéd, sok a kutyapiszok, vagy zaklatja az adóhivatal. Kínjait elküldheti egy weboldalra, dalba ön- tik, és spontán összeálló amatőr énekkar fogja elénekelni a hónap végén. A magyarok abban bíznak, hogy minden eddigi panaszkórust lepipálnak. Egyetértek. Ezúttal minden okunk megvan a nagymellényre. Tavaszköszöntő a szépkorúak találkozójával A folyókat is szabályozzák a négylábú építők hódolat Újra itt van Európa legnagyobb rágcsálója; egy tél alatt akár kétszáz fát kidöntenek Tavaszköszöntő ünnepséget rendezett a nágocsi nyugdíjasok klubja. A Koppány-völgye Kistérség nyugdíjasklubjai közül Andocs, Karád, Kisbárapá- ti, Somogymeggyes és Nágocs vett részt 120 taggal. Gilitsch Antal, a rendezvényneknek helyt adó nágocsi klub elnöke azt mondta: a szépkorúak találkozójának közösségformáló és megtartó szerepe is van. A nyugdíjasokat elkísérték a rendezvényre a polgármesterek is. Hozzátette: a résztvevők műsort adtak, amely segítette a kulturális seregszemlére való felkészülést. A szépkorúak ösz- szejöveteléről nem hiányzott a nótázás és a tánc sem. ■ K. J. Gruber Tamás, a WWF hódfelelő- se elmondta: a Magyarországról kipusztított állatok megjelenése egyike a természetvédelem látványos eredményeinek. - A Drávánál áprilisban végeztünk élőhelyfelmérést - mondta. - Május végén döntünk a pontos helyszínekről, a telepítés pedig az ősszel kezdődhet el. Harminc állatot engednek szabadon. A folyó felsőbb szakaszain a korábbi években a horvátok és osztrákok is sikerrel telepítettek hódokat. Ezek közül való az a néhány család is, amelyik már megjelent a somogyi szakaszon. Bár az eurázsiai hód kevésbé hajlamos a gátépítésre, mint kanadai kollégája, tevékenysége Visszataláltak a hazai vizekbe, Horvátország felől érkezhettek a dél-dunántúu szakemberek már azt hitték: sose látnak többé hódot. De láss csodát: a Zala megyei Kerka patakban és a Principális-csatornán néhány éve felfedezett nyomok arra utalnak, hogy az állat a természetvédők örömére visz- szatalált a hazai vizekbe. El& szőr kételkedtek a szakemberek, hiszen a hódok száma egész Európában drasztikusan lecsökkent a vízrendezések és a mértéktelen vadászat következtében, hazánkban pedig a XIX. század óta nem látAz állatmentők már azt hitték, nem látnak többé hódot ták nyomát. A zalai hódok feltehetően Horvátországból érkeztek hozzánk. A Murán engedték el őket, ám a gyors fo t lyású vizet a hód nem kedveli, így csendesebbet választott. A vidrára hasonlító rágcsálókat valaha irhájukért, húsukért, pézsmájukért vadászták. Ma már Európa-szerte védettek. A zalai hódok a vízfolyás partoldali üregeiben laknak, fákat rág csálnak, időnként pedig megdézsmálják a kukoricást. így is hatással van a környezetére. Építményei fontos szerepet játszanak a folyómeder formálásában. A hódgátak stabilizálják a kisebb vízfolyások vízjárását, mérsékelik az árhullámok lökésszerűségét, száraz időszakban nagyobb mennyiségű vizet tartanak vissza. Egy tél alatt egy három-négy tagú hód- család akár kétszáz fát is képes kidönteni. Az első magyarországi hódokat az 1990-es évek elején engedték szabadon a Hortobágyon. Ma már félezer állat él az országban. Az állomány szaporodásnak indult, s a határ közeli folyóink mentén a hódok vándorlása is megkezdődött. ■ Nagy László, Varga Andrea VARGA ANDREA
