Somogyi Hírlap, 2007. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-05 / 104. szám

2 MEGYEI KORKÉP SOMOGYI HÍRLAP ­2007. MÁJUS 5., SZOMBAT MI A VÉLEMÉNYE Adna esélyt a nőknek? czanka Tímea, a Megyei Igazságügyi Hivatal mun­katársa, Kaposvár: - Leg­alább annyi esélyt adnék, mint a férfiaknak. Bizo­nyos területeken szerin­tem jobb vezetőknek bizo­nyulnak a hölgyek. Jobb a kommunikációs készsé­gük és a beleérző képes­ségük is. Méltánytalan­nak tartom, hogy a ver­senyszférában a férfiak magasabb fizetést kap­nak, mint a nők. takács György egyetemi hallgató, Kaposvár: - Fel­tétlenül hiszek a női veze­tőkben, ugyanis négy nő­vérem van. Az egyikük magas beosztásban dolgo­zik, nagyon büszke va­gyok rá. Szerintem a nők jobb vezetők, mint a férfi­ak, mert sokkal kemény- kezűbbek és racionálisab- bak. Ez azért alakult így, mert a nőknek duplán kell bizonyítaniuk a rá­termettségüket. rógán csilla gazdasági ve­zető, Kaposvár: - Természe­tesen minden nőt megillet a karrierépítés lehetősége. Számomra elképzelhetet­len, hogy egy férfi több pénzt kapjon ugyanazért a munkáért, amit egy nő leg­alább úgy vagy még szín­vonalasabban végez el. Nem nemek alapján, ha­nem a tudás alapján kelle­ne a fizetés mennyiségét meghatározni. Nőnek lenni jó, ha hagyják konferencia Esélytelenségben van csak egyenlőség Somogybán Az esélyekért beszéltek. Lévai Katalin előadását Filebics Magdolna, az Esélyek Háza vezetője és Hadas Miklós, a Corvinus Egyetem tanára hallgatja A nők helyzetéről, lehetősé­geiről tartott konferenciát az Esélyek Háza és az Emberi Jogi Kommunikáció Alapít­vány. Nőnek lenni jó?! - a ne­mek társadalmi esélyegyen­lősége címmel. Fábos Erika Gelencsér Attila, a megyei közgyű­lés elnöke azt mondta: nagyon nagy bajban vannak a somogyi nők, ami összefüggésben van az­zal, hogy nagy bajban van a me­gye gazdasága is. A legfrissebb statisztikai adatokból ugyanis az derül ki: Somogybán az aktív ko­rú lakosság körében minden har­madik ember állástalan, a nők te­MONSPART SAROLTA, ŰZ OrSZÓ­gos Egészségfejlesztési Központ osztályvezetője arról beszélt: az egészségesség nem a betegség hiányában, hanem a jó közér­zetben nyilvánul meg. A rend­szeres mozgás éppen azért fon­tos, mert kiegyensúlyozottságot és önbizalmat ad, ami pedig az egészségmegőrzésben és a jó közérzet elérésében is kulcsfon­tosságú. Ahogy a nők szerepe is ezen a téren. A családban kintetében pedig csaknem min­den második. Hozzátette: a konfe­renciának, s neki, önkormányzati vezetőnek nagy a felelőssége ab­ban, hogy ezen változtassanak. Ennek érdekében összefogásra kérte a politikusokat, a települé­sek vezetőit és az érintetteket. Lévai Katalin szocialista euró­pai parlamenti képviselő azt mondta: fontosnak tartja, hogy az unió az idei évet az esély- egyenlőség évének nyüvánította. Ez jelzi, hogy gondok vannak ezen a területen. Akkorák, hogy egy év alatt nem lehet megolda­ni őket, de egy egész éves kitar­tó kommunikációval a legfonto­sabb ügyekre fel lehet hívni a fi­gyelmet. így arra is, hogy a ma­gánszférából kilépve a nők egy ugyanis mindig a nő a megha­tározó abban, hogy milyen a család életmódja Az pedig a to­vábbi életre dönt el sokat, hogy az egyén életmódszokásainak felét az életének első hat évében a családjában ismeri meg. A statisztika nem túl szívderítő: a nők napi 240 perc szabadide­jükből, csak 8-at, míg a férfiak 275 szabad percükből mind­össze naponta átlagosan 14 percet töltenek mozgással férfiak által alakított és uralt vi­lágba kerülnek, ahol intézmé­nyes keretek között kiszolgálta­tottabbak, mint a férfiak. S az sem csak Magyarországon igaz, hogy a nőknek szinte minden szakmában nehezebb vezetői pozícióba kerülni, mint a férfiak­nak. Kiemelte: az unió országai közül a volt szocialista országok vannak leginkább lemaradva az esélyegyenlőségben. Követendő példaként pedig a skandináv or­szágokat említette, ahol a gazda­ságban, a közéletben, de a hét­köznapi életben is partnerek­ként viselkednek egymással a nők és férfiak. Répa Imre professzor, a Ka- posi Mór Oktató Kórház igazga­tója arról beszélt: a génekben Az elmúlt évben az Európai Bi­zottság és a tanács határozattal úgy döntött, hogy 2007 az esély- egyenlőség éve lesz Ennek az a célja, hogy egyes, Európában széleskörűen felmerülő problé­mára felhívják a figyelmet. Az esélyévnek is nagyon fontos kül­detése az, hogy megismertesse az emberekkel a jogaikat Euró­pában talán az egyik legszéle­sebb felmérés most készült el a diszkriminációról. Minden ál­nemcsak a két nem közötti kü­lönbség kódolt, hanem a női és férfiszerepek nagy része is, ahogy az évezredes kulturális rendszerek is meghatározóak a férfi- és női esélyek szempontjá­ból. Szerinte ezeken évtizedek alatt akkor sem lehet változtatni, ha a társadalom rendkívül fel­gyorsult. Ez azonban nem biz­tos, hogy baj. Szerinte ugyanis az esélyegyenlőségben való elő­relépés fontos női értékeket is felemészt. így például az anya­ságra és ezen keresztül a csalá­dokra sincs jó hatással. Ára van tehát a nők esélyegyenlőségé­nek, és szerinte néhány évtized múlva az is kiderülhet, hogy nemcsak az egyénnek, de a tár­sadalomnak is túl sokba került. lomban megkérdezték, hogy az emberek hogyan vélekednek a diszkrimináció különböző for­máiról Az egyik ilyen kérdésre adott válaszokból az derül kj hogy az európai polgároknak mindössze harmada tudja, hogy hova fordulhat, ha valami­lyen diszkrimináció, hátrányos megkülönböztetés éri. 2008 a párbeszéd éve lesz, aminek az esélyegyenlőség az egyik leg­fontosabb témája. A BALATONTÓL... Barcs versekkel, énekkel és zeneszóval köszöntötték kicsik és nagyok az intézet lakóit és bejáróit. A szociá­lis központ anyáknapi ün­nepségén kedves műsorral lepték meg az időseket a 6-os számú óvoda aprósá­gai, az Együtt-Egymásért Szociális Otthon lakói és a Vikár Béla Zeneiskola nö­vendékei. (ga) Bedegkér betonlapokkal újítják fel a zsáktelepülés kéri falurészén levő Sza­badság utcában a járdát. A gyalogjárda megsüllyedt, így mintegy 200 méteres szakaszon kell rendbe ten­ni, tudtuk meg Steinbacher Jenő polgármestertől, (kj) Csurgó átkerült a jelző- rendszeres házi segítség- nyújtás a kistérségi csa­ládsegítő és gyermekjóléti szolgálathoz. Az új feladat miatt a szervezet alapító okiratának módosításáról döntött a képviselőtestü­let. Korábban a gondozá­si központ felügyelte a jelzőrendszeres segítség- nyújtást. (va) Csurgó FENNÁLLÁSÁNAK ti­zedik évfordulóját ünne­pelte a csurgói tűzoltó-köz­testület. Ünnepi közgyű­lést tartottak pénteken, fel­avatták az erre az alka­lomra készített emléktáb­lát a tűzoltóságon, és meg­koszorúzták Szent Flóri­án szobrát. A vendégeket meghívták egy tűzoltólak­tanya-bejárásra is. (va) Drávatamási mintegy há­rom liter vért adtak az ön­kéntesek a kis települé­sen szervezett véradáson. A vöröskereszt-szervezet felhívására heten jelentek meg, s közülük ketten elő­ször adtak vért. (ga) Kaposvár-Szekszárd a gyer­mekvédelmi intézmények regionális szavalóversenyét rendezték Szekszárdon. A 16 és 18 év közöttiek kor­osztályában Tóth Kitti Vik­tória lett az első helyezett, a 18 év felettieknél pedig Zentai Lilla kapta az első díjat. Utóbbi korosztályban Turman Sándor harmadik lett. Mindhárman a kapos­vári Nyár utcai gyermek- és utógondozó lakói, (mk) A rendszeres mozgás önbizalmat ad 2007 az esélyegyenlőség éve az unióban Pro Carítate-díjas Rótt Pál, a TIT megyei elnöke Egészséges egészségügyet akarnak Somogybán fórum 78 milliárd forintból öt kórházat fejlesztenek a régióban, köztük a kaposvárit és a siófokit Az esélyegyenlőség világnapja alkalmából a Szociális és Mun­kaügyi Minisztérium Iho Cari- tate-díjban részesítette Rótt Pált, a Somogy Megyei Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulat élnökét. Az ismeretterjesztés hőskorában, az 1960-as évek­ben kezdte egészségügyi felvi­lágosító munkáját. Orvosként sokat vállalt a somogyi ismeret- terjesztés rendszerré fomálá- sában, jelentős szerepe volt a nagyatádi kórház létrehozásá­ban. 1993 óta a TIT megyei el­nöke. Második ciklusban tagja a megyei idősügyi tanácsnak. Az elimerést pénteken a fővá­rosban Kiss Mer miniszter ad­ta át a főorvosnak. ■ K. Cs. Az egészségügyben zajló re­formfolyamatokról tartott fóru­mot a Dél-dunántúli Közéleti Egyesület. Bertalan Péter, a civil szervezet elnöke, a Kaposvári Egyetem tanszékvezetője azt mondta: fontosnak tartják, hogy időszerű és politikai kérdések­ről is legyen lehetőség nyitottan beszélni - ezért szervezték meg az Egészséges egészségügy el­nevezésű rendezvényt. Lamperth Mónika önkor­mányzati és területfejlesztési miniszter, Kaposvár országgyű­lési képviselője azt mondta: az egészségügyi reform is elsősor­ban azokról az emberekről szól, akik igénybe veszik. Éppen ezért fontos, hogy tudják és ért­Párbeszéd a civilekkel. Lamperth Mónika, Répa Imre (balról) és Rácz Jenő a régiós egyesület fórumán az egészségügyi reform mellett szólt sék, hogy mi történik. Abban pedig, hogy a folyamatok nem mindig átláthatóak a hétközna­pi ember számára, a politiku­soknak is felelőssége van. Lamperth Mónika kiemelte: a Dél-dunántúlon nyolc nagy projekt és 78 milliárd forint se­gít majd abban, hogy öt kórhá­zat korszerűsíthessenek. Ezek közül a Kaposi Mór Oktató Kór­házra 18 milliárd forintot, az ' Onkoradiológiai Központra pe­dig 1,8 milliárd forintot fordí­tanak majd. Ezenkívül megújul még a siófoki, a dombóvári, a pécsi és a mohácsi kórház. Tizenkét kisebb projekttel pe­dig a kis településen élők esé­lyeit javítják majd különféle egészségfejlesztési beruházá­sok a régióban. Répa Imre professzor, a Ka­posi Mór Oktató Kórház igaz­gatója azt mondta: az átalakí­tás elkerülhetetlen. A lényege: az egészségügyben meglévő szakmai tudást és forrásokat a betegek érdekében koncentrál­ni kell. Ez csak akkor sikerül­het, ha a politika és a szakma nem megy egymással szembe. A változásokra ugyanis szükség van a hazai egészségügyben. Nem csak a reform megindulá­sa és nem is a rendszerváltás óta. Az ágazat ugyanis a hetve­nes évek végétől szinte ugyan­azokkal a gondokkal küzd és megoldásra vár. ■ Fábos Erika

Next

/
Oldalképek
Tartalom