Somogyi Hírlap, 2007. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-02 / 101. szám

2007. MÁJUS 2., SZERDA MEGYEI KORKÉP Amerikai szupershow Marxszal majális Mintha húsz éve megállt volna az idő a kaposvári Cseri parkban Alig találni parkolóhelyet, fél órát körözünk, mielőtt a susnyás mellé szám­űzött cirkusztól néhány lépésnyire leállítjuk a ko­csit - a fene sem gondol­ta, hogy ennyien lesznek. Vas András A cirkuszosok is nyálcsorgatva figyelik az egyre sűrűbb rajok­ban a Cseri park felé nyomuló tömeget, ha csak minden tizedik majálisozó betérne hozzájuk, egy hétre előre eladhatnák a je­gyeket. Ám a nép egyéb hívsá- gokra vágyik, ráadásul a zene, még ha kissé avitt is, sokkal in­kább a fák közé csalogat, mint­sem a viharvert sátorponyva alá... Átküzdjük magunkat a park­széli bozótoson, ám a bodzáson átjutva kiderül, kár volt rohan­ni, minden olyan, mint amikor utoljára erre jártunk. Ennek le­het vagy húsz éve, ám valóban semmi sem változott. Legalább­is a vécék felőli oldali magaslat­ról nézve. A centenáriumi em­lékmű környékén ugyanazok a játékok állnak, mint a rendszer- váltás előtt, talán még a tulajdo­nosok sem változtak. A korszel­lemnek megfelelően persze egy gyors festésre jutott pénz, a pi­ros zászlók, vörös csillagok he­lyére csillagos-sávos lobogó ke­rült, esetleg EU-zászló, míg a hangfalak ezúttal Varga Miklós Európájának hip-hoposított vál­tozatát bömbölik. A hajdan uralkodó, mára azonban némi­képp háttérbe szorított mun­kásosztálynak ez maradt az ün­nepre... No és az ömlesztett gagyi.- Főnök úr, vegye már meg ezt a kisasszonynak - ugrik elém a frászt rám hozva egy rá­menős árus. Kezében valami felismerhetetlen fehér állatizé, talán medve, esetleg kutya. Öt­ezerért már az enyém, ponto­sabban feleségemé lehetne, ám valahogy legyűröm a kísértést és a kereskedőt, s kitörök az amerikai fánkos felé. A fakép­nél hagyott játékárus egy ál- Barbie-t lóbálva lecsap a kö­vetkező gyanútlanul sétálgató párra... Közben persze átértékelem a néhány perccel korábbi kijelen­tést, miszerint minden olyan, Együtt a család. Ezen a majálison is sokan zarándokoltak a kaposvári Cseri parkba, ahol ezúttal is sokféle programot találtak a szülők és a gyerekek mint húsz éve, hiszen bizonyos, hogy amerikai fánkot nem árul­tak errefelé a nyolcvanas évek végén. Mint ahogyan gofrit sem. így azt sem tudom kiszámolni, hányszorosára emelkedtek az árak. Most a gofri 300, a kabát­gomb nagyságú fánkból néhány darab 350 forintot kóstál. Ugyan­ennyi a sajtos-tejfölös lángos, A marxista filozófia alapjai és a Mi­csurin ifjú követői című hajdani sikerkönyvek is. Utóbbiakra már a használt könyveket földről, do­bozokból áruló - idealista... - ke­reskedő előtt bukkanunk rá, ám hiába a rengeteg olvasnivaló, a Cserben ezen a délutánon a szel­leminél jobban fogy a valódi táp­lálék. A lacikonyhások pedig igencsak kihasználják, hogy ezen a délutánon még a koszt­pénzt máskor tíz körömmel védő háziasszonyok is megenyhül­nek, s engedik ellazulni hitvesü­ket, sőt, a gyerekeknek is jut va­lami különlegesség. Ilyen példá­ul a centinként nagyjából hatvan forintba kerülő sült kolbász, mely­hez egy ötvenesért laffant unott arccal a pecsenyés egy kanál ke- csöpöl A zsírtól fénylő szájak ezek után persze valami szomjoltót kívánnak, s háromszázért jöhet is a csapolt - ha már a munka és a munkások ünnepe - kőbányai. A felnőttprogramnak ezennel nagyjából vége, bár akadnak né­Több mint száz éve kőkemény sztrájkból lett a munka ünnepe 1889. JÚLIUS 14-én Párizsban megalakult a II. Intemacioná- lé, ahol a küldöttek elfogadtak egy határozatot, mely szerint: „nagy nemzetközi tüntetést kell szervezni egy időpontban oly módon, hogy a munkások egy meghatározott napon egyi­dejűleg valamennyi ország bán, minden nagyvárosban terjesszék a képviseleti szervek elé azt a követelést, hogy törvé­nyesen csökkentsék a napi munkaidőt nyolc órára. (...) Miután az Egyesült Államok­ban az American Federation of Labor 1888-as kongresszu­sán már határozatot hozott hasonló tüntetés rendezésére 1890. május elsejére, ezt a dá­tumot kell elfogadni a nemzet­közi tüntetés időpontjaként. ” azaz A május elseje való­jában hivatalos munkás­sztrájk, mely az idők során nemzetek feletti munkásün­neppé szelídült. hányán, akik az asszony elkáp- ráztatása okán a céllövölde felé vonulnak. Lövésenként kétszáz forint a kissé megbuherált cél- gömbű puskákkal - kétezerért le is pottyan a kétpálcás, menő együttes fényképével csinosított műanyag pénztárca... Közben a gyerek négyszázért megy egy kört az ördöghintán, felül az amerikai szuper show-t ígérő Hally Gallira - a hajdani Szputnyik. űrhajókat persze fel­váltották a Star Wars Racerek -, s ha még bírja a családi buksza, hatszázért jöhet a dodzsem. Illet­ve választhat ugyanennyiért egy silányabb, micimackós lufit. A drágább, ellenállóbb anyagból készült ugyanis ezerkétszáz. Bár megfontolandó, hogy ennek árán egy kiló eperhez is hozzá­juthat a família. Mely elégedet­ten távozhat: napfény, kánikula, teli gyomor, gázos lufi, csökölyi eper. Micsurin már nem annyi­ra ifjú követőitől... Nyitják-zárják a zsilipet A SEGÍTÜNK ROVATBAN ápri­lis 24-én Sokallja a vízle­eresztést címmel megjelent olvasói levélre válaszolt Fejér Vilmos, a Közép-du­nántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Ba­latoni Vízügyi Kirendeltsé­gének vezetője. így írt:,,... A Balaton vízszabályozását annak üzemi engedélye ha­tározza meg. Előírja, hogy 110 centi feletti vízállásnál a vízleeresztést el kell kez­deni. A mértékénél mindig figyelembe vesszük az idő­járási viszonyokat. A hajó­zási program befejeztével, április 24-étől csökkentet­tük a leengedett mennyisé­get, 112 centis vízállásnál pedig megkezdjük a zsilip zárását úgy, hogy a tó víz­állása a leeresztést követő­en 110 centiméter legyen. A Halászati Zrt. a vízle­eresztés mértékét nem be­folyásolja, csak angolnabe­fogásra használja.” Még egyszer a vízállásról A BALATON VÍZSZINTJÉNEK mesterséges csökkentése, a zsilip megnyitása vélemény- alkotásra késztette olvasó­inkat. Köztük a Balatont szerető és féltő Medvéssy Zsuzsannát is. így írt: „.. Egyetértek azon honfitár­saimmal, akik aggódnak a Balaton vizének leeresztése miatt. Többedmagammal nem értem a döntést, hi­szen elég hosszú ideje szá­razság van. A meteorológu­sok hosszú, forró nyarat jó­solnak, a párolgás szintén veszélyezteti a vízszintet. Javaslom, hogy zárják el a zsilipet, amíg nem késő, ne­hogy előforduljon a néhány évvel ezelőtti állapot. A Ba­laton az ország gyöngysze­me, jobban meg kellene be­csülni! Szerintem a termé­szet rendjébe nem lenne szabad beleavatkozni.” A jövő postásai versengtek Fonyódon színvonalas képzés Az első helyezettnek nem kell szakmai vizsgát tennie Háromnapos szakmai tanulmá­nyi versenyen mérték össze tu­dásukat a végzős postai üzleti asszisztensek Fonyódon. Tizenegy iskolából huszon­három diák jutott el az orszá­gos versenyig, ahol gyakorlat­ban és szóban is számot kel­lett adniuk a felkészültségük­ről. Huszonkilenc éve képez­nek postai szakembereket a fo- nyódi gimnáziumban, amely első alkalommal adott helyet az eseménynek.- A szakmai oktatás magas színvonalának és az országos versenyeken való állandó je­lenlétnek is köszönhető, hogy az intézményt kérték fel a ver­seny megrendezésére - mond­Nehéz volt a teszt? Durcsán Zsuzsanna (balról) a fonyódi, Halász Andrea a kecskeméti iskolát képviselte a szakmai versenyen ta Bántó Zsuzsanna, a gimná­zium igazgatója a verseny zá­rónapján. Az országos megméretteté­sen Orsós István, a dombóvári Apáczai Csere János Szakkö­zépiskola és Kollégium tanuló­ja szerezte meg az első helyet, így mentesült a szakmai vizs­ga alól. Második helyen a szin­tén dombóvári Orbán Katalin végzett. A harmadik helyet a rendező fonyódi iskola tanuló­jának, Durcsán Zsuzsannának sikerült megszerezni. További tizenöt fiatal kapott részleges vizsgamentességet a versenyen mutatott teljesítmé­nye alapján. ■ Márton László Háromszáz gyerekhang csendült fel Csurgón Gyerekkórusok hangja töltötte be a csurgói közösségi ház nagy­termét. Két évtizede, hogy első alkalommal megrendezték a dél­somogyi kórusok találkozóját Barcs, Csurgó és Nagyatád rész­vételével. Az ötlet Peperő Gyula - ma már nyugdíjas - karnagyot dicséri, aki akkor megyei ének­zene szakfelügyelőként fontos­nak érezte, hogy évente legalább egyszer ezek a kórusok pódium­ra léphessenek. A találkozó a barcsi Arany János Általános Is­kolából indult útjára. Az idei hangversenyt a házi­gazda város Réti József Zeneis­kolájának a triója nyitotta meg. Kovács Tamásné jegyző köszön­tőjében hangsúlyozta: ez nem verseny, hanem szakmai fó­rum, ahol megismerhetik a kó­rusok egymás repertoárját. Azt is mondta: az együtt éneklés harmóniát teremt, s erre nagy szükség van mai világunkban. Továbbá zenei műveltséget ad, emellett közösségformáló hatá­sú. Hat iskola 307 tanulója lé­pett színpadra, számos Kodály Zoltán-művel a Kodály-évfordu- ló jegyében. Zárásként Simon Mihály, a szervezést vállaló II. Rákóczi Ferenc Általános és Alapfokú Művészetoktatási Iskola igaz­gatója átadta a stafétabotot a következő rendezőnek, a bar esi Deák Ferenc Általános Isko Iának. ■ Varga Andreí F. SZARKA ÁGNES ifi 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom