Somogyi Hírlap, 2007. május (18. évfolyam, 101-125. szám)
2007-05-22 / 118. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2007. MÁJUS 22., KEDD IIIIUIOIIIKIIB » %m WMM MS^S M$$ 1 p»l»lW»|imi«tl wmmssm■ Sakkozik a testépítő kollmann klára kétszeres magyar testépítőbajnok, hatszoros magyar súlyemelőbajnok, az első női súlyemelő-világbajnokság hatodik helyezettje, az 1988-as Európa-bajnokság bronzérmese.- Most nem versenyzek, de keményen edzek napi másfél órát. Régi hobbim a sakkozás, amit versenyszerűen is szeretnék újra űzni. Egy számítógépes sakkprogrammal gyakoriok, s nagyon jól játszik a gép, nem könnyű túljárnom az eszén. Néhány éve telepedtünk le Zákányban német származású férjemmel. Ausztriában dolgozik, lehet, hogy elköltözünk. K SH M VM&ífr WMUm A kisbárapáti gondozónő kosa antalné, a kisbárapáti önkormányzat szociális gondozója: - Tősgyökeres kisbárapáti vagyok. Hét éven át a karádi ruhagyárban voltam betanított munkás. 1980-tól a községben dolgozom mint szociális házi gondozó. Két évvel később elvégeztem egy kétéves egészségügyi iskolát, így már 27 éve látom el ezt a feladatot. Nagyon szép és felelősségteljes. Hat-ti- zenkét idős személy problémájának megoldásáról gondoskodom. Ezt a munkát csak szíwel-lélekkel, emberséggel lehet végezni. A férjem nemzetközi gépkocsivezető, három gyermekünk van. Csepelyi misszió baseballütővel amerikai álom Somogyi keresztény gyülekezeteket segítene a házaspár Amerikában született, de mindig hazahúzt^ a szíve Temesváry Józsefet, aki feleségével misszionáriusként költözött Nagycse- pelyre. Mórocz Milán- Egy szót sem tudtam angolul, amikor iskolába mentem, mert otthon csak magyarul beszéltek velem a szüleim - emlékszik a gyerekkorára. - Egy évbe telt, mire úgy megtanultam a nyelvet, hogy elkezdhettem a tanulmányaimat. Már elmúltam húszéves, amikor elkezdett foglalkoztatni a származásom, és elhatároztam, egyszer hazalátogatok. Azt álmomban sem gondoltam volna, hogy ide fogok költözni. Felesége, Sandi már fiatal kora óta arról álmodott, hogy egyszer valahol misszionáriusként dolgozik, de férje mindig csak jóízűen nevetett rajta. Később megváltozott a véleménye.- Amikor erről beszélgettünk, mindig megjelent egy kép előttem, hogy valahol Afrikában egy sátorban fekszünk betegen, és végül meghalunk maláriában - mondja József.- Jó állásom volt, szerettem, amit csináltam, így őszintén szólva semmilyen indok nem szólt amellett, hogy elhagyjuk Amerikát. Sandi azonban meglátott egy hirdetést, amiben egy Bécs melletti teológiára kerestek munkatársakat. Amikor először átjöttek Sopronba, eldöntötték, ha lehetőségük lesz rá, átköltöznek. Két év múlva már az ameBaseballozni tanítják a nagycsepelyi fiatalokat. Képünkön (balról) Temesváry József, Sandi és a tanítványok, elöl Kovács Gabi a jókora kesztyűvel Errefelé még érték az emberi kapcsolat MINDIG ÉRDEKELT, hol Van Magyarország, ahonnan a férjem származik - mondja Sandi Temesváry. - Sokan kérdezik tőlem, nem húz-e vissza a szívem Amerikába, hiszen ott sokkal jobb világ van. Ez nem igaz. Ott az embereknek nincs idejük egymásra, mert mindig újabb autót, nagyobb házat szeretnének, ezzel telik az életük. Lehet, hogy Magyarországon nincs olyan jólét, de itt még van értéke az emberi kapcsolatoknak. rikai misszióstársaság budapesti székhelyén dolgoztak. Átalakítottak egy cirkuszi pótkocsit, a belsejében könyvesboltot és kávéházat rendeztek be. Ha egy kis vidéki gyülekezet meghívta őket, levontatták az utánfutót, és két-három hétig az ott élő gyerekekkel foglalkoztak. Előfordult, hogy meghívtak egy egész baseball-csapatot Amerikából és megtanították az ismeretlen sportot a falubelieknek. Azért költöztek Nagycsepelyre, mert megszerették a vidéket. A somogyi gyülekezeteket szeretnék segíteni, bármilyen felekezetű keresztény közösséget. Álmuk egy gyerekotthon építése. Azt mondják: sok csoda kellett, hogy eddig eljussanak. Ha az árvaházhoz újabbak kellenek, azok is megtörténnek majd a maguk idejében. Fekete kövek: a nagy generáció ‘56-os története író bíró A tárgyalóteremben találkozik gyermekkori barátjával az új regény főhőse Az idei könyvhét egyik különleges „csemegéje" lesz Ujkéry Csaba legújabb regénye. A Fekete kö- vek'az 1956-os forradalomról és az azt követő évtizedekről szól. Ujkéry Csabát, a Somogy Megyei Bíróság elnökét jeles íróként is számon tartják. Kedvenc koráról, a középkorról több kötete is megjelent, de kalandozott a somogyi betyárvilágban is. Bár az író maga is tanúja volt 1956- nak - a forradalmat tizenéves kamaszként élte át -, tizenegyedik kötete, a Fekete kövek nem önéletrajzi regény. Ám óhatatlanul előbukkannak benne saját élményei. Az író azt tartja új kötetéről: a „nagy generáció" történetét írta meg, belpolitikai társadalomrajzot készített. Ezúttal a kutatás során a bőség zavarával küzdött, hisz egyetlen korról sem állt rendelkezésére ennyi dokumentum, korabeli sajtótermék. A könyv egy bíróról és gyerekkori barátjáról szól, akiket messze sodor egymástól az életük, ám sorsuk egy ponton újra összekapcsolódik. Talán nem meglepő: a tárgyalóteremben. A regény olyan kérdésekre keresi a választ: mennyit ér, mire kötelez egy gyermekkori barátság? Sorsunk alakulásában milyen szerepe van a magunkkal hozott értékeknek, a társadalom viharainak, melyek felemelhetnek, de akár ketté is törhetnek. Mindezt körülöleli a korszak politikai légköre, egy kis város forradalma, és ami a „nagypolitikában" e körül történik. ■ Jakab Edit Mennyit ér, mire kötelez a gyerekkori barátság? Ez az új kötet nagy kérdése Elapadtak már a források az erdei iskolák támogatására ördögi kör A fenntartóknak és az iskoláknak nincs pénzük, és a szülőktől sem kérhetik a hiányzó összeget Egyre többen mennek, a legtöbben azonban kimaradnak az er- deiiskola-programból. Nincs rá pénz. Gyerekzsivajtól hangos az őrtílosi Dráva-part. Innen lehet tudni: újra benépesült az Éltető világ erdei iskola és nyári tábor. Somogybán még mindig ez az egyeüen hely - noha erdei iskolából több is van -, amely minősített. Jelinek István tulajdonos elmondta: sok szolgáltató nem is tudja, hogy minősíttetni kellene. Az erdei iskoláztatás hazánkban az elmúlt tíz évben indult igazán fejlődésnek, amikor a közoktatási intézmények és fenntartóik, civil szervezetek, majd az állami és a vállalkozói szféra is érdeklődni kezdett eziránt az oktatási forma iránt. A szaktárcák pedig felismerték az erdei iskolázás pedagógiai-módszertani, környezeti nevelési és szocializációs lehetőségeit, ezért 2000-től támogatták, majd 2003- ban elindították az erdeiiskola- programot. Az „Erdei Iskola Program 2003-2008” keretében még tavaly is lehetett e célra pályázni, de erre az évre elapadtak a források. Horváth Zsolt, az iharosbe- rényi általános iskola igazgatója jól emlékszik arra az időre, amikor - ahogy fogalmazott - még országos felbuzdulás volt.- A pedagógiai programunkba is beépítettük a környezeti A csurgói diákok az őrtilosi erdei iskolában. Egy évben sem hagyják ki Kenyér a kemencében A környezeti nevelés a környezettel való harmonikus együttélésre nevelést jelenti. A szorgalmi időszakban, teljes iskolai osztályok számára szervezett, 3-5 napos erdeiis- kola-programok egy konkrét helyszínről, tájról szólnak. A helyszínre jellemző társadalmi, gazdasági és természeti környezet összefüggéseit mutatják be a mindennapi valóságon keresztül Az őrtilosi erdei iskola egyik diákok által kedvelt programja a kemencét kenyérsütés. nevelést. Három éve egy hetet tölthettek el Őrtilosban a gyerekek, azóta nem tudtuk vinni őket, pedig nagyon hasznos volt. Testközelből látták az élővilágot, és közösség épült. Ám Iha- rosberényben, mint ahogy a legtöbb településen, a fenntartó nem tudja támogatni az erdei iskolázást, az általános iskola sem képes előteremteni a pénzt, és a szülőktől sem szedheti be az árát, így a kör bezárult. Pedig ahol mindez része a pedagógiai programnak, ott pénzt is kellene mellérendelnie a fenntartónak. Elvileg. Ám a gyakorlat azt mutatja: kis településeken, kis iskolák esetében a forráshoz jutás reménytelen. ■ Varga Andrea
