Somogyi Hírlap, 2007. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-19 / 116. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2007. MÁJUS 19., SZOMBAT 10 VIDÉKFEJLESZTÉS Belső-Somogy ökológiai szellemét őrzi pro natura A természeti értékek megőrzése a vidékért, a somogyi emberek boldogulásáért Tömösváry Tibor: a területvásárlásokkal a védett fajok élőhelyeit vesszük meg, s hagyományosan gazdálkodunk. Büszke vagyok a rétisas-programunkra Pro Natura díjat kapott Persányi Miklós környe­zetvédelmi minisztertől Tömösváry Tibor, a So­mogy Természetvédelmi Szervezet elnöke. Vigmond Erika- Odin „fecskéjével1*, a pogány mitológiában a fekete gólya ti­tokzatos alakjával azonosult a Hoenik könyörgő üzenetéről szóló Belső-Somogy szelleme cí­mű könyvben, amit Hivatal Nándorral írt. Tolmácsolása a természet jajkiáltásának?- Mikor Somogyba kerültem, gyalog bejártam a megyét. Föld- utakon barangoltam tanyákon, elhagyott falvakon keresztül, be­szélgettem pásztoremberekkel, megismertem a régi kastélyokat, malmokat. Akkor fogalmazódott meg bennem, hogy ez a világ Somogyországban a végnapjait éli. Elidegenedett saját termé­szeti környezetétől. Elfogyott a legelő állat, érdektelenné vált a föld óvása, a fenntartásukról sem gondoskodtak. Élettér híján elmaradoztak például a gólyák is. Az állattenyésztés, a földmű­velés eltűnésével a falvak in­kább csak házak sorából állnak. A kultúrtájat csak úgy lehet fenntartani, ha természetvédel­mi alapokon nyugvó hagyomá­nyos gazdálkodást folytatunk. Ez szolgálhatja a somogyi emberek boldogulását, fejlődését, ökológi­ai értékeink megőrzését.- Ez felér egy jókora vidékfej­lesztéssel... Tömösváry Tibor 1958-BAN született Csornán. A kaposvári mezőgazdasági főiskolán végzett. Két gyer­meke van, Somogyfajszon él 1992-ben a Madártani Egye­sület Chemel István emlék­éremmel tüntette ki. A Pro Natura díjat Somogy termő szett értékeinek megőrzéséért kapta. A Ford Környezetvé­delmi és a Somogy Polgárai­ért elismerést is megkapta.- Sokan úgy gondolják: a ter­mészetvédelem abból áll, hogy távcsövezik a madarakat és szá­molják a növényeket. Nos, olyan természetgazdálkodási progra­munk van, amelyben a vidék nemcsak a termelés színtere, hanem hagyományokat ápoló és őrző élettér, ami megtartja az embereket. Magyarországon el­sőként, civil szervezetként terü­letvásárlásba kezdtünk, termé­szetvédelmi céllal. 1989-ben vet­tünk meg a Boronka patak men­tén egy halastórendszert. A Zöld Folyosó Közalapítvánnyal azóta vásároltunk már a Nagyberek­ben legelőt, Petesmalomnál er­dőt, Csokonyavisontán tavakat, Somogyfajszon is így bővítettük a vizes élőhelyet. Ökológiai érté­kekben rendkívül gazdag terüle­tek tulajdonosává váltunk, fele­lősségekkel és kötelezettségek­kel. Fenntartjuk azokat a gazdál­kodási, területkezelési módokat, amelyek évszázadokon át bizto­sították a fennmaradás feltétele­it. Őrizzük a halászat, a pásztor­kodás, az őshonos magyar házi­állat-fajok tartásának kulturális örökségét.- A szervezetnek több sikeres programja is van. Más jól be­vált módszerekkel összegyúrt vagy saját kidolgozás?- Büszke vagyok arra, hogy a szervezetünk koordinálja az or­szág legsikeresebb fajvédelmét, a rétisas-programot, amihez egy 1986-os németországi konferen­cián gyűjtöttem tapasztalatokat. A petesmalmi vidrapark angol példa alapján létesült. A fekete és fehér gólyákat védő programun­kat a svájci Cicónia Alapítvány­nyal közösen dolgoztuk ki. Az ér­tékek és témaparkjaink bemuta­tására saját szervezésben indítot­tuk el az ökoturizmust. A somogy- fajszi Pásztorparkban újra éledt a pásztorkultúra, az egykori Kund-kastély, a szervezet köz­pontja amolyan kulturális cent­rummá vált. Állandó kiállítás mutatja be gyakorlati és termé­szetvédelmi tevékenységünket, oktatási és védelmi programjain­kat, alkotótáborok helyszíne is.- Az oktatási programmal a természet iránt fogékony ge­nerációt nevelik...- Bevonjuk őket a tevékeny­ségünkbe. Szakköröket, vetél­kedőket, kézműves foglalkozá­sokat szervezünk. Kirándulni visszük őket, a pásztorkultúrán keresztül megmutatjuk, ho­gyan viszonyul egymáshoz em­ber és természet. Nagy sikere van a madármegfigyelésnek is.- Talán önnél is a madarakkal kezdődött a természet iránti elhivatottság?- 1974-ben a Magyar Madárta­ni Egyesület alakuló ülésén Zir- cen találkoztam Bankovics Atti­lával, a Természettudományi Múzeum múzeológusával, aki bevezetett a madarak világába. Olyan mély nyomot hagyott ben­nem, hogy akkor egy életre elkö­teleztem magam mellettük. Gim­nazista koromban bejártam az egész országot a nyári szünetek­ben. Ez az időszak alapozta meg, hogy nemcsak az állatok, hanem az életterük megőrzése is fontos. Ismét emberekkel van tele Barcs egykori központja fejlesztés Félmilliárd forintnyi állami támogatásból élesztették újra a nemrég még kihalt városrészt málmedence valósult meg. A fürdőre építve ma már erő­södik a gyógyturizmus és a Drávára alapozott ökoturizmus is Barcson. Önmagában a fedett fürdő és rekreációs központ hetven új munkahelyet jelentett a városnak. Hamarosan meg­épül a 240 férőhelyes négycsil­lagos gyógyszálló, a panzió és a kemping, s ezekkel együtt há­romszáz új munkahelyhez jut­nak az idegenforgalomból. A Barcs szíve újra dobogjon! címet viselő ROP-pályázat má­sik fő eleme a Móricz Zsig- mond Művelődési Központ helyreállítása és bővítése volt. Vértes György igazgató elmond­ta: ezt már nagyon várták, hi­szen Barcs valamennyi intéz­ménye közül ők dolgoztak a legmostohább körülmények között. Az ötvenéves épületre nagyon ráfért a korszerűsítés. A színház és moziterem kivéte­lével az épület teljes felújításá­ra és bővítésére elegendő volt az elnyert pénz. A bővítéssel csaknem százötven négyzet- méternyi területet nyertek, aminek a legjobban a művé­szeti iskolások örülnek. Ők ugyanis már évekkel ezelőtt kinőtték a kultúrházat. A fel­újításból kimaradt épület­szárnyra most igyekszik pénzt szerezni a város. Olyan közös­ségi épületté alakítják, amely­ben elfér majd egy koncert és moziterem is. Nagy László Élettel telt meg Barcs egy­kori központja; a régóta halódó városnegyed a horvát bevásárlóturizmus éveiben vesztette el vég­képp a jelentőségét, mára azonban félmilliárdos ál­lami támogatással sike­rült újraéleszteni. Barcs régi városközpontjának rehabilitációjára 550 millió fo­rintot nyert az önkormányzat a Regionális Fejlesztés és Operatív Program (ROP) pályázatán. A pénz nagy része a városi fürdő fejlesztésére kellett, de 140 mil­lió forint jutott belőle a művelő­dési központra is. A nagyberu­házás révén mára élénk forgal­mú, hangulatos városnegyeddé változott a nemrég még kihalt, szürke, kopott településrész. Több fontos intézmény - a kul- túrház, könyvtár, fedett fürdő és középiskola - működhet most itt egymás szomszédságában, s a fejlesztés több tucat új munka­helyet jelentett a városlakóknak.- Önkormányzatunkra sú­lyos teherként nehezedett a le­romlott állapotú városi strand - mondta Kuti Béla, a városfej­lesztési iroda munkatársa. - A beruházásnak köszönhetően ez mára a város egyik kitörési pontjává vált, az idegenforgal­mi fejlesztés alapja lehet. Hazai A májusi melegben jólesik egy kis pancsolás; a bevásárlás helyett ma már a fürdőturizmussal ismerkednek Barcson Étteremmé szeretnék alakítani a fedett piacot elkészült a megvalósítható­sági tanulmány a szabadidő központ és az üzletnegyed re­habilitációjára is Barcson. Az előbbit szeretnék alkalmassá tenni arra, hogy nagy rendez­vények helyszíne lehessen, az utóbbinak pedig a horvát be­vásárlóturizmus lecsengésé­vel kell új funkciót találni. A tervek között szerepel a fe­dett piac étteremmé alakítá­sa, kiállítóhely és internetes kávézó létrehozása. forrásokból korszerű szabadté­ri sportmedencét és élményme­dencét, hatpályás versenyme­dencét, termálvizes és gyerek­medencéket sikerült építe­nünk. A városrész rehabilitáci­ójára elnyert pénzből pedig fe­dett uszoda, tanmedence, ki­szolgálóhelyiségek, gyógykeze­lők és a gyógyászat részeként három különböző hőfokú tér­Szabadtéri színpad és játszótér épülhet Bedegkéren Két és fél millió forint elnyerésé­re nyújtott be pályázatot Be- degkér önkormányzata. A zsákte­lepülés vezetése a napközi ottho­nos óvodával szembeni területen szabadidőpark és játszótér kiala­kítását tervezi. Steinbacher fenő polgármes­tertől megtudtuk: a képviselő- testület döntése alapján az ön- kormányzat is 2,5 millió forintot biztosít az építkezéshez, így a beruházás ötmillió forintba ke­rülne. Hozzátette még, hogy a fa­lu központjában levő elhanya­golt területet ezzel rendbe ten­nék és hasznosítanák. ■ A közpark kialakításá­val szeretnék elérni a lakosság: megtartását. A tervek szerint a park egyik részében játszóteret is kialakí­tanának a gyerekek számára, de tervezik szabadtéri színpad építését, ahol kisebb előadá­sokra, bemutatókra is sor ke­rülhetne. Lennének sétálóutak és ülőpadok is...- Nagyon fontosnak tartjuk a közpark kialakítását, mert ezzel is szeretnénk a település meg­tartó képességét növelni - hang­súlyozta Steinbacher Jenő. - Saj­nos, a község lakóinak, fiataljai­nak száma folyamatosan csök­ken. Ezt a tendenciát kívánjuk megállítani. Ha elkészül, akkor Bedegkér minden lakójának ér­dekét szolgálja majd. ■ Krutek J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom