Somogyi Hírlap, 2007. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-02 / 101. szám

3 SOMOGYI HÍRLAP - 2007. MÁJUS 2., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Magyaratád herendre, Szentgálra és Pápára ki­rándultak a református gyülekezet tagjai. Kutasiné Molnár Boglárka lelkész vezetésével húszán nézték meg a vidék nevezetessé­geit, Pápán a református új templomban és a kékfestő­múzeumban is jártak, (ga) Marcali sikeresen vizsgáz­tak a szőkedencsi, a nagy- szakácsi és a fonyódi ön­kéntes egyesületi tűzoltók, akik a marcali tűzoltó-pa­rancsnokságon negyven­órás tanfolyamon vettek részt. Összesen tizenöten adtak számot tudásukról. A képzést, akárcsak So­mogy más tűzoltóságainál, a megyei tűzoltószövetség finanszírozta, (ve) Nagybajom nagy sikerű hangversenyt adtak a Pálóczi Horváth Ádám re­formátus zeneiskola tanu­lói. Az ünnepi koncerten a helybeliek mellett a csökölyi és a kutasi tagin­tézmények diákjai is sze­repeltek. A református templomban reneszánsz és barokk művek is fel­csendültek. (ga) Tab kocza József helyi vál­lalkozó csapatának manga- licapörköltje kakasherével és nokedlivel nyerte az első díjat a zsűritől a rendőrsé­gi nap alkalmából szerve­zett főzőversenyen. A ver­senybe hat csapat nevezett. A második helyet a tűzoltó­ság kuktái szerezték meg, harmadik pedig a hegyköz­ség csapata lett. A csapa­tok az eredményhirdetés után kóstolóra várták az ér­deklődő közönséget, (kj) Toponár somogybán az el­ső negyedévben az élő vá­gósertések átvételi átlag­ára - az előző év azonos időszakához viszonyítva - kilogrammonként 25 fo­rinttal csökkent, és alig haladta meg a 250 forintot - tájékoztatott a mezőgaz­dasági szakigazgatási hi­vatal. Közölték: elsősor­ban a lengyelországi tag­állami beszállítások miatt apadt tovább a felvásárlá­si ár, amely manapság - minőségtől függően - ki­lónként 205-245 forint között változik, (hm) Sutba vágták az érzelmeket együttműködés A gyerekek a fontosak két falu egy iskolájában Akármit is mutatnak a helységnévtáblák, a gyerekek kényelme a legfontosabb. Néhány éve váltak szét, most társulásra szövetkeztek a falvak. Példát mutatott három fa­lu. Annak ellenére, hogy közülük kettő nem éppen barátságban vált el egy­mástól néhány éve. Varga Andrea Zákány-Látóhegyen ünnepre ké­szülnek Németh Zoltánék pincé­jében. A térség legismertebb bo­rásza látja vendégül három falu képviselő-testületét. Míg a ka­nyargó Drávára csodálatos kilá­tást nyújtó borospince árnyéká­ban fényesre törlik a borospoha­rakat, Zákányban és Zákányfalu­ban érdeklődünk: tudják-e, hogy mi történik ma?- Nem - rántja fel egyszerre a szemöldökét egy középiskolás lány és a nyugdíjas asszony a zákányfalui autóbuszmegálló­ban.- Közoktatási intézménytár­sulási megállapodást írnak alá az önkormányzatok, a jövőben együtt működtetik a két telepü­lés iskoláját.- Hallottam valamit, hogy ke­vesebb a gyerek - vágja rá az idősebb nő -, de a nevemet le ne írja. Kérdeztek akkor is ami­kor szétváltak a falvak, de jobb semmit sem mondani. Akkor meg is szűnik valamelyik isko­la? - kérdezi aztán kíváncsian.- Nem, csak a zákányfalui kevesebb osztállyal működik majd.- Mindegy, legalább egy Ideig még megmarad. Aztán előbb- utóbb mindnek az lesz a sorsa, hogy bezárják, mert elfogy a gyerek. Zákány és Zákányfalu 2002. október 20-ig egy település volt, akkor váltak szét. A köztudatba az ékelődött inkább, hogy mind­egyik ragaszkodott az iskolájá­hoz, ugyanis a községnek két általános iskolája volt, de erre Rada János zákányfalui polgár- mester azt mondta: emellett leg­alább tíz más oka is volt a válás­nak. Mindenesetre az iskola­GYÉKÉNYES ÖNKORMÁNYZATA most tudakolta Zákánytól, hogy milyen lehetőségeik vol­nának, ha esetleg csatlakoz­nának az új oktatási társu­láshoz. - A társulásban lévő másik két falut ugyanakkor nem keresték. Ráadásul mi már tavaly megtettük a szán­déknyilatkozatunkat - mond­ta Rada János. Csurgótól ugyancsak tájékoztatást kért Gyékényes. kérdés biztosan az egyik volt, s most kétéves előkészítő munka után az „előremenekülést” vá­lasztva oktatási társulást hoz­tak létre, amelynek még Őrtilos a tagja.- A két iskolát egy irányítás alá vonjuk. Zákányban új név­vel marad meg a nyolcosztályos iskola, de Zákányfaluban keve­sebb évfolyammal. Hogy ponto­san mennyivel, az a gazdasá­gossági számítás után derül ki, június 30-ig - mondta Rada János.- Két éve elkezdtük a tárgya­lásokat, de a mostani testület kompromisszumkészebb, mint az előző - folytatta Tóth Judit, Zákány első embere. Nem lehet- AKÁRHOGY is lesz, már csak kényszertársulásba csatla­kozhatunk - állítja a gyéké­nyest képviselők egy csoport­ja. Hegyi Imre és Kiss János azt mondták: már tavaly de­cemberben megbízták pol­gármesterüket, hogy tegyen lépéseket a zákányiak felé, de eddig késlekedett. A késle­kedés pedig a gyékényest is­kola, annak diákjai és peda­gógusai kárára lesz. általánosítani, hogy ki hogyan éli meg ezt a helyzetet, mert nyilván a pedagógusok nem örülnek. Bár gazdasági erők kényszerítenek, de teljesen ön­kéntes ez a társulás, amit a saját és gyerekeink érdekében meg kellett lépni. Pere Lászlóné harminc éve él Zákányban, gyerekei itt végez­ték az általános iskolát.- Jó döntést hoztak a képvi­selő-testületek - állította az asszony. Pedig sokan szidják őket, hiába, nem ők tehetnek erről a helyzetről. Annak azért különösen örülök, hogy nálunk maradt meg a nyolc osztály.- Most nem visszakozás tör­ténik, hanem helyzetfelisme­rés - utalt Rada János arra, hogy a két iskola - település­szétválás ide vagy oda - most mégis közös dologba kezd. Ar­ról meg gondoskodtak a megál­lapodásban, hogy egyikük jo­gai se sérülhessenek.- Őrtilosnak ötvenéves kap­csolata van a zákányfalui „kas- télyiskolával”. Amelyik diá­kunk Csurgóra vagy Nagykani­zsára kerül, annak már nincs olyan kötődése a saját települé­séhez. Mi szeretnénk megtarta­ni a gyerekeinket - össze­gezte Kunos Zoltánná, Őrtilos polgármestere. Csatlakoznának a társuláshoz JEGYZET FÁBOS ERIKA Nyugtató majális május elseje. Sör, virsli, körhinta, céllövölde. A majá­lisban alig változott valami. Igaz, felvonulás már húsz éve nincs, de nem is nagyon lenne mit a táblákra írni, meg munkás is egyre keve­sebb van, aki meg van, az már nem ér rá ünnepelni. semmit, nem ám éppen a munkát.. Szóval a majális­ban mindig volt valami bájo­san avitt: a nyolcvanas évek­ben a majális körhintái, do- bozdobálói, a similabda, a műanyag katonák, a céllö­völde alsó két sora a kacsin- tós pénztárcával és a mű­anyag csontvázzal. Aki teg­nap kint járt valamelyik vurstliban, az tudja: minden olyan, mint volt, csak nem a Hungária üvöltött, hanem a NOX meg Bódi Guszti, a bú- csússátorban kevesebb volt a felhúzós és lendkerekes, és több az elektronikus gagyi. szóval a május elsejének, megvan a maga hangulata és jelentése manapság is, és ehhez valahogy nem pasz- szol az áremelés. Hiszen mégiscsak a munka, a mun­kásosztály napja ez, pont azoké, akiket leginkább érintenek az áremelések. Most például a busz- és vas­úti jegyek drágulása. Az ár­emelés napja egy másik el­seje, a januári. Ahhoz évti­zedeken át hozzászoktatták a magyart, nem törlődik ez ki csak úgy röpke másfél évtized alatt. na mindegy, ezen ne morgo­lódjunk, hiszen nemcsak emelkedtek az árak tegnap, hanem csökkentek is. Példá­ul némelyik gyógyszer ol­csóbb lett. Nem tudom, ez szándékos volt-e a kormány részéről, mindenesetre jó érzés, hogyha megint fel- - idegesítem magam a drá­gább strandbelépőn, a las­sú és immár még drágább magyar vasúton, akkor ol­csóbban vehetek nyugtatót Mégiscsak a dolgozóké volt ez a május elseje is... Helyüket keresik az állatorvosok Somogybán állattartása haszonállatok helyett egyre többen választják a kutyát, macskát, hörcsögöt Két héttel előbb végeznek a gazdák a gabonavetéssel ZomborszkyZoltán személyében új elnöke van a megyei állator­vosi kamarának. Azt mondta: ugyanazokkal a gondokkal kell megküzdeniük, mint 25 éve.- A kamara a vállalkozói szfé­ra érdekeit képviseli - mondta Zomborszky Zoltán. - Célunk a hatósági és a magánállator­vosok közötti feszültség feloldá­sa. Egy új rendelet lehetővé te­szi, hogy a vállalkozó állator­vosok bizonyos feltételekkel ha­tósági feladatokat is ellássanak. Ettől a pillanattól kezdve a ha­tósági állatorvos fő feladata az engedélyezés, ellenőrzés és szankcionálás lesz. Az állator­vosok működési területe az ál­latlétszámhoz kötött. Ám egy ál­latorvos működése húzóerőt je­lenthet. Bár attól még messze vagyunk, hogy kifejezetten egy orvos miatt tartson valaki tehe­neket. Ahol jól működik az ál­latorvos, ott kiváló az állat­egészségügyi ellátás, ám ha nincs állat, nehéz helyzetbe ke­rül. Jelenleg a falvakban is nő a hobbiállatok tartásának szere­pe. Ami korábban a városokhoz kötődött, az most falvakban is igény. Az ebek veszettség elleni oltásának vitatott tarifáját is az országos állatorvosi kama­ra határozza meg. Ajánlásától, ahogy ez megyénkben is meg­történt, el lehet térni. Emellett szervezik a rendszeres tovább­Zomborszky Zoltán: segítjük a megye vállalkozó állatorvosait Zomborszky Zoltán 1957. november 17-én szü­letett Budapesten. Az Állatorvosi Egyetemen 1982-ben szerzett diplo­mát. Üzemi gyakornok Szennában volt, majd 1988- tól a Kaposvári Egyetem Állattudományi karának egyetemi docen­se. 1989- től magánállator­vos, 2007-től a Somogy Me­gyei Állatorvosi Kamara elnöke. Nős, két gyermek édesapja. képzéseket, oktatásokat is.- Aki nem kamarai tag, illet­ve nem felel meg a szakmai sza­bályzatnak, az nem praktizál­hat. A továbbképzések szerve­zése a kamara dolga. Az elmúlt évben 24 képzést szerveztünk, ebből három volt országos és egy nemzetközi. Őrködünk az etikai kódex betartása felett, és keressük a kapcsolatot a társ­hatóságokkal. Egyébként 25 év­vel ezelőtt is egzintenciális gon­dokkal küzdöttek az állatorvo­sok, holott akkor jóval több volt az állat. Keressük azokat a le­hetőségeket, amelyekben min­denki megtalálja a számítása­it. Ehhez igyekszünk segítséget nyújtani. ■ F. Szarka Ágnes Somogybán belehúztak a nö­vénytermesztők; a kukoricának közel 75 százalékát elvetették. A 110 ezer hektárból csaknem 81 ezer hektáron már magágy­ban van a vetőmag. A látványos munkatempónak köszönhetően előre láthatóan hamarabb feje­zik be a munkát: május 15. he­lyett akár a héten véget érhet a vetés. Varga Gábor főigazgató lapunknak azt mondta: a sokat hangoztatott aszályveszély ha­tására egyre többen választot­tak szárazság-ságtűrő fajtákat. Hozzátette: a gazdálkodók kíno­san figyelnek arra is, hogy szak­szerű legyen a talajlezárás. így a vízkészlet-megőrzés feltételei javulnak. ■ Harsányi M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom