Somogyi Hírlap, 2007. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-13 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 19. szám

2007. MÁJUS 13., VASÁRNAP INTERJÚ 7 Szirtes I. János: a CIA túlságosan bízott a technikában, s ez megbosszulta magát 2001. szeptember 11-én Szirtes I. János volt hír­szerző immár a harmadik kémregényét írja, amely állítása szerint nem fik­ció. Ezúttal a magyar és szlovák titkosszolgálat vetélkedésébe avat be, s ez valószínűleg Pozsony­ban sem tetszik majd . mindenkinek. Dalia László- Nem tudom, hány neve volt eddig, sok szakmába belekós­tolt, hiszen végzett filozófus, jogász, közgazdász és melles­leg politológus. Miért írja a H-008-as történeteket? Politológusként írt könyvei nem voltak elég kelendőek?- Nem panaszkodhatom, több könyvem külföldön is megjelent, hiszen többek között az osztrák és német külpolitikáról, s a sem­legességről írtam. A mai politika viszont nagyon nem szimpati­kus, én is megundorodtam tőle, tehát ezt a szakmát sem gyakor­lom már. Egyébként meg a szak­maiságról annyit, hogy amikor a kilencvenes évek elején a semle­gességről vitatkoztak a nyilvá­nosság előtt, az én véleményem­re nem voltak kíváncsiak. Igaz, az én álláspontom ismert volt. Nem volt túl hízelgő, amit leír­tam, hogy sem a belföldi, sem a külföldi feltételek nem adottak ahhoz, hogy Magyarország sem­leges státust kapjon. Itthon sen­kit sem érdekelt a véleményem, az osztrák sajtóban viszont pub­likáltam róla.- Ahogy én tudom, egy volt hírszerzőnek nem illik köny­vet írnia. Önnek megbocsátot­ták az első két kötetet?- Az első H-008 megjelenésekor figyelmeztetett egy illetékes, hogy ne tegyem. Nem ijesztett meg, pe­dig érzékeltette, hogy máshogy is tudnak beszélgetni, de aztán nem történt semmi. Legfeljebb meg­próbáltak lejáratni, nyüatkozott egy nyugállományú hírszerző, aki állította, hogy sosem hallotta a ne­vem, és nem is hiszi, hogy hír­szerző lettem volna. Az írói ál­nevet sem én választottam. Ami­kor a Külügyminisztériumban dolgoztam, s a tudományos foko­zatomhoz írnom kellett egy köny­vet, az akkori külügyminiszter, Púja Frigyes megtiltotta. Meg­fellebbeztem, s Nagy János mi­niszterhelyettes azt mondta, ha már mindenáron írnia kell a Sza­bónak, azt álnéven tegye.- Ön állítja, hogy nem a meg­történt eseteket dolgozza fel, mégis nagyon sok az ismerős szituáció.- Az lehet, de hát a nagyok, Le Carre is olyan eseteket írt meg, amelyek vele megtörtén­tek, csak kicsit másított raj­tuk. Én is arról tudok igazán írni, amiben otthon vagyok, s olyan figurákat alkotok, akik hasonlítanak a régi kollégáim­hoz, ismerőseimhez. Az első könyvem megjelenése után felhívott egy volt kolléga, és reklamált, hogy ő sosem ka­pott egy üveg whiskyt közös ismerősünktől. Azt már nem Szirtes I. János KORA: 60 éV DIPLOMA: filozófia (Lipcse, 1971) pályafutás: diplomata, újságíró, hírszerző, tudós vette észre, hogy több mindent megmásítottam az eredeti tör­ténethez képest.- Tudom, hogy nem sokat mondhat el arról, milyen híre­ket szerzett hajdan, de arra a kérdésre talán válaszolhat, hogy lebukott-e akár egyszer is aktív hírszerzőként.- Nem, bár nincs kétségem affelől, hogy néhányan sejtették, mivel foglalkozom, de nagy hibát sosem követtem el. Egyébként 25 évig éltem külföldön, filozófia szakon végeztem Lipcsében, s megszereztem a jogi, közgazdá- szi és politológusi diplomát, és dolgoztam újságíróként is. Moszkvában és Prágában akkre­ditált tudósító voltam.- A Duna menti kémek a ma­gyar és szlovák titkosszolgála­tok vetélkedéséről szól, s ez elég pikáns téma, hiszen pél­dául az Aranykéz utcai rob­bantásnál is összeért a titkos- szolgálat és az alvilág.- Bár az Aranykéz utcai rob­bantást nem hagytam ki a könyvből, az alvilággal nem foglalkozom. Sokkal inkább iz­gatott, hogy két szövetséges, uniós és NATO-tag hogyan dol­gozik egymás ellen vagy akár együtt. A nemzetiségi szál is benne van, hiszen ez a kulcsa az ellentéteknek. Az ötletgazda egyébként Havas Henrik, mert évekkel ezelőtt megkérdezte tő­lem a Mokkában, kémked- nek-e ellenünk a románok, de aztán visszavonta, mert rájött, hogy erről úgysem lehet őszin­tén beszélni. Viszont adott egy ötletet, ám én a román viszo­nyokat nem ismerem, a szlová­kot viszont igen. S ahogy már mondtam, mindenki arról ír­jon, amit jól ismer, ha esetleg nincs is minden információ bir­tokában.- Ha hírszerzők ritkán írnak is könyvet, titkosszolgálati főnökök olykor tollat ragadnak, így leg­utóbb Efraim Halevy, a Moszad volt főnöke adott ki könyvet. Ám az izraeli titkosszolgálatról nem sokat tárt fel, inkább arról írt, hogy közvetítőként hogy utazott titokban a világban.- Ezt a könyvet nem olvastam, de ha elolvassa a volt angol fő­nöknő könyvét, abból sem sokat tud meg az MI5 vagy Mió működéséről. Van ugyanis egy rossz beidegződés a titkosszolgá­latoknál, hogy mindenáron hall­gatni kell. Pedig miután nincs PR-juk, sosem szólalnak meg, a sajtó többnyire negatívan ír ró­luk. Holott érdekük volna a sajtó kontrollja, mert így nem kény­szerülnének néha arra, amihez nincs kedvük vagy nem is sza­badna. A CIA egyébként próbál magáról jó képet sugározni, ed­dig nem nagy sikerrel.- Amit mégis tudunk, hogy a Moszad főnöke a legfontosabb akciók előtt egyeztet a minisz­terelnökkel. Ez minden titkos- szolgálatnál így történik, vagy megengednek maguknak oly­kor partizánakciókat is?- Ez általábán így történik, engedélyt kérnek a legfonto­sabb akciókhoz. Ugyanakkor a Moszad jóval szabadabban dol­gozik, mint például a CIA, ahol sokkal inkább tekintettel kell lenni a demokratikus szabá­lyokra. Persze olykor az elnöki, miniszterelnöki engedély csak szóbeli, így utólag letagadható, és ha van róla írás, akkor sem il­lik azt utólag elővenni. Nem vé­letlen, hogy a titkosszolgálati fő­nökség nem nyugdíjasállás. Az ön által említett Moszad-főnök például csak négy évig volt hiva­talban. Nagy kérdés az is, hogy ha beépítek egy embert, akkor az meddig mehet el. Ha nem akarjuk idő előtt kivonni vagy le­buktatni, tevőlegesen részt kell vennie az akciókban. 2001. szép? tember 11-nek isaz voltázégyik tanulsága, hogy az amerikaiak túlzottan bíztak a technikában, s nem építettek be embereket a megfelelő helyekre. A Moszad sosem követne el ilyen hibát. Oscar-díjra jelölték a legkeresettebb magyar kaszkadőrt karrier Piroch Gábor a Vörös zsaru című film budapesti forgatásán barátkozott össze Arnold Schwarzeneggerrel Május 20-án adják át a kaszka­dőrök Oscar-díját Los Angeles­ben, amelyre Piroch Gábort is jelölték. A világhírű magyar kaszkadőr már dolgozik kaland­regényes életrajzán.- Minek köszönheti a jelölést?- A Szabadság, szerelem című filmnek. A produkció legjobb kaszkadőrjeleneteiből készítet­tem válogatást, és elküldtem a Taurus World Stunt Academy- nak, amelynek Kék Szalag bi­zottsága dönt arról, hogy a kü­lönböző kategóriák öt-öt jelöltje közül ki nyer. A film akciórende­zőjének, Vic Armstrongnak az ötlete volt, hogy ezzel a mun­kámmal pályázzak a kaszkadő­rök Oscar-díjára a legjobb kasz­kadőrteljesítmény külföldi film­ben kategóriában.- Milyen kategóriákban pályázhatnak a kaszkadőrök?- Jegyzik a legjobb légi, autós, különleges, női kaszkadőrtelje­sítményt, de lehet pályázni a leg­erősebb ütést kapott kaszkadőr Oscar-díjára is.- Ez a díj nem érdekelte?- Fénykoromban én is meg­nyerhettem volna ezt a kategó­riát. Megtörtént, hogy hatvan méter magasból több mint száz kilométeres sebességgel bele­csapódtam egy dobozhalomba. Ugyanígy azok az amerikai kaszkadőrök, akik eddig meg­nyerték ezt a kategóriát, hatal­mas ütéseket kaptak egy-egy be­csapódáskor. Más kérdés, hogy a mai technikával ilyen magasság­ból kötéllel engedik alá a kaszka­dőröket. A kötél sem csökkenti a kaszkadőr bátorságát, de hát volt rá példa, hogy a veszélyes jele­net kivitelezője maradandó sé­rüléseket szenvedve tolószékbe került. Ez is benne van a pakli­ban. Eddig még mindenki a sa­ját lábán ment fel a színpadra, és vette át ezt a csodálatos szobrot.- Milyen filmben izzadt meg igazán?- Furcsamód Gát György Lin- da-sorozata adta fel a leckét. Az egyik jelenetben égő nindzsa- ként kellett kiugranom egy ab­lakból, csakhogy a megbeszélt és veszélytelen cukorüveg he­lyett igazi ablaküveget hoztak. Nem akartam elvállalni, mire Gát közölte, hogy akkor majd ő megcsinálja. Végül is kiugrot­tam, de egy tízcentis üvegszi­lánk végighasította a hátamat.- Sok világsztárt helyettesített?- Tóm Cruise-t, Sylvester Stal- lonét, Angelina Jolie-t, Eddie Mur- phyt és Arnold Schwarzeneggert, utóbbival a Vörös zsaru című film budapesti forgatásakor ba­rátkoztam össze. Geena Davis fényképes levélben köszönte meg a munkámat. ■ Cs. T. Andy Vajnával nem a Szabadság, szerelem című moziban dolgozott először hírszerző Sosem bukott le, de többen sejtették, mivel foglalkozik a filozófia szakon, Lipcsében végzett és utóbb a jogi és közgazdászdiplomát is megszerző férfi. MERRE JÁRNAK A DUNA MENTI KÉMEK?

Next

/
Oldalképek
Tartalom