Somogyi Hírlap, 2007. május (18. évfolyam, 101-125. szám)
2007-05-13 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 19. szám
2007. MÁJUS 13., VASÁRNAP 5 SZTORI Az egri vár múzeumában látható szarkofág üres, a törökverő várkapitány valószínűleg szülőfalujában van elhantolva, de a kutatásra, hogy a hajdani templom romjait feltárják, nincs pénz Hajdú Tibor történész: „A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG képe úgy hatott a magyar történelem képtárában, mint egy érdekes, de rossz helyre akasztott festmény.” Nagy Kriszta (Tereskova) képzőművész: „KOMOLYAN VETTEK mint művészt, beírtam magam a művészettörténetbe, és fontos dolgokról is beszéltem, valószínűleg ezért nem lettem Kiszel Tünde, aki nem csinál semmit, és a média- szereplései csak a média- szerepléseiről szólnak.” Fodor György kritikus: „A népzene akkor lehet maradandó és élő, ha játszunk vele«. A mesterségesen gyártott világzene azonban leginkább a pancsolt borhoz hasonlítható, amelynek se íze, se szaga." Fábiánné Rozsnyói Katalin edző: „NEM KÖNNYŰ feldolgozni a hirtelen jött sikert, népszerűséget. Janics Natasának ráadásul rengeteg képzelt barátja akadt, akik teleduruzsolták a fülét. Ő pedig elkezdett úgy viselkedni, mint a magyar kajak-kenu legnagyobb alakja.” Havas Henrik újságíró: „A múltkor meg Pokorni a stúdióban felejtette a sajtóosztály által összeállított válaszokat a lehetséges kérdéseimre. Pechére nem én, hanem Kuncze találta meg. Negyedórát röhögött.” Havas senkit sem kímél Az egri várvédő, Dobó István földi maradványait keresik egykori családi birtokán, a szlovákiai Dobóruszkán. Az biztos, hogy a várkapitányt ott temették el, csak a csontok megtalálása akadályokba ütközik. A szakemberek nem szeretnék, ha ebből is barguzini Petőfi-ügy kerekedne. Csontos Tibor A szlovákiai Dobóruszka római katolikus templomának eddig elzárt kriptájában tavaly nyáron két fémkoporsót, egy faládában pedig emberi csontokat találtak. A helyiek úgy gondolták, az egykori várkapitány, Dobó István földi maradványaira bukkantak. A törökverő egri hős a szlovák-ukrán határ mellett fekvő település leghíresebb szülötte, olyannyira jelképe a hatszáz fős falunak, hogy sírja feltárására még Dobó István Emléktársaságot is létrehoztak. Akik szerint a sír az 1572 májusában, a szerednyei várban elhunyt egykori várkapitány csontjait rejti. A templom oltára melletti és fia, Ferenc által állított márványtábla szövegére hivatkoznak, amely szerint „Itt fedi sírja Dobó Istvánt, ki az egri falakról visszaverő hajdan sok ezernyi hadát a töröknek, s ellenségei felett ülvén kitűnő diadalmat, véle Magyarhon végveszedelmét messze elűzte”. A szakembereket nem hozta lázba a felfedezés, ők eddig is tudták, hogy Dobót a szülőhelyén temették el, csak az a kérdés, pontosan hol van a végső nyughelye. 1914-ben már megpróbálták megtalálni Dobó István sírját, már akkor ezt a kriptát tervezték feltárni, de az első világháború közbeszólt. Az egri dr. Fodor László régész szerint is biztos, hogy Dobó István maradványai nincsenek Egerben. Az írott források ugyancsak állítják, hogy földi maradványait a dobóruszkai templomban őrzik, ezért kezdődött kutatás a csontok után. Lakatos László dobóruszkai polgármester lelkes támogatója az ügynek, azt mondta: etnikai határon található a falu, lélekszáma egyre fogy, és az ott élők identitásának megőrzése miatt fontos számukra Dobó István maradványainak feltárása, amelynek munkálatai kevéssel a sírbolt felnyitása után pénz hiányában leálltak. Ekkor sietett a kutatók segítségére az Egymásért Egy-Másért Alapítvány, amely a Hadtörténeti Intézet és Múzeum dísztermében tartott márciusi sajtótájékoztatón bejelentette, hogy tizenöt- millió forinttal támogatja az ügyet. Miután a közelmúltban az alapítvány elnökét előzetes letartóztatásba helyezték, a pénz nem érkezett meg Dobó- ruszkára, ahol ennek ellenére folytatni szeretnék Dobó István feltételezett csontjainak vizsgálatát. A fémkoporsók és a faláda helyszíni szemléjén részt vett dr. Nagy-Bozsoky József, a sátoraljaújhelyi Erzsébet Kórház pa- tológus főorvosa is. „A két fémkoporsóban látható földi maradványokról megállapítottuk, hogy női csontvázak - mondja. - Tudjuk, hogy a templom átépítésekor eltávolították Dobó szarkofágját, de a csontok sorsa ismeretlen. Megható az a buzgalom, amellyel a helyiek Dobó István maradványait keresik, s bármilyen gyanús csont előkerülne, a Sárospatakon eltemetett édesanyja, Dobó Krisztina maradványaiból vett mintával elvégezhetnénk a DNS- azonosítást.” Dr. Mende Balázs Gusztáv, az MTA Régészeti Intézete Archeogeneükai Laboratóriumának vezetője is a helyszínen vizsgálódhatott. „A szűk kriptában megtalált faláda minden bizonnyal a templom körüli korábbi temetkezési helyről összegyűjtött csontokat rejti, egyiknek sincs köze a Dobó-maradványokhoz - mondja. - A helyszínen semmüyen azonosításra nem volt lehetőség, nem is bolygattam meg a maradványokat, ide elsősorban az adott korszakot ismerő templomkutató kell, nem antropológus. Itt ugyanis két templomot építettek egymás mellé, s a régebbi, eredeti templom oltára alá lehetett eltemetve Dobó István. A mostani feltárásokat pedig az újabb és többszörösen átépített templom kriptájában végezték, ami nem is az oltár alatt, hanem a két templom találkozásának vonalában helyezkedett el.” Hozzáteszi: mindenekelőtt hely- és családtörténeti forrás- kutatásra lenne szükség, mert ezekből nagy valószínűséggel kideríthető, pontosan hol temették el Dobó Istvánt. S ha a források által megjelölt helyről előkerülne egy csontváz, azt lehetne azonosítani Dobóval, akinek ismerjük a magasságát, naptári elhalálozási korát, és akiről tudjuk, hogy lábsérülése volt. Mende Balázs Gusztáv megjegyzi: mindaz, ami most Dobó István maradványainak kutatása körül történik, egészen más, mint a barguzini sírfeltárás. Úgy véli, nem lenne szerencsés, ha ebből is Petőfi-ügy kerekedne. Börtönbe vetették árulás és összeesküvés miatt DOBÓ ISTVÁN az 1500-as évek elején született Dobóruszkán. A település a XV. században került a Dobócsalád birtokába. Dobó Istvánt 1552-es egri hősiessége tette ismertté, ennek nyomán nevezték a „kereszténység Herculesének”. Eger megmentőjét, a későbbi erdélyi vajdát árulás és összeesküvés vádjával börtönbe vetették, s csak halála előtt egy hónappal, 1572 áprilisában szabadult. Szederkényi Nándor Heves vármegye történetében azt írja: „Hült teteme Dob&Ruszkán a templomban helyeztetett örök nyugalomra ”. Könnyen gyermekbutító is lehet a televíziós képernyő áldás és átok Ma már a mesefilmek is tele vannak figyelemfelkeltő, sőt sokkoló hang- és képeffektusokkal Régen pálinkába áztatott kenyeret vagy mákteát adtak a sírós gyereknek, manapság pedig az elektromos dajka, vagyis a televízió elé ültetik csemetéjüket a kényelmes szülők. Amerikában egy felmérés szerint a két éven aluliak 90 százaléka(l) rendszeresen tévézik, de még a három hónaposnál kisebb babák 40 százaléka is ebbe a kategóriába tartozik. Holott ez a „gyermeknyugtatási" módszer legalább olyan káros, mint a múlt század eleji kábító hatású főzetek. Jeffrey Johnson, a Columbia Egyetem pszichológusa kollégáival húsz éve követi 678 család életét, s kimutatták, hogy a naponta kevesebb mint egy órát tévéző gyerekekből kétszer nagyobb valószínűséggel lettek egyetemisták, mint a három vagy több órát televíziózó kicsikből. Nálunk e témában felmérés nem készült, ám különböző kuta■ A magyar gyerekek négy és fél órát töltenek a képernyő előtt. tásokból tudjuk, hogy a magyar gyerekek átlagosan négy és fél órát töltenek a képernyő előtt. Dr. Ranschburg Jenő gyermekpszichológus szerint ez a későbbiekben még rengeteg problémát okozhat. „Nem szeretnék abba a hibába esni, hogy minden rosz- szért a televíziót teszem felelőssé, ám a túlzásba vitt tévénézés elmélyíti, súlyosbítja a gyermekek magatartásbeli problémáit - jelentette ki. - A kicsik viselkedésében a televízió nélkül is megjelenik az agresszivitás, de ha még sokat is tévéznek, akkor ez a minta hatványozottan jelenik meg reakcióikban.” A gyermekpszichológus, aki nemrég Áldás vagy átok? címmel könyvet is írt a témáról, állítja: a televízió támadja a gyerekek idegrendszerét. Maga az észrevétlenül vibráló képernyő alfa hullámokat generál az agyban, s ez álmosítóan hat a csemetékre - sok szülő pont ezért ülteti a készülék elé gyermekét. Ám a műsorok készítőinek nem az a céljuk, hogy nézőik elszundítsanak, ezért ma már a mesefilmek is tele vannak figyelemfelkeltő hang- és képeffektusokkal, amelyek szó szerint sokkolják a gyermeket. Káros hatásuk az iskolai évek során mutatkozik meg először: a televízió ugyanis egészen más figyelemre szoktat, mint amit a tanulás során megkövetelnek. Sok gyermek koncentrációs problémái, szövegértési nehézségei a hatéves kor előtt túlzásba vitt televíziózásra vezethetők vissza. „Mindez persze nem azt jelenti, hogy tiltsuk el csemetéinket a képernyőtől - mondta dr. Ranschburg Jenő. - A felmérések szerint a legrosszabb tanulók azok, akik sokat tévéznek, illetve egyáltalán nem néznek televíziót Ez pedig azt jelzi, hogy az arany középutat kellene megtalálni. A szülővel együtt kell leülni a képernyő elé, hogy közben megbeszélhessék a látottakat. A gyermek így érzékeli a műsor tartalmát és összefüggéseit, s képes lesz logikailag is feldolgozni mindazt, amit ingerként a képernyőtől kap.” ■ D. T. Tízéves kong kell vigyázni a televízióval gyakori vita, hogy hány éves kortól nem kell már tartani a tévézés káros következményeitől. Bár konkrét felmérés erre vonatkozóan nincs, dr. Ranschburg Jenő úgy véli, nagyjából 9-10 éves korig kell okosan kordában tartani a tévézési szokásokat, s utána a képernyőről áradó erőszak és felszínesség már nem tud ártani Ugyanez nem igaz viszont visszafelé: az a gyermek, aki kiskorában sokat és kontroll nélkül tévézik, hiába lesz eltiltva kamaszkorában a készüléktől, ez a tény önmagában a tanulási nehézségein, illetve az agresszivitásán már nem változtat. Hol domborul Dobó István sírja? dobóruszka A szlovákiai falu lakosai maguk is keresik a tetemet, de hiába
