Somogyi Hírlap, 2007. május (18. évfolyam, 101-125. szám)
2007-05-11 / 109. szám
7 2007. MÁJUS 11, PÉNTEK GAZDASAG Kétszázmilliárdból szépülhetnek a magyarországi kistelepülések Elkezdődött az adócsata reform Ingatlanadó csomagban vagy önmagában „A kulturális vidékfejlesztés céljaira a következő hat és fél évben mintegy 200 milliárd forint uniós forrást vehetnek igénybe pályázatok révén a települések” - mondta Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, miután Hiller István kultuszminiszterrel tárcaközi megállapodást írtak alá a Fejér megyei Nádasladányban. Gráf hozzátette, hogy elsősorban az ötezernél kevesebb lakosú települések pályázatait várják templomok, kisiskolák, népi építészeti emlékek, kis helyi múzeumok és művelődési házak felújítására. Másrészt mintegy 110 milliárd forint értékben gazdasági fejlesztésekre, amelyek a falut működőképessé teszik. Beleértve ebbe turisztikai kínálatbővítést, de akár orvosi rendelők rendbetételét is. A Fidesz szerint azonban nem kell hasra esni a milliárdok hallatán, hiszen a 200 milliárd forint hét évre vonatkozik, valamint Magyarországon legalább ezerötszáz kistelepülés között kellene igazságosan elosztani a pénzt. „Ha utánaszámolunk, akkor kijön, hogy egy település legfeljebb 20 millió forintot nyerhet, ami rendkívül kevés ahhoz, hogy ekkora hírverést csapjon hozzá a kormány” - mondta lapunknak Halász János. A parlament kulturális vidékfejlesztési albizottságának fideszes elnöke hozzátette, hogy egyrészt uniós pénzről van szó, tehát nem a kormány teljesítményéről, másrészt hiába lesz új művelődési háza egy falunak, ha az egekbe szökő üzemeltetési költségeket nem tudja majd fizetni a település. ■ Vég M. Komplett adómódosítási csomagokkal kívánják a szabad demokraták meggyőzni a kormányt arról, hogy már jövőre jelentősen változtasson az adórendszeren. A szocialisták csak az ingatlanadó bevezetését szajkózzák. Europress-összeállítás Gyökeresen átalakítaná az adórendszert az SZDSZ - ez derül ki a Világgazdaság információi szerint a gazdasági tárca javaslataként futó egyik elképzelésből. Az előterjesztés legfőbb jellemzője, hogy miközben csökkentenék a vállalkozások terheit, a jelenleginél többet vonnának el a magánszemélyektől. A korábbi választási ígéretekben hangoztatott 20 helyett 29 százalékos egységes személyi jövedelemadókulcs szerepel az SZDSZ kiszivárgott javaslatában. Ez az elképzelés érvágást jelentene az alacsony jövedelműeknek. Jelenleg ugyanis 1 millió 700 ezer forintjövedelemig mindössze 18 százalékos az adómérték. Az ebbe a kereseti sávba tartozóknál így több mint hatvan százalékkal emelkedne az adókulcs. Ellenben a 36 százalékos felső adómérték csökkenne, ami főként azoknak jelentene köny- nyebbséget, akik jövedelmének nagyobbik hányada esik a magasabb adókulcs alá. így kevésbé éreznék meg az alacsonyabb adómérték megszüntetésének kedveződen hatását. A módosabbak előnyét azzal mérsékelnék, hogy a külön adózó - például ingatlanértékesítésből, tőzsdei árfolyamnyereségből, kamatból, illetve osztalékból származó - jövedelmekre 29 százalékos adót vetnének ki. Jelentősen emelné az SZDSZ az áfakulcsokat is. Az ötszázalékos mértéket megdupláznák - ami a könyvek és a gyógyszerek drágulását okozhatná -, s 20-ról 22 százalékra növelnék a normál áfakucsot. Első ránézésre ijesztőnek tűnhet, hogy a társasági adót a jelenlegi 16-ról 29 százalékra emelnék (bizonyos feltételekkel meghatározott összegig továbbra is maradna a 10 százalék). Ezzel párhuzamosan azonban megszüntetnék az adószakértők által oly sokszor támadott iparűzési adót, valamint a tavaly szeptemberben bevezetett négyszázalékos szolidaritási adót. E lépések'a számítások szerint 180 milliárd forintot hagynának a cégeknél. Ezt a hatást tompítaná, hogy az üzleti célú épületekre is értékalapú ingatlanadót vetnének ki a szabad demokraták. Javaslatuk szerint a vállalkozásoknak az építmény értékének az 1,5 százalékát kellene leróniuk. Nem úsznák meg az adót a magánszemélyek sem, igaz, rájuk enyhébb mérték, 0,25 százalék vonatkozna. Ezzel egy időben a mostani ingatlanhoz kapcsolódó terheket, vagyis a kommunális, építmény-, telek-, luxus- és idegenforgalmi adót eltörölnék. Az ingatlanadó bevezetése az SZDSZ számításai szerint 100 milliárd forintnál is nagyobb bevétellel kecsegtet az önkormányzatok számára. A szocialisták nem készítenek önálló adómódosítási csomagot, mert tartják magukat a konvergenciaprogramban foglaltakhoz, nevezetesen: az adórendszertérdemben nem változtatják 2009 előtt - tájékoztatták a Világgazdaságot a párt szakértői. Szerintük legfeljebb az ingatlanadó bevezetése, illetve egyszerűsítések jöhetnek szóba jövőre. A liberálisok viszont továbbra is elfogadhatatlannak tartják, hogy az ingatlanadó bevezetésén kívül semmi más nagyobb lépés nem történik az adórendszerben. Adószakértők szerint nem éri meg kapkodni „az ingatlanadó bevezetését már nem indokolja csak az, hogy növelni kell a költségvetési bevételeket” - hangsúlyozta Oszkó Péter, a Deloitte elnök-vezérigazgatója egy, az ingatlanadóról szóló tegnapi konferencián. A korábbi adó- tön'ényi változtatások hatására ugyanis a tervezett összegek folynak be az államkasz- szába. Az adórendszer szerkezete ugyanakkor nem ideális, kevesen fizetnek sok adót. A konferencia előadói támogatták az ingatlanadó bevezetését, de egyetértettek azzal, hogy a szabályozás megalkotásánál meg kell vizsgálni az adórendszer egészét. A szakemberek nagy gondnak tartják, hogy továbbra sem ismert az adó alapja, mértéke, s az sem, kik kapnak mentességet. HBE3SS9II Rehabilitáció: egyezség a tárca és a civilek között együttműködési megállapodást írt alá a Szociális és Munkaügyi Minisztérium és a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége Budapesten. Kölcsönösen kinyilvánították azon szándékukat, hogy a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek társadalmi beilleszkedését segítő rehabilitációs program megvalósításában együtt kívánnak működni. Ezermilliárdos fejlesztésre készül a MÁV A 2007-2013. Évi Közlekedési Operatív Programban 753 milliárd forint forrás áll rendelkezésre vasúti projektekre, a MÁV saját forrásból további 197 milliárd forintot szán fejlesztésre ezen időszak alatt - mondta tegnap Heinczinger István. A MÁV Zrt. vezérigazgatója hozzátette, hogy az Európai Unió forrásaiból elsősorban a fővonalakat újítják fel, de szeretnék, ha a hozzájuk kapcsolódó pályák is megfelelő színvonalúak lennének. 2014-ig földvásárlási tilalom a külföldieknek? Gráf a moratóriumról beszélt A külföldiek földvásárlási tilalma 2011-ig biztosan érvényben marad Magyarországon - mondta Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. Utalt arra, hogy a kormányzat megpróbálkozik a moratórium hároméves meghosz- szabbításával. „A Magosz továbbra sem járul hozzá, hogy jogi személyiségű társas vállalkozások földtulajdont szerezhessenek Magyarországon” - mondta Jakab István elnök. Idén sincs aranyhal a Balatonban? prognózis Dömpingellenőrzésekre számítanak a tóparti kisvállalkozók Jövedelme tizedéből hitelt törleszt a magyar Idén is nehéz szezonra számítanak a balatoni vendéglősök és kiskereskedők. Erről Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetségének (Kisosz) ügyvezető igazgatója beszélt a szervezet kaposvári küldöttgyűlésén. Elmondta: a kormány megszorító csomagja a Balaton partján is érezteti hatását, hiszen csökkent a lakosság fogyasztókedve. Emellett a súlyos adminisztrációs terhek, a szigorú uniós élelmiszerbiztonsági követelmények, a növekvő bér- és járulékterhek és a hatóságok ellenőrzései is nehezítik talpon maradásukat. Kertész Rezső, a Kisosz somogyi elnöke legalább 60-70 olyan családi vállalkozást ismer, amely szünetelteti tevékenységét, és vállalkozási engedélyének visz- szaadásán gondolkodik. Elmondta: szinte minden üzletsoron van 5-6 olyan kisbolt, amelyen az Eladó vagy a Kiadó tábla virít. Kertész állítja: pár éven belül a balatoni kisvállalkozások egyharmada bezárhat, hacsak a számukra biztosított pályázati források és a tó megfelelő reklámja meg nem menti őket. Utóbbira ma tesznek egy új kísérletet, amelynek keretében Suchman Tamás, a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) elnöke médiatalálkozót szervez a Balatont népszerűsítő kampány idei kezdeteként. ■ Túl rövid a szezon: július végétől augusztus 20-ig számítanak vendégre Jövedelmük mintegy tíz százalékát fordítják hitelek törlesztésére a magyarok a Magyar Nemzeti Bank által végzett vizsgálat szerint. A pénzintézet szakértői úgy számolnak, hogy a hitellel rendelkező háztartásokban az átlagos adósság nagysága 1,9 millió forintot tesz ki. Papp Mónika, a jegybank munkatársa elmondta: egy hitellel rendelkező háztartás átlagosan másfél hitelterméket vesz igénybe, a havi átlagos törlesztő- részlet nagysága mintegy 30 ezer forint. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a magasabb jövedelmű háztartásoknál van a hitelállomány jelentősebb része. Az eladósodott magyar háztartásoknak csupán 2-4 százalékánál válhat kérdésessé a felvett kölcsön visszafizetése. Vojnits Tamás, az OTP Bank igazgatója, vezető elemzője elmondta: a bank kutatásai szerint a háztartások a reáljövedelem mérséklődése mellett várhatóan valamelyest visszafogják fogyasztásukat, és kevesebb hitelt vesznek fel. Ám hosszabb távon továbbra is azzal számolnak, hogy a lakossági bankhitelek aránya emelkedik, akárcsak a közép-kelet-európai térség más országaiban. ■ Z. M. ■ Az átlagos havi törlesztőrészlet 30 ezer forint.
