Somogyi Hírlap, 2007. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-26 / 97. szám

4 MEGYEI KORKÉP V g v gj -v <t.y ' i SOMOGYI HÍRLAP - 2007. ÁPRILIS 26., CSÜTÖRTÖK Buzsákon gyűjtöget DOLBERT FERENC balaton- lellei népi iparművész: - Alapítója vagyok a Lelle Néptáncegyüttesnek, me­lyet ma is irányítok. A „Löl- le" Hagyományőrző Egyesü­let vezetőjeként sokat fog­lalkozom a környék népmű­vészetével. A karádi hímzé­sek feldolgozása után most a buzsáki hagyományokat gyűjtöm könyvbe. Két éve a hímzés, gyöngyfűzés és fa­faragás mellett egyre több időt szentelek a festészet­nek is. Jelenleg a táncosok közelgő testvérvárosi fellé­pése foglalkoztat. Sokat ké­szülünk, hogy május elején jó hírét keltsük városunk­nak Németországban. SH-PORTRÉ Afonyódi könyvtáros ELLENBERGER ILDIKÓ a fonyódi városi könyvtár tá­jékoztató- és olvasószolgá­latosa: - Egyéves korom óta élek Fonyódon, tizenki­lenc esztendeje dolgozom a szakmában. Környezetba­rát vagyok, ezért bosszant, hogy városunkban a mai napig nem valósult meg a szelektív hulladékgyűjtés, s a hulladékgyűjtő szigetek száma is elenyésző. Örülök a közelgő nyárnak, mert igaz, hogy akkor megnő a forgalmunk, de mégis több időt tölthetek a 16 éves fi­ammal és a 10 éves lányom­mal. Minden évben eluta­zunk egy hétre a családom­mal országon belül. Lélek­ben már erre készülök. Művészek segítik a kerékhegyi nap megszervezését Fővárosi művészek is csatasor­ba állnak, hogy fellendítsék Bélavár idegenforgalmát. Ber- náth J. Alex budapesti fotómű­vész a parasztházában rend­szeresen vendégül lát fővárosi alkotókat. Most ő és társai fel­ajánlották a segítségüket a tele­pülésnek egy hagyományte­remtő kulturális fesztivál meg­szervezésében. Ujfalvi Jánosné polgármester elmondta: a ke­rékhegyi napok munkacímű rendezvénnyel a településre szeretnék a figyelmet irányíta­ni. Az apró falut eddig is sokan felkeresték bányatavai, tanös­vénye és a kerékhegyi borok miatt. A turistaszállónak egyre több vendége van. ■ N. L. Három szemesi székely mester hagyományőrzők Kézzel faragnak, mert azt vallják: a gép a művészet ellensége A székely művészetet és egy ritka mestérség tudo­mányát őrzi a jövő nem­zedéknek a balatonsze- mesi István Árpád és két fia. Mórocz Milán Bölcsőtől a kopjafáig szinte min­dent faragott már életében Ist­ván Árpád, aki harminc éven ke­resztül karosszérialakatosként kereste kenyerét. Fiai is az autó­iparban dolgoztak, azonban hét évvel ezelőtt ki kellett költözniük műhelyükből, ezért új kenyérke­reset után néztek.- Egy ismerősömnek lerajzol­tam, hogy milyen faragott kerti szanetlit tudnék készíteni, erre ő mindjárt rendelt kettőt belőle - emlékszik vissza István Ár­pád. - Akkor elkezdtem újra fel­eleveníteni azokat a fogásokat, amiket sihederként a székely mesterektől tanultam. Egyre többen érdeklődtek a faragvá­nyaim után, így maga az élet kényszerített a szakmaváltásra. Kisebbik fia, Szabolcs nem volt elragadtatva az ötlettől, hi­szen gyerekkora óta az autósze­relés volt a mindene. Arról ál­modott, hogy egyszer autófé­nyező-műhelyt nyit.- Eleinte csak besegítettem édesapámnak, aztán kezdett megtetszeni a mesterség, úgy­hogy beálltam mellé dolgozni - mondja. - Tulajdonképpen itt is kamatoztathatom a tudásomat, mert a kifaragott felületet na­gyon precízen kell kezelni ah­hoz, hogy időtálló legyen. A szé­pen lecsiszolt fát olyan tükörsi­mára le lehet fújni, mintha egy autó ajtaja volna. Az idősebbik székely fiú, Hu­nor azért szerette jobban a laka­tosmunkát, mert ott nem érhet­te nagy meglepetés az embert. A fafaragás azonban számára Az autóipart adták föl a faragás kedvéért a szemesi Istvánék. A családfő, István Árpád sihederként a székely mesterektől leste el az ősi fogásokat mindig új kihívásokat tartogat.- Néha bosszankodom, ami­kor édesapám elvállal valamit, amiről ő maga sem tudja, ho­gyan fogjuk megcsinálni - avat be egy titokba. - De ő igazi szé­kely ember, és soha nem adja A SZÉKELY MŰVÉSZETBEN gya­kori a virágmotívum, jellegze­tes a tulipán, a liliom, a rózsa. Hangsúlyos elem a napko­rong, a hat- vagy tizenkét ágú csillag és a magyar kereszt Előfordulnak az állatfigurák is, így a galamb és a szarvas. fel. Addig töri a fejét, amíg meg­találja a megoldást. Az István család húsz éve köl­tözött Erdélyből Magyarország­ra, mert úgy érezték, megfoszt­ják őket a magyarságuktól. Ösz- szepakolták a holmijukat, és azt Vannak olyan fafaragók, akik lovat, kutyát és más oda nem illő formákat is ábrázolnak a székely kapukon. A három székely mester azonban külö­nös hangsúlyt helyez arra, hogy csak eredeti motívumok kerüljenek az alkotásaikra. tervezték, hogy Amerikában te­lepednek le. De nem jutottak át az osztrák határon, így itt ma­radtak.- Örülök, hogy így alakult, mert itt megmaradhattam ma­gyarnak - mondja a családfő. - Mindig nagy felelősséget érez­tem a székely kultúra megőrzé­séért, s a fafaragás erre kiváló lehetőséget ad. Sokan vannak, akik keverik a székely motívu­mokat más népek művészeté­nek jellegzetes formáival. Én fo­lyamatosan kutatom a székely kultúrát, és csak a népem ősi elemeit használom. Eddig há­romszáz székelykaput fényké­peztem le, és minden vonást alaposan áttanulmányoztam. Abban bízom, hogy születnek majd fiúunokáim, akiknek át­adhatom a tudásomat, és ők to­vább őrzik majd a székely ha­gyományokat. Bár a három mesterember munkája megkönnyítése érde­kében rengeteg géppel szeret­kezett fel, amikkel akár tized- milliméteres pontossággal lehet a fát megmunkálni, azt vallják: a gép ellensége az igazi művé­szetnek. Különös figyelmet szentelnek annak, hogy amit csak lehet, kézzel végezzenek. Ettől lesz egyedi minden alko­tásuk, szemben a futószalagon gyártott fabútorokkal. Tulipán, napkorong, csillag és magyar kereszt Az Eximbank Zrt. országos konferencia-sorozatának következő helyszíne 2007. május 10-án a Pécsi Kereskedelmi Központban lesz. Téma: BaranVa-Somogy-Toina megyékben működő EXPORTÁLÓ VÁLLALKOZÁSOK külpiaci tevékenységét elősegítő, exportfinanszírozási és -ösztönző kedvezményes banki termékek és szolgáltatások ismertetése, valamint az e témában szerepet vállaló további intézmények bemutatkozása, Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, MEHIB Zrt„ ITD Hungary Kht. JglMIsMlaakssat!!! 2007. május 2-ig lehet: www.eximbank.hu/rendezvények , dragotai@eximbank.hu , zstgmorta@eximbank.hu , Tel.: (1)3749-104,(1)3749-362; Fax: (1)3749-120 Mesejáték és táncház a kaposvári ovisokkal A Szántó utcai óvodások is nagy sikert arattak műsorukkal Közel négyszáz kis óvodás vett részt a Kaposvári Óvodavezetők Munkaközösségének tizenkette­dik alkalommal megrendezett programsorozatán. A hétfői rajz­kiállításon kedvenc óvó néni­jüket rajzolták le a gyerekek, majd kedden a legkedvesebb meséiket mondták el. Az egyik legnépszerűbb programnak a Já­ték a színpadon című zenés mű­sor bizonyult, amikor az ovisok dalban és táncban adtak elő me­sejátékokat. Milovecz Józsefné, az Óvodavezetők Munkaközös­ségének vezetője elmondta: a találkozó célja a mai magyar kulturális értékek közvetítése. Erre jó példa az Együd Árpád Művészeti Központ Gezemice tánccsoportja, Csíkvár Tímea és Túri Endre vezetésével a kezde­tektől részt vesz a rendezvé­nyen. Az egykori gyerekek mára felnőtt táncosokként hívják szín­padra a kicsiket, ezzel is meg­szerettetve a néptánc hagyomá­nyait. ■ Meiszterics Eszter

Next

/
Oldalképek
Tartalom