Somogyi Hírlap, 2007. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-24 / 95. szám

3 SOMOGYI HÍRLAP - 2007. ÁPRILIS 24., KEDD MEGYEI KÖRKÉP Kaposvár somogybán csak­nem 7300 földhasználó nyújtja be területalapú tá­mogatási kérelmét a végső határnapig, május 15-ig - közölte a mezőgazdasági szakigazgatási hivatal hét­főn. Eddig már közel 2000 igénylést töltöttek ki. (av) Kőröshegy gazos terüle­ten gyulladt meg az aljnö­vényzet és az avar - tájé­koztatott Antalicz Lóránd, a megyei katasztrófavédel­mi igazgatóság ügyeletese hétfőn. A siófoki lánglova­gok akadályozták meg a tűz továbbterjedését. Az ügyeletes közölte: a me­gyében hat másik helyszí­nen is avartűz ütött ki. Pogányszentpéter limlom­gyűjtési akciót tartottak a településen. A lakosság megszabadulhatott meg­unt vagy feleslegessé vált dolgaitól, kivéve a háztar­tási szemetet, kerti és ve­szélyes hulladékot, építési törmeléket. Ma folytatódik az akció, elektronikai hul­ladékot és autógumit gyűj­tenek. (va) Szolnok-Kaposvár a kinizsi pál élelmiszeripari szak­képző iskola tanulói ered­ményesen szerepeltek Szol­nokon, a szakmai előkészí­tő érettségi tantárgyak or­szágos versenyén. Kovács Kornél 12. osztályos tanuló az első helyen végzett. Két diáktársa, Hegedűs Edina tizenegyedik lett, míg Egri Franciska a ló. helyezést érte el. Felkészítő tanáruk Gáti Andrea volt. (av) Toponár a silóval együtt 950 hektáron vetettek ku­koricát a Kapostáj Mező- gazdasági Zrt. dolgozói, a munkát hétfőn fejezték be. Csécsei János elnök közöl­te: ezúttal csaknem száz­ötven hektáron bérmun­kát is vállaltak, (hm) VÍZVár JELENLEG TIZENHÁ­ROM, májustól pedig várha­tóan már húsz ember dol­gozik a köz hasznára Víz­váron, a különböző köz­munka-pályázataik révén. A helyi mellett a cigány­önkormányzat is foglalkoz­tat majd munkanélkülieket itt, hat hónapon át hatórás munkaidőben, (ni) A méheket is permetezték mérgezés Kilógó szipókával hevertek a kaptárak előtt Aggódva szemlélik a kaptárakat a méhészgazdák. Somogytúron az állatok negyedét, Siófok-Törekiben a felét vitte el a permetezés Pár napos lehűlés is eny­híthetné a mérgezést szenvedett méhészetek termeléskiesését. Márton László A toxikológiai vizsgálatok ered­ményére még akár heteket, is várni kell, de az elsődleges jelek alapján minden érintett mérge­zésről beszél. A méhek egészsé­gesek voltak. A kárfelmérés során a két, Somogytúr határába települt méhészet 687 méhcsaládjánál átlag huszonöt százalékos el­hullást regisztráltak. Minden családot érintett, volt olyan kap­tár, melyben szinte az egész csa­lád elpusztult.- Akácvirágzás végére várha­tó, hogy a családok egyedszám- ban elérjék azt az erősséget, mellyel a mérgezés előtt rendel­keztek. Ez várhatóan harminc- százalékos termeléskiesést je­lent - mondta Molnár Jenő, aki­nek négyszáz család méhét súj­totta az eset.- Ha lehűlne az idő és 5-8 napot csúszna a virágzás, akkor kisebb veszteséggel szá­molhatnánk. Szerencsére nem sűrű a mos­tanihoz hasonló nagyarányú mérgezés. - A legtöbb hiba fe­gyelmezetlenségből történik - mondta Kada Lajos, az országos méhészeti egyesület balaton- lellei szervezetének elnöke, a térség méhegészségügyi felelő­se. Szerinte a szigorodó rendel­kezések ellenére is viszonylag könnyen lehet komoly ható­anyag-tartalmú vegyszerekhez jutni, éppen ezért túlságosan szabad még mindig a vegyszer­használat. A helyszínre érkezéskor az elhullott méheken egyértelmű­en a mérgezés tünete mutatko­zott, „kilógó szipókával” hever­tek a kaptárak előtt - mondta a méhegészségügyi felelős. A Siófokról érkező ügyeletes állatorvossal és hatósági tanúk­kal a potenciális mérgezhető helyekről mintákat vettek. 7-8 kilométeres körzetben - ahová még elrepülhet nektárért a méh - találtak gyümölcsöst virágzó aljnövényzettel és virágba bo­rult repcét is, melyekben friss, Irtanak a gazdák MINDEN ÉVBEN akad enyhébb mérgezés. Ha már nem virág­zó kultúrát kezelnek vegy­szerrel, de az aljnövényzet­ben nyílik valamely mezei vi­rág, az arról hordó méhek nagy eséllyel elpusztulnak. Az ilyen esetek szinte felderít­hetetlenek. Az idén különösen sok vegy­szerezésre számíthat- \ nak a méhészek. Az enyhe télnek köszönhe­tően igen m agas egyedszámban teleltek át a kártevők, melyek ellen a gazdáknak vé­dekezni kell. Törekiben is hullottak siófokon a Töreki városrész­ben három héttel ezelőtt ész­leltek a méhészek jelentős méhpusztulást. Akkor egy hét alatt a kijáró méhek fele, mintegy 15 ezer egyed hullott el, mostanra azonban megállt a méhek pusztulása. - Valószí­nűleg a repcét és a gyümöl­csösöket permetezhették olyan erős hatású szerrel, ami , az elhullást g#"’ okozta - mondta Szarka József mé­hész, és hozzátet­te, hogy a permet- szer hatása már bi­zonyára gyengébb lett. permetezésre utaló nyomok vol­tak. A területekről és az elhul­lott méhekből vett mintákat az Állategészségügyi Intézetbe szállították, ahol jelenleg is tart a vizsgálat. Annyit már megtudtak, hogy a méhek egészségesek, minden betegségtől mentesek voltak. A figyelem .központjába ke­rült területek tulajdonosai sem zárkóztak el a tárgyalások elől, együttműködnek a méhészek­kel. Valamennyien a vizsgálat eredményét várják. Amennyiben egyértelműen bizonyítást nyer, hogy mely te­rületen szenvedtek mérgezést a méhek, a méhészek a terület tulajdonosával szemben élhet­nek kártérítési igénnyel. Évek óta megszűnt a vegysze­rezés bejelentési kötelessége, mivel á növényvédelemmel kapcsolatos törvények, előírá­sok olyanok, hogy azok betartá­sa esetén nem fordulhat elő ha­sonló eset. Molnár Jenő szerint annyi­ban jelentett a régi bejelentési kötelezettség előnyt: ha baj volt, akkor tudták, hogy merre in­duljanak, kit keressenek. Most viszont ilyen esetekben szinte nyomozniuk kell, ami nem min­dig jár sikerrel. JEGYZET CZENE ATTILA A szántódiak pogácsája mintha az autótolvaj beje­lentkezne a váltságdíjért - így kommentálta a zamárdi képviselő-testület ajánlatát a szántódi Karabinszky Gyula. A két önkormányzat közötti, tíz éve húzódó vitá­nak, majd pernek tagad­hatatlanul emblématikus figurája ő; ha egykor első embernek választják Za- márdiban, akkor eszébe sem jut leválasztani a nagy­községről a szántódi részt, hogy legalább ott polgár- mester lehessen. 2006-ban mindkét települé­sen új vezetőre voksolt a te­mérdek vitába belefáradt la­kosság többsége. Ők szem­mel láthatóan hajlanának a megegyezésre, de egyikük sem engedheti meg magá­nak, hogy majd az unokák is szitkozódva emlékezze­nek meg róluk, mint akik a jogosnak véltnél több érté­ket engedtek át a másik fél­nek. Zamárdi 312, míg Szán­tód 107 millió forintot köve­telt, utóbbi ezt 62 millióra leengedte. A volt anyaköz­ség nullszaidóban kiegyez­ne, ha azzal vége lenne min­den pernek, másként 28 milliót adna át vagyonmeg­osztásként, de számos más vitás kérdésben a jogot hív­ná segítségül. Követni is ne­héz mindezt... EGY dologban értettek egyet a képviselők, s ez volt a leg­megdöbbentőbb; bár mind­két fél megvan győződve a saját igazáról, mégis félnek a magyar bíróság döntésétől. Mint kifejtették: lehet így is, lehet úgy is. S akkor a vesz­tes önkormányzat szinte biztos, hogy csődbe megy. ha már így van, akkor nem kellene ezt elkerülni? Gesz­tusnak szép, de tán kevés • az amúgy finom pogácsa, amivel legutóbbi együttes ülésükön a házigazda szán­tódi képviselők megkínál­ták zamárdi kollégáikat Ők ugyanis úgy falatoztak, mint­ha ma is otthon lennének... Védik az erdőt, s tesznek a feketemunka ellen is Nagy eredménynek nevezte Didicsné Kardos Györgyi po- gányszentpéteri polgármester, hogy alig félezer lakosú telepü­lésükön tanfolya­mot indíthattak az állástalanok számá­nak csökkentése ér­dekében. A problé­ma nagyságát egyértelműen jelzi, hogy az aktív korú pogány- szentpéteriek közül minden ne­gyedik munkanélküli.- Harmincnégyen szereztek eddig fakitermelő képesítést - mondta a polgármester. - A szőcsényi Széchényi Zsigmond Szakközép- és Szakiskola égi­sze alatt sajátították el az új szakmát. Esélyt kaptak a mun­kába állásra, legálissá tehetik eddigi feketemunkájukat. Ez egyaránt kedvező a munkavállalók és az állam számára. A szőcsényi in­tézmény Somogy megyei emberek­nek, elsősorban hátrányos helyze­tűek, romák számára indította az uniós támogatással megva­lósuló programot, ami 2008. június 30-ig tart, és több mint ötszáz ember szakképzésére ad lehetőséget. Többek között erdőművelő-, motorfűrész-ke­zelő-, fakitermelő-szakmákat oktatnak. ■ Varga Andrea ■ Cél az erdőte­rület növelése, továbbá a fe­ketemunka kiszorítása. Májustól már építik a kaposvári biogázüzemet A magyar élelmiszeripar egyik legnagyobb környezetvédelmi beruházását indította el a Ma­gyar Cukor (MC) Zrt. kaposvári cukorgyárában. A zrt. lapunkat úgy tájékoz­tatta: 1,7 milliárd forintos költ­séggel világviszonylatban is pá­ratlan méretű, saját technológi­ai fejlesztéssel készült biogáz­berendezést helyeznek üzembe. Kaposváron még tavaly kezd­ték meg a tesztberendezés üze­meltetését. S miután a cukorré­paszelet, -törmelék és -darabkák felhasználására alapozott tech­nológia jelesre vizsgázott, a tu­lajdonos Agrana-csoport is sza­bad jelzést adott az ipari méretű berendezés létrehozásához. A kivitelezési munkálatok májusban startolnak - számolt be az MC Zrt. A biogáz felhasz­nálásának növelése amúgy összhangban van a Nemzeti Környezetvédelmi Programban meghatározott legfontosabb cé­lokkal. Lapunkkal közölték: a megtermelt közel 15 millió köb­méter biogáz energia-egyenérté- ke 330 Terajoule, amely meg­duplázza a teljes magyar bio­gáz-kapacitást. Ezzel jelentős mértékben csökken a fosszilis energia felhasználása a kapos­vári cukorgyárban; hiszen a számítások szerint a biogáz ki­váltja a jelenleg a kazánok fűté­sére használt földgáz ötven szá­zalékát. ■ Harsányi Miklós 4 V

Next

/
Oldalképek
Tartalom