Somogyi Hírlap, 2007. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-15 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 15. szám

16 MASZK 2007. ÁPRILIS 15., VASÁRNAP- Látta valaha színpadon Gobbi Hildát?- Megnézhettem a Sasfiók­ban, a Peer Gyntben Aase anyó- ként, ez utóbbiban Ladányi Fe­renccel lépett színre, máig éle­tem legnagyobb színházi élmé­nyeként tartom számon. Nekem sajnos nem adatott meg, hogy nagy színházban eljátszhassam Aase anyó szerepét, csak isko­lákban tartott irodalomórákon mutathattunk részleteket belő­le, amelyeken Udvaros Doroty- tya kezelte a magnót. Sajnos so­sem találkoztunk, pedig imádó­ja voltam Gobbi Hildának, pá­ratlan dolgokat vitt végbe a színházi közéletben is. Az Ifjú­sági Színházban kezdtem, ahol fiúszerepeket játszottam a Ti­mur és csapatában, a Pál utcai fiúkban, s amikor megkaptam a diplomámat, mondták, jó lenne, ha vidékre mennék, hogy mes­terségbeli tudást szerezzek. Ak­koriban sok kezdő színésznek tanácsolták ugyanezt. Egerben kezdtem, 1957 óta pedig a szol­noki színház tagja vagyok.- Hogyan került a színészi pá­lyára?- Mivel színészdinasztia tagja vagyok, a pályaválasztás hamar eldőlt. Anyám családja vidéki vándorszínházi társulattal járta az országot, én Sárospatakon születtem, mert akkor éppen ott léptek fel... Apám a Sebestyén- dinasztia tagja, meghatározó alakjai voltak a színésztársada­lomnak. Egyik nagybátyám az Erkel Színház igazgatója volt, és a Budai Színkör is a nevéhez fű­ződik, másik nagybátyám a Mis­Sebestyén Éva soha nem akart Szolnokról a fővárosba szerződni, mert ott elhalmozták főszerepekkel kolci Nemzeti Színház nagynevű igazgatójaként dolgozott, a har­madik a Fővárosi Operett Szín­ház, később a Vidám Színpad gazdasági igazgatójaként volt is­mert. Egyik nagyapámat pedig Erdélyben táncos komikusként foglalkoztatták.- Mire emlékszik a vándor­társulat világából?- Szekereken jártunk faluról falura, a nagymama volt az igaz­gató, a nagyapa a díszleteket és a jelmezeket készítette, egyik nagynéném a primadonna volt, a másik a szubrett, anyám jelen­tette a kórust a gyönyörű hang­jával. Apám persze tiltani akart a színészettől, azt mondta, neki nagyon nehéz életet jelentett a színészet, attól félt, hogy szí­nésznőként én is kiszolgáltatott leszek. De hát semmihez nem értettem, nem volt készségem semmihez, ezért nagy nehezen megengedte, hogy megpróbál­kozzam a színészettel. Kislány­ként olykor én is színpadra lép­Rózsahegyinél végzett, Szolnokon játszott SEBESTYÉN ÉVA 1927. jÚÜUS 4-én született Sárospatakon. Rózsahegyi Kálmán színész­képző iskolájában végzett 1951-ben. Az Ifjúsági Színház Stúdiójában dolgozott, 1957- ben a szolnoki színház szer­ződtette, amelynek nyugdíja­zásáig tagja maradt. Több mint tizenegy színidirektort „fogyasztott el”, legalább két­száz darabban szerepelt. Főbb szerepek: A szecsuáni jólélek, Macskajáték, Lampionok ünnepe, Bunbury, Luxemburg grófja, Érrés a kisöcsém, A csárdáskirálynő, Ármány és szerelem, Egérút. Ifjúsági színház is lesz Kaposváron Sebestyén Éva jutalomjátéka életműdíj Sárospatakon született, éppen ott lépett fel szülei vándortársulata znamenák istván, a kapos­vári Csíky Gergely Színház új igazgatója tervei között szerepel egy ifjúsági szín­ház beindítása. Repertoárján szerepelne a Pál utcai fiúk, A padlás, amellyel a 12-16 év közötti fiatalokat szeret­nék színházba járó közön­séggé nevelni. Hunyadkürti István zenés főszerepben a legenda a lóról című ze­nés játék főszerepét játsz- sza Hunyadkürti István a miskolci Nemzeti Színház­ban, a darab rendezője Krámer György. A nyilvá­nosságot tudatosan kerülő színész eddigi pályáját márciusban Jászai Mari­díjjal ismerték el. Emléktábla Bárdos Artúr tiszteletére emléktáblát avattak április másodikán, Bárdos Artúr születésének 125. évforduló­ján, a Katona József Szín­házban. A rendező, szakíró, színházalapító tiszteletére rendezett ünnepségen részt vettek Bárdos Artúr Egye­sült Államokban élő fiai is. Szilágyi Tibor verseskötetet tervez SZILÁGYI TIBOR színész, exdirektor márciusban ka­pott Kossuth-díját saját ver­seiből összeállított kötettel is szeretné megünnepelni. Még idén szeretné kiadatni, mondván: szerencsés év számára 2007. Szilágyi verseket is ír Utolsó karneváli éjszaka a Katonában zsámbéki Gábor rendezésé­ben mutatta be a budapesti Katona József Színház Goldoni A karnevál utolsó éjszakája című darabját. A főbb szerepekben Bezerédi Zoltán, Újlaki Dé­nes, Bodnár Erika, Fullajtár Andrea, Jordán Adél, Máthé Erzsi, Máté Gábor. Az évad végén hetedszerre is POSZT június 7-16. között rendezik meg a VII. Pécsi Országos Színházi Találkozót, amely­nek mezőnyét idén Dömölky János filmrendező válogatta. 123 hazai és határon túli előadást nézett meg. A ver­senyprogramba egyedül az egri társulattól hívott meg két produkciót: Mrozek Tangóját és Martin McDonagh A párnaember című előadását. tem, emlékszem például a Budai Színkörben Bársony Rózsira, aki szép, hófehér nadrágkosz­tümben, girardi kalapban lépett fel, és mivel ott álltam az ügye­lő mellett, ki akart vinni a taps­ra, Fejes Teri pedig csokoládét vett nekem. Valószínű, hogy az Én és a kisöcsém mehetett akkor. Gertler Viktor film­színésziskolájában kezdtem a tanulást, egy év múlva össze­olvadt a színművészeti főisko­lával. A felvételi bizottságban akkor diákok voltak, s azt mondták, nem kell színészgye­rek, paraszt és munkás szár­mazású fiatalokat vártak in­kább. Abba az osztályba járhat­tam volna, amelybe Horváth Teri, Szirtes Ádám, Soós Imre.- Ötven éve tagja a szolnoki Szigligeti Színháznak. Miért éppen ebben a teátrumban kötött ki?- Hacser Józsával jártam a szí­nésziskolába, az ő férje volt Prókay István, a szolnoki szín­ház igazgatója 1957-ben. Józsa a figyelmébe ajánlott, és rögtön le­szerződtetett. Próbáltak elcsábí­tani másik vidéki színházba, de mivel a gyerekem Pesten volt, így közelebb lehettem hozzá. A fővárosba nem hívtak, jöhet­tem volna, nagybátyám azt mondta, Évikém, ha szeretnél Budapestre költözni, a Sebes- tyén-dinasztiának van akkora befolyása, hogy bekerülj egy it­teni társulatba. Mondtam, köszö­nöm, de én Szolnokon főszere­peket játszom, csak azért nem megyek Pestre, hogy azt mond­hassam egy-egy jelenetben: Tálalva yan! vagy A kocsi előállt! így maradtam Szolnokon, ahol nagyon szeretnek, bejöttem a színpadra és tapssal fogadtak. Ezt hagytam volna itt?- A jubileuma alkalmából szép jutalomjátékra készül.- Május 27-én ifj. Kalmár Tibor-Majláth Júlia Ne szólja­tok bele! című zenés vígjáté­kában játszom, miattam hoz­zák ki ezt a darabot. Külön műsorfüzet is készül rólam, kértek, sok mindent írjak le az életemből, ezek kerülnek majd bele ebbe a műsorfüzet­be. A hetvenes években már játszottam ebben a darabban többek között Szombathy Gyulával, Halász Lászlóval, Baranyai Ibolyával, Újlaky Lászlóval. Ötven éve tagja a szolno­ki Szigligeti Színháznak, idén tölti be nyolcvanadik életévét. Sebestyén Éva a napokban Gobbi Hilda- életműdíjat kapott. Csontos Tibor- Túdja, mi szerepelt a díj indoklásában? Az életművemet ismerték el a Gobbi Hilda-életműdíjjal. Úgy tudom, a pályájuk delén túl lévő színészeknek alapították, akik évtizedeket töltöttek színpadon a kultúra szolgálatában. Koráb­ban is kaptam már díjakat, a Szigligeti Színház örökös tagja is vagyok, úgyhogy kicsit el­kényeztetnek. Lovasszínház. E kifejezés Pintér Tibor színművész és Márkos At­tila, a Nemzeti Lovas Őrség ko­máromi alegysége parancsnoká­nak leleménye. A színházművé­szetet Pintér Tibor operett-musi­cal szakos színész, a Sziget Szín­ház társulatvezetője, a „lovas ol­dalt” Márkos Attila képviseli, aki harminc éve foglalkozik ló- tenyésztéssel és az ő komáromi lovardájában talált otthonra a Magyar Lovas Színház. Az első premiert 2006 nyarán tartották Petőfi Sándor János vitéz című zenés játékának előadásával, s ugyanezzel nyitják meg az idei évadot is április 27-én Komá­romban. Március 14-én bemu­tatták A költő visszatér című rockoperát. Pintér Tibor tizenegy éve dip­lomázott Szinetár Miklós osztá­lyában, s cseppet sem töprengett azon, mit vásároljon első fizeté­séből. A Gino nevű hátaslóra sza­vazott, s azóta hetente négy-öt órát lovagol. A ma már profesz- szionális társulatot Márkos Atti­la kiképzőparancsnok húszfős lovascsapata és Pintér Tibor Szi­get Színháza alkotja. A színész szerint lovasszínházuk egyedül­álló értéket képvisel, majdhogy- | nem unikum. Nem véletlen, 1 hogy a több száz fős közönség Pintér Tibor már első fizetéséből is egy Gino nevű hátaslovat vett minden alkalommal állva tapsol az előadások után. „Mindez per­sze alig kárpótolja a magyar fil­mek lovas jeleneteiben való sze­replést, mégis különleges at­moszférát jelent szereplőnek és nézőnek egyaránt - mondja Pin­tér Tibor. - Játszunk olyan elő­adásokat is, mint a western ope­retté tett Leányvásárt. Jacobi Viktor operettjét vadnyugati kör­nyezetbe helyeztük, nagy­szabású lovasjelenetekkel meg­spékelve adjuk elő.” A Magyar Lovas Színház ősz­szel a Tenkes kapitánya című da­rabbal zárja majd a színházi lovasévadot. ■ Csontos Tibor Nyeregben érzik magukat a lovasszínház tagjai tenkes kapitánya Ősszel mutatják be a hajdani sikeres tévésorozat alapján készült darabot

Next

/
Oldalképek
Tartalom