Somogyi Hírlap, 2007. április (18. évfolyam, 77-100. szám)
2007-04-15 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 15. szám
2007. ÁPRILIS 15., VASÁRNAP 7 INTERJÚ gémesi györgy A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint az egészségügyi reformból csak azokat felejtették ki, akik működtetik: az önkormányzatokat. „A KORMÁNYOK NEM SZERETNEK EGYEZTETNI” Gémesi György, az önkormányzati szövetség elnöke szerint az egészségügyi reform előkészítetlen, az ön- kormányzati értelmetlen. A volt képviselő azt mondja, szavazógépnek nem vágyik a parlamentbe. Újvári Miklós- Magyarországon jelenleg mintegy 3200 polgármester van. Nem sok ez egy kicsit?- Szerintem nem sok. A képviseleti demokráciának nagyon fontos alapeleme, hogy ezek a közösségek, települések önállóan döntsenek saját sorsukról. A mindennapi életükről ők maguk hozhassanak döntést. Az viszont kérdéses, hogy szüksége van-e egy ötvenfős településnek főállású polgármesterre. Ezt nem kell feltétlenül főállásban vagy tiszteletdíjért ellátni. Megoldható társadalmi munkában is.- A kormány szorgalmazta a kistérségi társulások megalakulását. Ön is vezet egy ilyen testületet. Látszik már, hogy van-e értelme a települések összefogásának?- Éppen legutóbbi ülésünkön állapítottuk meg, hogy egyelőre alig láttunk előnyöket, miközben a finanszírozás tekintetében többe kerül a működés, mint korábban. A rendszer párhuzamosságokat teremt, különösen olyan agglomerációs helyeken, ahol nem kerül szóba az iskolabezárások ügye. Más lehet a helyzet aprófalvas vidékeken, ahol oktatásügyben talán hasznos összefogni. De nagyon kevés helyen látszik előny, mert rossz a rendszer. Még senki sem mutatta ki, hogy megvalósult a két cél: a hatékonyabb és magasabb színvonalú feladat- ellátás és a takarékosabb működés. Lássunk tisztán: a kormány szándéka az volt, hogy megszüntessen 1500 települést. Ez egy kétharmados törvénnyel sikerülhetett volna, de nem így lett. Ha megvalósult volna a hivatalos összevonás (amivel én nem feltétlenül értek egyet), akkor természetesen látnánk, hogy a kistérségek olcsóbban működnek, mint az önkormányzatok külön- külön. így azonban megmaradtak az önkormányzatok, és megalakultak a kistérségek is.- De az például igaz, hogy egyre kevesebb a gyermek, és túl sok az iskola, nem?- Igen, és ezzel kezdeni is kell valamit. De a helyzet kicsit hasonlít a kórházi ágyszámok történetéhez. Elvileg mindenki egyetért azzal, hogy lépni kell, de minden polgármester harcol a saját kórházáért. Olyan anomáliákkal és szervezetlenséggel indult a reform, hogy sok polgármester joggal értetlenkedik. Miért kell száz kilométereket autózni, ha a szomszéd városban is van kórház? Ilyen példa számos akad.- Orvosként mi a véleménye a hódmezővásárhelyi esetről?- A konkrét ügy elszomorít, igaz, hasonlók történtek korábban is. Az én praxisomban előfordult, hogy a kórház előtt történt súlyos autóbaleset, de az ügyeletes orvos nem mehetett ki, nem hagyhatta el szolgálati helyét Mire pedig a mentő máshonnan odaért, késő volt. Az sem volt ritka, hogy egy beteget nem vettek fel a kórházba, mert éppen egy másik volt ügyeletes. Ami pedig a reformot illeti, abban a szakma egyetért, hogy lépni kellett, mert túl sok a kórházi ágy, de akkor a mostani kormánypártok miért nem csináltak semmit az elmúlt ciklusban, és miért akartak mindent megoldani most fél év alatt? Az önkormányzatokat csak tájékoztatták, valódi egyeztetések nem történtek. Pedig sok esetben lett volna lehetőség arra, hogy átadjuk a tapasztalatainkat: A reform ráadásul új terheket jelent az önkormányzatok számára, amit szintén nélkülünk döntöttek el.- Nyilván arra utal, hogy például a jogosultaknak a jegyzők térítik vissza a vizitdíjat.- így van, de a részletek még nem tisztázottak. Valószínűleg úgy fog működni a gyakorlat, hogy a beteg a vizitdíjszámlákkal bemegy a polgármesteri hivatalba, a jegyző az igényt jelenti a társadalombiztosításnak, a tb kiutalja a pénzt a polgármesteri hivatalnak, és a beteg ott veheti fel. Ez hónapokba telik majd. A rendszer újabb kapacitásokat köt le, egy városban gyakorlatilag egy új embert kell felvenni a vizitdíjak ügyintézésére. Eközben pedig folyamatosan kevesebb az önkormányzatok forrása.- Hol látszik ez a csökkenés?- A személyi jövedelemadó helyben maradó hányada tízről nyolc százalékra csökkent, és nem nőttek a normatívák, vagyis az intézmények működésére fordítható pénzek. Egy óvoda működtetése ugrásszerűen többe kerül idén, hiszen az energiaárak jóval az infláció felett nőttek. Nem véletlen, hogy az önkormányzatok eladósodnak, és sok esetben nem tudják teljesítem törvényi kötelezettségeiket sem. Nincs fejlesztés, de sokszor még felújítás sem.- Az önkormányzatok többsége ellenzéki. Ön szerint van politikai háttere az említett folyamatnak?- Nem pártpolitikai. Bármilyen kormány van, az önkormányzatok mindig hátrébb sorolódtak. Egyedül az Antall-kormány volt kivétel. Ma a településeket csak politikai játéktérként használják. Azt elhiszem, hogy a kormánynak nincs pénze, de akkor vegye el a feladatokat is. Ne vegye bele a törvénybe, hogy az iskolában könyvtárosállást is fenn kell tartanunk, és sorolhatnám a példákat.- Több magyarországi főúton útdíjat vezettek be a teherautók számára. Az önök szövetsége tiltakozott. Miért?- Mi nem az útdíj ellen vagyunk, hanem azt javasoltuk, hogy az autópályákkal párhuzamos utakra vezessék be a díjat. Ezzel vissza lehetne terelni a forgalmat az autópályákra. Nem így történt, és most a kamionok a településeken keresztül találnak menekülőutakat. A mi véleményünk szerint az lenne a megoldás, ha az önkormányzatok jogot kapnának, hogy a saját útjaikra útdíjat vethessenek ki.- Ön a Magyar Olimpiai Bizottság alelnökeként budapesti olimpiát szorgalmaz, az UEFA pedig néhány nap múlva dönt a labdarúgó Eb helyszínéről. Képesek vagyunk ilyen eseményeket megrendezni?- Meggyőződésem, hogy igen, és az is, hogy 2016-ra pályázatot kell benyújtanunk az olimpiára, különösen azok után, hogy ezt Prága is megteszi. Úgy látom, széles társadalmi összefogást lehet összekovácsolni az olimpia ügye mellett, a közvélemény-kutatások szerint az emberek még pénzt is hajlandók áldozni rá.- De egy budapesti olimpia megint a főváros-központúságot erősítené meg, oda menne az összes beruházás.- Nem feltétlenül. Szegeden, a Balatonnál és más helyszíneken is lehetnének versenyek. A növekvő adóbevételek pedig az ország költségvetését javítanák. Egy olimpia általában nyereséges.- Ön volt a levezető elnök a Magyar Olimpiai Bizottság ülésén, amikor nem sikerült Schmitt Pál megbuktatása. A bíróság most első fokon kimondta, hogy hibás volt a döntés, új szavazást kellett volna elrendelni Mi az ön véleménye?- Tiszteletben tartom a független magyar bíróság véleményét, de senki sem tévedhetetlen. Sem a benyújtott keresetet, sem az ítélet szövegét nem ismerem. A döntés során száznegyvenegyen szavaztak arról, visszahívják-e Schmitt Pált a MOB elnöki székéből. 69-69-3 lett a végeredmény, a három tartózkodást jelez. Ez azonban nem szavazategyenlőség, mint azt a bírósági ítélet mondja. A döntéshez nem volt meg a többség, azaz az ötven százalék plusz egy szavazat A Magyar Olimpiai Bizottság korábban is műidig ezen elv szerint döntött. Nem biztos, hogy másodfokra kerül a kérdés, a bírósági ítéletnek ugyanis valójában nincs szankciója. Most úgy látom, csökkent a szembenállás és a feszültség a szervezetben. Peking nagyon közel van, és nagyon sok a feladat.- Legutóbb alulmaradt az országgyűlési képviselő-választáson. Nem is jutott be a parlamentbe. Tervezi, hogy legközelebb visszatér?- Én most nem erre koncentrálok. Gödöllő város vezetésére kaptam mandátumot, ennek igyekszem a lehető legjobban megfelelni. És hozzáteszem: nem hiányzik a mai parlamenti politika.- Figyeli egykori pártja mozgását? Égyetért azzal, ahová Dávid Ibolya vezeti a pártot?- Ez nem az az MDF, amelyikben én benne voltam. A párt megalkuszik, hogy parlamenti párt maradhasson. Ha az eredeti értékekhez tartaná magát, akkor keményebben vállalná a konfliktusokat, és hitelesebb is lenne.- De Dávid Ibolya ezzel jelenleg a legnépszerűbb politikus.- A legutóbbi választásokon Tamásiban 800 szavazatot kapott. Én 23 ezer szavazattal lettem második. Ennyit a közvélemény-kutatásokról. A mostani parlamentbe nem vágyom. Az őszödi beszédben számomra az volt a megdöbbentő, hogy az MSZP-frakció- ból senki sem állt fel ott helyben, hogy tiltakozzon. Én ilyen működésű frakcióhoz nem szeretnék tartozni. Szavazógépként nem kérek szerepet. Dr. Gémesi György SZÜLETETT: 1956. január 3. 1980-ban a SOTE Általános Orvosi Karán szerzett diplomát 1980-90 között sebész 1990 óta Gödöllő város polgármestere 1998-2006 között az MDF országgyűlési képviselője volt, 2006-ban 200 szavazattal kapott ki választókerületében 1996-2000 között az MDF ügyvezető elnöke, 2003-2005 között alelnöke. A Fideszhez való viszony vitája miatt lemondott és elhagyta a pártot a MAGYAR önkormányzatok Szövetségének alapító elnöke, a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöke
