Somogyi Hírlap, 2007. április (18. évfolyam, 77-100. szám)
2007-04-14 / 87. szám
5 SOMOGYI HÍRLAP - 2007. ÁPRILIS 14., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP Magyar zászlóerdő a tengerentúlon festett selyem A jutái lobogók az Egyesült Államokba és Japánba is eljutottak Elektrotechnikusból előbb ballagásitarisznya-készítő kisiparos, majd elismert zászlókészítő lett a jutái Kószó András. Vas András- Jöjjenek csak be! - invitál szívélyesen ifjabb Kószó András a jutái portára, ám amikor belépnénk, hozzáteszi: - Várjanak, elviszem a blökit, jobb a békesség. Kedves állat, egyből torokra megy... Ezek után talán nem meglepő, hogy fél perccel később is csak óvatoskodva, ijedten jobbra-balra tekintgetve nyomulunk előre. A német juhásznak szerencsére nyoma sincs, bár a kert végéből hallatszó hangok nem sok jót sejttemek. Csak a házban engedünk fel, köszönhetően többek között házigazdánknak, Kószó Andrásnak. A hetedhét határon túl is híres zászlókészítő szivarra gyújt, majd rögtön mesélni kezd.- Sohasem gondoltam, hogy ebből fogok megélni - emlékszik vissza a bő harminc esztendővel ezelőtti időkre. - Elektrotechnikus a szakmám, a ruhagyárban, majd a Mezőgépnél dolgoztam, de nem bírtam a kötöttségeket. Ezalatt a főnökséget kell érteni. Nem egy emberrel, magával az intézménnyel volt bajom. így aztán elhatároztam, a magam ura leszek, elmegyek kisiparosnak. Az ideát tett követte, s Kószó András becaplatott a Kioszhoz, ahol elsősorban az iránt érdeklődtek, mihez is ért valójában. Mivel hirtelenjében nem tudott mit válaszolni, elé tolták a szabad iparok jegyzékét: válasszon.- Nem sokról tudtam, mit is takar valójában - ismeri el -, végül ráböktem a kézimunka-előnyomásra. Megkaptam az engedélyt, s nekiálltam dolgozni. Először mintákat talált ki, amiket aztán kiadott asszonyoknak. A fehérnépek persze rögtön szakértőnek bizonyultak, felismerni vélték a buzsáki, kalocsai vagy karádi mintákat.- Pedig mindet én találtam ki- legyint nevetve Kószó András.- Aztán rájöttem, ennél több van ebben: átálltam a filmnyomásra. Szerencséje is volt, hiszen Budapesten éppen eladásra kínáltak egy filmnyomó céget. Felutazott, s bár a tulajdonossal nem találkozott, az öreglegénnyel összelAtuAny Uvit-iSvg ■ Kószó András és fia kizárólag kézzel festett selyemzászlókat készítenek, nem csoda, hogy a nemzeti ünnepek előtt elárasztják őket megrendelésekkel cimboráit. Utóbbi meglehetősen utálta gazdáját, így egy kocsma pultjának támaszkodva megosztotta vele tudományát: festékek, sablonok, beszerzési címek - Kószó András szépen feljegyzett mindent egy noteszbe, majd hazatért, s kipróbálta, mire is jó a sok hirtelen felszedett tudás.- Akkor úgy tűnt, semmire - magyarázza. - Valahogy nem akart összeállni a festékanyag. Aztán egyszer csak sikerült. Éppen idejében, a megrendelések ugyanis már halomban álltak: ballagási tarisznyákra várt a nép. A jó munkához, a fejlesztéshez már nem volt elegendő az öreglegénytől felszedett tudás, Kószó András előszedte a kémiakönyveket, s szépen bebiflázta őket Végül kikeverte azt a festéket, amit máig használnak.- Azt hiszem, elég jól eltaláltam - jegyzi meg szerénykedve. - Szúrópróbaszerűen ma is ellenőrizzük a minőséget: tíz napig áztatjuk hypóban, ám a színek egyáltalán nem fakulnak. A tudománynak híre ment, s a rendszerváltás után már egyéb kéréseknek is meg kellett felelni. Bejelentkezett ugyanis a ta- bí önkormányzat, ugyan, csinálja már meg a város zászlaját.- A tarisznyák után igencsak babra munka volt - ismeri el. - Ám jól sikerült, elfogadták. Ekkor még telefonja sem volt a cégnek, csak némi utánjárással sikerült elérni, hogy vonalat kapjanak. Kószó András vett egy faxgépet, írógépen lepötyögött egy féloldalnyi szöveget, majd szét- küldte az önkormányzatoknak, amelyek elárasztották megrendelésekkel: előbb a somogyi, majd a megye-, később az országFöldrajzóra a műhelyben bocsa, nszANAGYFALU, Gádoros, Tömkszentmiklós - mintha csak egy Magyamrszág-kirakó elemei lennének a falra akasztva a jutái műhelyben - alig akad olyan hely az országban, ahol nem használnának Kószó-féle zászlót Sőt, a határokon tálra is gyártanak lobogókat Kaliforniái-_ bán, Texasban jó néhány csilla- 1 gos-sávos amerikai zászló Ka- | posvár mellett készült, de a mű- J hely termékei eljutottak Japán- I ba, Görögországba is. A polcokon halmokban áll megannyi település zászlajának vázlata határon túli települések rendeltek zászlókat. Magyar, települési és uniós lobogót.- A millennium évében csaknem megőrültünk - állítja. - Akkor jött az ötlet, minden középületre kerüljön ki a magyar zászló. Augusztus 20-ra kellett fellobogózni az országot, persze mindenkinek az utolsó pillanatban jutott eszébe... Ez a mai napig így megy: ha ünnepek közelednek, megsokasodik a munka, olykor még embereket is fel kell venni. A zászlók ugyanis továbbra is szigorúan selyemből, kézi festéssel készülnek. A nemzeti trikolór mellett most az Árpád-sávos is felkapott: el is készítik, ám hangsúlyozzák, nem ideológiát képviselnek, hanem zászlót gyártanak.- Egy bizonyos erkölcsi határig mindent megcsinálunk - határozza meg az üzleti filozófiát Kószó András. - Ebbe akár a náci és a sarló-kalapácsos zászló is belefér, persze, csak ha mondjuk filmforgatásra kell. Ilyenkor viszont szigorúan le- csekkoljuk, valóban a mondott célra lesz-e használva. A mi zászlóink alatt nem fog vonulni semmiféle szélsőség... JEGYZET ÁRPÁSI I ZOLTÁN Újságírónak kell lennünk! HA bántják a zsidókat, zsidónak kell lenni! Ha bántják a magyarokat, magyarnak kell lenni! Ha bántják a németeket, németnek kell lenni! Ha bántják az oroszokat, orosznak kell lenni! Ha bántják az újságírókat, újságírónak kell lenni! Különben - ezt Babits óta tudjuk- a vétkesek cinkosa lesz az ember, idővel ordas eszmék vállalója, majd hirdetője. most bántják az újságírókat, kollégáimat. Verik őket szóval, hányják rájuk a mocskot, mert meg merték írni, hogy vandálok Nagybajomban szétverték a szovjet hősi emlékmű betonkatonáját, s - horribile dictu - a cselekményt nem hősi tettnek könyvelték el. Ellenkezőleg. A lapunk hírportálján, a sonline-on üzengetők a negyvenöt utáni megszállásra és a hábqrú alatti atrocitásokra hivatkozva veszik védelmükbe a tetteseket. Nyilvánvaló, mindenkinek jogában áll eldönteni, minek tekinti 1945. április 4- ét, s hogyan kezeli a Vörös Hadsereg katonáinak tetteit- orosz sajátosságnak vagy a háború sajnálatos velejárójának? De mi köze a lakosságot ért megaláztatásoknak a katonasírok, egy emlékmű meggyalázásá- hoz? s ha már az elvadult indulatok árnyékában értelemről és érzelemről beszélni felesleges, mit ér a jog? Az 1996-ban aláírt magyarorosz szerződés szövege? Ez rögzíti: a felek biztosítják a területükön levő „orosz, illetve magyar katonai temetkezési helyek, beleértve az emlékművek és más kegyeleti létesítmények védelmét és korlátlan időre szóló megőrzésük jogát”. Lehet gondolni bármit, de aki ezt megsérti, bűncselekményt követ el. BÁNTJÁK AZ ÚJSÁGÍRÓKAT! Újságíró vagyok én is! Olaszos specialitásokkal, magyaros poénokkal csalogatnak étlapozó Családias miliő, lassú, de korrekt kiszolgálás, friss és változatos ételköltemények a bogiári Novákban Megyei gasztronómiai körsétára invitáljuk olvasóinkat: sorozatunkban megpróbáljuk a vendég szemszögéből bemutatni a somogyi éttermeket. Özv. Zimbabwei Kálmánné Balatonboglárról elsőként bizonyos borospalackok jutnak a földi halandó eszébe. Ám ezúttal mégis a helyiek által igencsak kultivált vendéglőbe vetett bennünket sorsunk. A Novák étterem méltán a helyi erők kedvelt törzshelye: családias, otthonos légkört varázsol a betérő köré. Mi is nagyon otthonosan éreztük magunkat mindjárt a belépés után, hiszen minden egyes asztalon a Somogyi Hírlap aznapi száma volt az előétel előtti fogás. Ráadásul a hely a sok mű- májer-retro balatoni paraszteklektika után végre egyszerűségével vált szimpatikussá, bár az elmaradhatatlan dobozgitár-ré- gi rádió duett úgy látszik, meg- úszhatatlan mifelénk. A pincér csumiidőben is viszonylag hamar kiszúrt bennünket, s talán egy kicsit nekünk is kedveskedett többször ellőtt - s ezért erejéből idővel kissé vesztő - állandó poénjával, amely szerint a törzsvendégek számára szervírozott meleg húsleves megérkeztét fennhangon támogatta meg az „itt a finom hideg gyümölcsleves” humorpetárda durrogtatásával. Ettől eltekintve csodálattal néztük, ahogy ebédidőben egymaga száguldozza be a terepet, mint Robi' Carlos fénykorában a Bernabeut. Ráadásul rendelésünket fejben megjegyezve valóban azt hozta, amit kértünk. Értékelés SZEMÉLYZET (1-10 pont): Q Fejben ott vannak KÖRNYEZET (1-10 pont): 0 Hanyagolt parasztromantiká ÉTEL (1-20 pont): Olaszfanok előnyben Itt A tárkonyos raguleves és a bruschetta tehát valóban megérkezett, ám az addig eltelt csaknem fél óra nálamnál vehemensebb étteremkritikusoknál vérnyomásnövelő hatással is járt volna. Ebből amúgy nyilvánvalóvá vált számunka az egy pin- cér-egy séf felállás, amely a szezonon kívüli minimálforgalom függvényében némiképp érthető is. A tárkonyos raguleves finom fűszerezettsége amúgy követte a levini hagyományokat, a bruschetta pedig kellemes meglepetést okozott bazsalikomos, paradicsomos, olívás ízkombinációjával. Ezek után úgy döntöttünk, hogy tovább kell lépni a hely specialitásának tűnő olaszos vonalon, de közben meg kell vizslatnunk, mit tud a hely az alapízek nyelvén. így választottunk be egy csirkemellet pizzatésztába csavarva friss vegyes salátával és krokettel, valamint egy szimpla brassóit. Nos, vagy digó családi kapcsolatai vannak a séfnek, vagy ős-MUan-fan lehet, mert ebben a felállásban is kiütéses győzelmet aratott a specialitás. Kellemesen omlós csirkehús került a friss tésztába, s bár a saláta egy kissé kevésnek bizonyult, az ezersziget-öntet édeskés ízével igencsak harmonizált. A tálalás szintén igen ízlésesre sikerült, hiszen az egyszerű, de nagyon szép tányéron valóban jól mutatott a könnyűnek tűnő, ám mégis laktató étek. A brassóira sok szót nem vesztegetnék: a burgonya túl nagyra volt vágva, s a hússal együtt nem is volt túlságosan megpirítva, így csak a hagyma és a fokhagyma mentette erős közepesre a nagypapa kedvencét. Összességében egy kellemes kis helynek tűnt a bogiári Novák étterem, s ilyeténképpen nem csak a srévizavé helyet foglalt leányzó vérvörös lábbelije miatt lesz emlékezetes számunkra. Az eléggé szezonális árakon dolgozó vendéglő német-magyar nyelvű étlapja igazán azoknak fedheti fel rejtett titkait, akik a Gar- da-tó partjára vágynak még a Ba- laton-parti fövenyről is. i