Somogyi Hírlap, 2007. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-11 / 84. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2007. ÁPRILIS 11., SZERDA 3 MEGYEI KÖRKÉP Kaposvár az önkormányzat az idén is támogatja a he­lyi építészeti értékek hom­lokzatfelújítását. A város- fejlesztési, környezetvédel­mi és műszaki bizottság már meghirdette a támoga­tási pályázatot, amelyre május 18-ig lehet benyújta­ni az igényeket, (mk) Kaposvár SZÜLŐK, pedagógu­sok s a környék lakói és dol­gozói vettek részt a n. Rákó­czi Ferenc iskolában meg­rendezett véradáson. Har­minchétén ló liter életmen­tő vért adtak, közülük két személy életében először je­lent meg véradáson, (hm) Kaposvár április elsejétől nem kötelező a kamarai tagság, ám a korábban re­gisztrált 1052 főből 823 is­mét jelentkezett a szerve­zetbe. Erről Andrásofszky Zsolt, a megyei orvosi ka­mara tájékoztatta lapunkat kedden. A kimaradt tagok zöme idősebb orvos, orvos­látogató, illetve egészség- biztosítónál dolgozó szak­ember. (hm) Somogyfajsz a somogyvári Móring László élete legna­gyobb halát emelte ki a somogyfajszi tóból. Az öt­venöt kilós, két méter hosz- szú harcsát úgynevezett csöves módszerrel fogta; a hal húszperces fárasztás után került a partra, (hm) Bravúros teljesítmény: Móring László 55 kilós harcsát fogott Somogyjád eredményesen szerepeltek a somogyjádi Illyés Gyula Általános Is­kola tanulói a balatonszár- szói József Attila szavaló­versenyen. Az 5-6. osztá­lyosoknál Üst Martina első lett, Ferber Adél a harma­dik helyen végzett. Felké­szítő tanáruk, Horvát Ilona is elismerést kapott, (hm) Taszár sorsa állami kézben egyezség A városnak a legfontosabb érdekeaz, ami a tulajdonosé Az M67-es út mielőbbi megépítését, a színház és a Budapest-Gyékényes közti vasútvonal rekonst­rukcióját és a taszári rep­tér hasznosítását tekintik többek közt elsődleges feladatnak a politikusok. Márkus Kata A háromoldalú találkozó egyik nagy eredménye Kolber István szerint, hogy végre sikerült zöldágra vergődni a taszári rep­tér ügyében. - Megállapodtunk abban - mondta a megbeszélés utáni sajtótájékoztatón a fej­lesztéspolitikai államtitkár -, hogy állami keretek közt igyek­szünk sikerre vinni a hasznosí­tás kérdését. Nyitott pályázaton kínáljuk majd a portékát, ter­mészetesen a befektetők pénzé­re apellálva. Az év közepén meg­jelenhet az első pályázat. Mint ismert, Kaposvár koráb­ban kérte: a kormány térítés- mentesen adja a város tulajdo­nába a repteret, s akkor Kapos­vár egymilliárd forinttal járul hozzá a fejlesztéséhez. A Somo­gyi Hírlap kérdésre, hogy a so­mogyi megyeszékhely letett-e erről a tervéről, Szita Károly el­mondta: a városnak a legfonto­sabb érdeke az, ami a tulajdonos államé: működő logisztikai bázis jöjjön létre Taszáron, ami ellátja a szerepét. Kaposvárnak az a legjobb, ha ezt nem a város, ha­nem az állam valósítja meg. Ám ha a tulajdonos úgy látja - tette hozzá a polgármester -, hogy a város szerepvállalása erősíti a Hosszú az út a taszári reptér hasznosításáig. A megegyezés szerint az állam keres kérőt a terminálnak Siófokot kihagyták a pénzosztásból fórum Rossz internetes címre küldték a meghívót az egyeztetésre Aránytalan, igazságtalan és sza­bálytalan döntéssel kizárta a sió­foki kistérséget a megyei kistér­ségi egyeztető fórum abból a le­hetőségből, hogy támogatáshoz juthasson útépítésre. Ezt áhítot­ta tegnap Balázs Árpád, a siófo­ki székhelyű kistérségi társulás elnöke. Kedden ülésezett ugyan­is a megyei egyeztető fórum Ka­posváron, ahová a siófokiakat nem hívták meg.- Pontosabban egy már három éve nem létező internetes címre küldte a meghívót a megyei terü­letfejlesztési tanács munkaszer­vezete, így nem értesülhettünk a tanácskozásról, csak utólag - folytatta a siófoki polgármester.- Siófok tizenhét, Zamárdi 9,2 millió forintos támogatásra szeretett volna pályázni. S azért azt is tudni kell, e két település úthálózata együttesen nagyobb, mint a megyeszékhelyé. Ennek ellenére az elosztásnál Kapos­vár a 103 millió forintos útépíté­si keret egyharmadát, 66 millió forintot egymaga „elvitte”. Mi azt szeretnénk, ha nem is en­nek megfelelő mértékben, de legalább létszámarányosan ré­szesednénk ezekből a pénzek­ből. Ezért kezdeményeztük a fó­rum újbóli összehívását, ugyan­is ez lenne szerintünk az elkö­vetett hiba kijavításának egyet­len korrekt módja amire azonban Schmidt Jenő elnök tabi polgármester nem hajlan­dó. Ezt viszont egyenesen felhá­borítónak tartjuk! A siófoki polgármester min­denesetre az elmondottakhoz tegnap hozzátette: a történtek­től függetlenül Siófok és Zamár­di beadja pályázatát... ■ Fónai Imre VAS ANDRÁS Rugalmas munkarendet! hetente töri össze az éb­resztőórát? Hiába a rengeteg kávé, a munka- és életkedv csak kora délután jelentke­zik? Azt hiszi, az egész az éj­szakába nyúló tévézéstől- dorbézolástól lehet, így rend­szeresen megátkozza magát, s elhatározza: soha többet? Nos, emelje fel a fejét, s hagyja abba az önmarcango- lást! A hiba nem az ön ké­szülékében van - legalábbis egyes kutatók szerint. némely tudósok ugyanis azt állítják, az emberek negye­dének biológiai órája geneti­kusán máshogy ketyeg, mint a valódi időmérő eszköz. Az ágyból frissen kipattanó, s a munkaidő kezdetén már tel­jes fordulatszámon pörgő, ám délutánra elfáradó, s jó­val éjfél előtt ágyba rogyó egyénekkel szemben egye­sek reggelente csak kény­szerből másznak ki a paplan alól, botorkálnak el munka­helyükre, ahol érdemi mun­kát csak a dologidő utolsó fá­zisában végeznek. Előbbiek testhőmérséklete már az éb­redéskor optimális, másoké viszont még órák múlva is az alvásra jellemző tarto­mányban mocorog. az utóbbiak érdekében Dá­niában mozgalom is indult. Az aktivisták szerint a mai munkaidőbeosztás onnan ered, amikor az emberek többsége a földből élt, s az állatok vagy a szántás-ara­tás miatt hajnalok hajnalán fel kellett kelni. Amióta vi­szont a jelentős többség szá­mára nem tehénfejésse! kez­dődik a nap, nem az a kér­dés, mikortól dolgozunk, ha­nem milyen hatékonyság­gal. Éppen ezért rugalmas munkarend, teljesítmény­orientált beosztás, s kései ébredőknek létrehozott munkahelyek kialakítását javasolják. ezek dánok, még csak most eszmélnek. Magyarorszá­gon a legtöbb helyen már régen így dolgoznak... Szentlélek tartotta templomok helyzetkép Az épületek fele sürgős felújításra szorulna Vízágyú és vaklőszer a varjak ellen Marcaliban Kétszer futott a rendőrök karjaiba az ittas vezetőnő Ami tény: gyors és csúnya véget ért néhány közlekedő számára a húsvét. Egy erősen ittas kerék­páros Kaposfüred közelében bo­rult egy nagyot, Siófok térségé­ben pedig a vízelvezető árokban landolt egy bicajos, aki előzőleg igencsak felöntött a garatra. Nagyberénynél egy mezőgazda- sági vontatóval közlekedő férfit kaptak el, ellene ugyancsak it­tas vezetés miatt indult eljárás. Persze néhány autós is mélyen a pohár fenekére nézett. A rendőrök szerint: sok ta­nulsággal szolgált az ünnepi ellenőrzés. Egészen biztos, hogy a húsvét után nem ér vé­get az ellenőrzés, és újabbak követik a mostanit. ■ H. M. A somogyvári templomot 1936- ban a Széchenyiek építették, klasszicista stílusban. Az 1985- ös földrengés és a nyolcvanas évek elején a környékén zajló építkezések miatt romlott meg az állapota. A helyi önkormány­zat közalapítványt hozott létre a felújítására. Móring József Attila, So- mogyvár polgármestere azt mondta: veszélyessé nyilvání­tották az épületet ezért vala­mit lépni kellett. A felújítás megkezdődött, és több évig el­tart majd. A zákányfalui katolikus templom is életveszélyes. Na­gyobb viharban, szélben jobb, ha nem tartózkodik benne sen­Magánkézben A REFORMÁTUS TEMPLOMOK valamivel jobb állapotban vannak a megyében, mint a katolikusok, igaz, kevesebb is van belőlük. Egy évvel ez­előtt az országban elsőként és mindeddig egyedülálló módon egyet közülük el­adott a református egyház. A bábonymegyeri templom évtizedek óta üresen állt, nem használták, és a gyüle­kezet nem tudta volna sa­ját erejéből megújítani. Egy helybeli mezőgazdasági vál­lalkozó vette meg. ki. Rada János polgármester el­mondta: a tető faszerkezetét egy gombabetegség támadta meg. Az önkormányzat vizsgálatot végeztetett, ennek egymillió fo­rintos költségét a települési bü­dzséből állták.- A képviselők egyhangúlag megszavazták a pénzt - mond­ta a polgármester. Egyrészt mert többségében katolikus a falu, másrészt az önkormány­zat felelős az itt élőkért és a he­lyi értékekért. A templom 1811- ben készült el gróf Széchenyi Ferencnek, a megye főispánjá­nak köszönhetően. Azért hatá­rozta el a felépítését, mert a ko­rábbi templom fala mise köz­ben kidőlt. ■ Fábos E.-Varga A. Hangos károgás és madárpisz­kos padok. Varjak okoznak bosz- szúságot Marcali két központi parkjában is. Laki István a me­zei őrszolgálat vezetője elmond­ta: a Széchenyi és az Europark- ban több mint száz fészket szá­molt össze. A becslések szerint úgy kétszáz madárból álló koló­nia zavarja a nyugalmat. A var­jak viszont jól érzik magukat, mert a magas fák biztonságos életteret adnak számukra. Az elszaporodásukkal nőtt a lakos­sági panaszok száma is.- Hangos károgásuk rendkí­vül zavaró, a parkok padjait pedig hiába mosatom le, más­napra szinte ugyanúgy fehérle­nek - tette hozzá Laki István. ­Legalább onnan szeretnénk el­riasztani őket, ahol sétányok, illetve lakások vannak. Mivel védett madarak, szűk­re szabott a védekezési lehető­ség is. Jegyzői felkérésre most a költési időszak előtt a. mezei őrszolgálat vaklőszerrel riaszt­ja a madarakat, a tűzoltók se­gítségével pedig vízágyút ve­tettek be a fészkek eltávolításá­ra. Korábban felvetődött az is, hogy a félelemösztönre ható sasutánzatot alkalmaznak a varjak ellen. Azonban hatásos­ságáról kétségek merültek fel, mert vélhetően az intelligen­ciájukról híres madarak ha­mar alkalmazkodnának a mű­sashoz. ■ Vigmond Erika bői támogatni fogja a Festők Vá­rosa hangulatfesztivál megren­dezését. - Bár mindhárman tá­mogatjuk, az egyelőre nem dőlt el - mondta Lamperth Mónika -, hogy melyik szektorális ope­ratív programból lehet finanszí­rozni a színház felújítását. nyagolható el a munkahelyte­remtés és a turizmusfejlesztés sem. Lamperth Mónika ugyan­akkor kezdeményező lépést tett egy felnőtt fogyatékosokat ellá­tó intézmény létrehozására. A miniszter asszony ígéretet tett arra is, hogy miniszteri kereté­szándékait, akkor továbbra is áll a lehetőség: a tulajdon fejében hajlandóak vagyunk egymilli­árd forintot befektetni Taszárra, de remélem, erre nem kerül sor. Kolber István szerint elsősor­ban a város megközelíthetősé­gén kell javítani, ám nem ha-

Next

/
Oldalképek
Tartalom