Somogyi Hírlap, 2007. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-10 / 83. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2007. ÁPRILIS 10., KEDD 5 MEGYEI KÖRKÉP Tartás Mártás és a Jászai Mari-díj siker Kocsis Pál még ma is a színészek adta Komor-gyűrűre a legbüszkébb Kocsis Pál Varga Zsuzsa partnereként a Három nővér című előadásban Targoncavezetőként, kemencekó'művesként, sőt még építésvezetőként is dolgozott. Ám igazából mindig is színész volt. Já­szai Mari-díjat kapott Ko­csis Pál, a Csiky Gergely Színház színésze. Takács Zoltán- Mindig tudta, hogy egyszer csak színész lesz?- Nem gondolkodtam rajta sosem. Én egy salgótarjáni amatőr színjátszó csoportnak voltam a tagja 13 éves koromtól. Mire harmadikos lettem, ez a csoport a megyei művelődési házban már olyan színházak között játszott, mint a szolnoki, a kecskeméti vagy a József Atti­la Színház. Ezek jöttek bérletes előadásokat tartani. Tarjánban ugyan nem volt színház, de így volt mégis.- Akkor gondolom, kézenfek­vő volt a színművészeti egye­temre való jelentkezés.- Annyira, hogy én máshová nem is adtam be a jelentkezési lapomat. A felvételi vizsga első fordulóján simán átszaladtam. Ellenben nem készültem fel tisztességesen, ezt akkor is be­vallottam, merthogy megkér­dezték. Kállai Feri bácsi volt a vizsgáztató, én pedig folyamato­san belesültem a dolgaimba. Visszahívatott, és azt mondta, hogy továbbenged, mert tehet­ségesnek tart, de a második fordulóra meg kell tanulnom a szöveget. Természetesen nem tanultam meg.- Mégis elment a második rostára...- Igen. Ráadásul úgy men­tem el, azzal a borzalmas bűn­tudattal, hogy tudtam, készülni kellett volna, és nem készültem. Igazából amit tudtam, még azt is rosszul, bűntudatból. Nagyon szégyelltem magam. Ennek el­lenére kaptam egy levelet, hogy jövőre mindenképpen felvéte­lizzek. Ez így is történt. De egy év múlva se vettek fel.- Addig is a színjátszás mel­lett miből próbált megélni?- Füszért-raktáros voltam. Gyorstalpalóval két hét alatt el­végeztem egy targoncavezetői tanfolyamot. Fontos volt, hogy tudtam mellette próbákra jár­ni. Aztán elmentem az Eötvös üveggyárba dolgozni, keme- cekőművesnek. Talán egy évet voltam ott a katonaság előtt.- Hol vonult be katonának?- A Nógrád megyei Rétságra kerültem. A hadseregnél épü­let-karbantartással, építkezés­sel foglalkoztam. Az volt a kato­nai beosztásom, hogy építésve­zető. A katonaság egy éve alatt kénytelen voltam megtanulni mindazt, amit az építőipari technikumban elmulasztottam. Végül is szerencsésen megol­dódtak az ügyeim, és bár más­fél évre vonultam be, közbejött egy törvénymódosítás, így már egy év után leszerelhettem.- Feltételezem, hogy a katona­ságnál bizonyos fegyelemre tett szert, így a következő szín- művészetis felvételin már egy felkészült és fegyelmezett em­ber jelent meg...- Tényleg felkészültem. Úgy mentem felvételizni, hogy na most felvesznek. Ha nem, való­színűleg alkalmatlan vagyok. Felvettek. Többek közt dolgoz­tunk a Benedek Miklóssal, a Máté Gáborral, bejárt hozzánk az Ádám Ottó. A gyakorlatun­kat a Katona József Színház­ban töltöttük.- Kik voltak a meghatározó arcok az évfolyamban?- Itt Kaposváron is van kö­zülük, Varga Zsuzsi, Nyári Osz­kár és Gubás Gabi.- Hogy jött szóba a kaposvári szerződés? Járt itt előtte?- Soha. De láttam előadáso­kat Budapesten és a televízió­ban. Ismertem a színészeket. Egyszer aztán az Ascher Tamás megjelent, és megkérdezte, hogy szívesen jönnék-e ide. El­mondta, hogy nagyon kevés pénz lesz, de munka akad bő­ven. Rábólintottam.- Ahogy itt szokás, mindjárt nagy szerepeket kapott. Meg­lepődött rajta?- Nem, mert ezért jöttem. Megérkeztem és már másnap próbáltam a Pogány Jucival egy Pinokkió-reprodukciót, ahol a macskát és a rókát játszottuk. Az első nagyszínpadi bemuta­Kocsis Pál 1970. FEBRUÁR 26-ÁN Született Salgótarjánban. 1983-ban tagja lett a helyi amatőr színjátszócsoportnak. 1992-ben felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Egyetemre. 1996-tól a Csiky Gergely Színház tagja. Szerepei: Versinyin (Három nővér), Elder felügyelő (Vesz­tegzár a Grand Hotelban), Borissza (Dundo Maroje), Ta­rafás Márton (Veszett fejsze), Christy (Az inishmore-i had­nagy), Ciifford Bradshaw (Ka­baré), II. József (Amadeus), Guglielmo (Nyaralás). tó a Bezerédi Zoli rendezte Üvegcipő volt. Ebben Császár Pál voltam. Ezek után az Ascher Tamás rendezte Luxemburg grófjában nagy kihívás elé néz­hettem, mivel az egy zenés da­rab. Nagyon jó tanulási folya­mat volt, s ez persze tart máig.- A magyar színházi élet ge­rincét adja a korosztálya. So­kan nagyon népszerűek, tele­vízióban láthatók, filmszere­pekben tűnnek föl. Tudatosan tartja magát távol ettől?- Nem tartom távol magam tőle, sőt. De ez valóban Buda­pesthez kötődik, s pusztán ezért nem adnám fel ezt a szín­házat. Az ismertség és népsze­rűség nem mondom, hogy nem érdekel, de ilyen mértékben nem motivál.- Elhalmozták azért díjakkal, elismerésekkel?- Ez a második díj, amit kap­tam. Az elsőt Kaposváron kap­tam, a Komor-gyűrűt.- Rendben, de az egy helyi díj, amit a színészek adnak az évad legjobb kaposvári színé­szének.- Igen, mégis nagyon fontos. Amikor ez a társulat ad egy fia­talembernek egy díjat, az a le­hető legnagyobb szakmai elis­merés. De örülök annak is, hogy ezt a Jászai-díjat most megkaptam.- Volt valami kis ünneplés is?- Igen, de nem volt felhőtlen. A színház körüli hercehurca idejére esett az ünnepség, és en­gem nagyon megviselt, ami itt történt az elmúlt hetekben. De most már szerencsére újra a munkáé a főszerep.- Vannak filmes tervei is?- Nem kutatom a lehetősé­gét, meg persze nem is nagyon tudom. Tisztában vagyok vele, hogy el kellene mennem meg­hallgatásokra. De én elfoglalt vagyok itt helyben is. Játszom, és tanítok a főiskolán. S bár hi­szek az önmenedzselésben, de erre alkalmatlan alkat vagyok. Lázár Kati úgy hívott annak idején, hogy a Tartás Mártás. Ez valamiféle őstarjáni büsz­keség. Bizonyos dolgokat nem enged. Például azt, hogy az ember árulja magát. Még egyszer Csornáról csoma tisztaságával foglal­kozó levelet tettünk közzé nemrég, amellyel kapcsolat­ban a polgármester is kifej­tette a véleményét. Király Pétertől most levelet kap­tunk, amelyben bővebben szól hozzá az íráshoz. Bár nem szoktunk egy ügyben kétszer is lehetőséget adni a megszólalásra, ezúttal kivé­telt teszünk. Király Péter polgármester az alábbiakat írja. „Az ismeretlen panaszos azon állítása, hogy nagyon szemetes a falu, közel sem felel meg a valóságnak, mert az ingaüantulajdono- sok igen nagy többsége megtesz mindent a környe­zetéért. Továbbá a belterüle­tek karbantartása folyama­tos. A közhasznú és közcélú munkásoknak nem kell na­pokon keresztül szemetet szedniük, mert az igen ki­terjedt közterületek - bele­értve a temetőt, parkosított területeket - más jellegű el­foglaltságot is adnak. Az ön­erőből megvalósítható ki­sebb beruházásainkat is a közhasznú munkások bevo­násával oldjuk meg. A lakossági hulladék, sze­mét, valamint a szelektíven összegyűjtött szemét elszál­lítására közel kétmiüió fo­rintot költ az önkormány­zat. Csaknem mindenki rendelkezik szemeteskuká­val, amit elszállíttatunk, s három utcában köztéri szemétgyűjtő van. A levélíró stílusa ismert, és elviselhetetlen a környeze­tükre adó csornai lakósok számára. Egy ilyen kis lé­lekszámú faluban nem le­het az ismeretlenség homá­lyába bújni és rágalmazni. Kérem a faluszerte ismert „ismeretlen panaszost”, szálljon magába, és szívlel­je meg Széchenyi István in­telmeit: „Hallgatni, mikor beszélni kell, szint oly nagy hiba, mint beszélni mikor hallgatni kellett volna.” Fricskát mutatott a szagtalan halálnak a galamboki feltaláló felfedezés Alattomosan öl a szén-monoxid, ám Lengyel József kéményei biztonságot nyújtanak a lakóknak Minden évben több áldoza­tot is követel a szénmono- xid-mérgezés. Lengyel Jó­zsef feltaláló képtelen volt belenyugodni ebbe. Varga Andrea A több szabadalommal is rendel­kező Lengyel József a 7-es út men­tén, Zala és Somogy határán, Ga­lambokon él. Itt gyártja azokat a kéményeket, amelyek használa­tával - mint mondta - örökéletű­vé tehetnék az embereket, leg­alábbis ha csak a szénmonoxid- mérgezéstől kellene tartaniuk. Legutóbb egy 16 éves lány életét követelte a térségben a szagta­I z <: uí i ■z í­| Lengyel József kéménye nem a lakás légteréből vonja el a levegőt Megóv a mérgezéstől A hőszigetelt elemes ké­mény előregyártóit elemekből áll, és a füstgázok szabadba vezetésére, megfelelő huzat biztosítására, valamint az égéshez szükséges levegő mennyiség utánpótlására szolgál; egyedi sajátossága, hogy egy konstrukción belül minden együtt van a tökéle­tes és biztonságos működés­hez. A legfőbb érdeme azon­ban - ahogy a mintaoltalmi okiratban is áll -, hogy a más megoldások hiányossá­gait kiküszöbölte, s megóv a szénmonoxid-mérgezéstől. lanégéstermék-visszaáramlás.- Nem tudtam belenyugodni, hogy miért kell embereknek meghalni a szén-monoxidtól - mondta a feltaláló. A kémények­kel szemben alapkövetelmény, hogy az égés következtében ke­letkező füstgázok a szabadba jussanak, illetve a folyamatos égéshez szükséges huzathatás biztosítva legyen. Általában há­romféle kéményt építenek, a fa­lazott szerkezetűt, az előregyár­tott elemekből összeállított ké­ményt és a fém, szerelt-szigeteit kéményt. Mindhárom megoldás­nak egyeüen hibája van: nem biztosítja szerkezetében a leve­gő-utánpótlást. Lengyel József saját pénzén kísérletezett, és fejlesztette ki azt a megoldást, amely ott, akkor és annyi levegőt pótol, amennyit a lakásból elveszünk.- Ma, amikor egyre többet költünk hőszigetelésre, nagyon fontos, hogy éppen ne emiatt ke­rüljünk veszélybe - hangsú­lyozta a feltaláló. A felújítással egy időben gondoskodni kell a szükséges levegő-utánpótlásról. A nyílászárókba épített szellőző­nyílás sem megoldás. Hozzátette: a somogyi ké­ményseprőkről csak jót mond­hat, mert precízek, megkövete­lik a minőséget és nyitottak az újra. A kéményseprők hozzáál­lásán pedig életek múlhatnak. ■ Varga Andrea i ► i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom