Somogyi Hírlap, 2007. március (18. évfolyam,51-76. szám)
2007-03-18 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 11. szám
14 MASZK 2007. MÁRCIUS 18., VASÁRNAP Szilágyi Tibor és a régi iskola kossuth-díj „Nem jött korán, s talán nem is érdemtelenül kaptam meg” Amikor megtudta, hogy megkapja a Kossuth-díjat, kiment a szüleihez a temetőbe köszönetét mondani. Nem titkolja, hogy meghatódott, hiszen ez az elismerés egyszerre jelent számára végtelen örömöt és némi szomorúságot, a múló idő csalhatatlan jelét. Szabó Zoltán Attila- Nem jött korán a díj, talán nem is érdemtelenül kaptam meg. Idestova negyvenkét éve vagyok a pályán, de a színházat még ma is élethalálkérdésnek gondolom- summázza Szilágyi Tibor. - Bevallom, este héttől tízig a partnerem a családomnál is többet jelent. Csak így érdemes csinálni. Szenvedély, odaadás nélkül nincs jó színház! - teszi hozzá a mindig energikus, jól öltözött és kínosan pontosnak tűnő színész.- Legutóbbi találkozásunkkor is néhány perccel a megbeszélt időpont előtt érkeztem a találkozóra, de ön akkor is, most is megelőzött. Sosem számítja el magát?- Ritkán. Egy színésznek adnia kell magára. Ezen a pályán nagyon nagy az egyéni felelősség. A mestereim, Radó Vilmos, Marton Endre, Várkonyi Zoltán § vagy Horvai István is mind erre | tanítottak. A Kossuth-díjért őket J és sok más kollégát, barátot is § köszönet illet.- Ez lenne az a régi iskola, amelyhez ön mellett még feltűnően hűséges Mécs Károly, Szersén Gyula, Szombathy Gyula, Fülöp Zsigmond vagy Tordy Géza is? Felvállalja velük a „rokonságot”?- Örömmel. Szersén Gyulával még egy osztályba is jártam... A régi iskola egyébként nem szól másról, mint az alázatról, a közönség iránti tiszteletről, a tiszta beszédről. Nekünk még azt mondták, a kakasülőn ülőknek is érteniük kell, mit mondunk. Ez nem jelenti azt, hogy ne törekednénk a természetességre. Elődeink szerettek kifelé játszani. Mi már nem. Azt gondolom, a régi iskolából - ha van egyáltalán ilyen - csak azt szabad átvenni, megőrizni, ami jó volt. Az igényességet például. Ha bemegyek a Budapesti Kamara- színházba a százharminc- valahanyadik Senkiföldje-elő- adásra, a hónom alatt ugyanúgy cipelem magammal a darabot, mint a kezdetekkor. Este hatkor mindig ott vagyok a színházban, és olyan még nem volt, hogy Kézdy Gyurival ne mondtuk volna össze a szöveget. Tudjuk, hogy ha tévesztenénk, akkor sem lenne nagy baj, de mi nem akarunk téveszteni. Ha játszunk, magunknak is örömöt akarunk okozni.- A soproni színház igazgatását négy év után épp a napokban hagyta abba. Ez a feladat már nem okozott örömöt?- A színházigazgatást átmeneti feladatnak tekintettem. Beleadtam ugyan mindent, sikerült is létrehoznom egy népszerű mű- vészszínházat Sopronban, de ha már így hozta a sors, nem ellenkezem, nem bánkódom miatta. 1 A kulturális kormányzatnak illene végre eldöntenie, mit akar valójában, egyáltalán hány színházat tud fenntartani. Optimista vagyok, színészként szép feladatok várnak még rám.- A megszorítások évében járunk, a művészek többsége - ellentétben önnel - panaszkodik. A színházi struktúra pedig, úgy tűnik, szétesőben van. Mint volt direktor miben látja a bajok forrását? Lehet mindig mindent a pénzre fogni?- Nem olyan kevés az a pénz, amit a színházak kapnak. Csak sokfelé szórják! A kulturális kormányzatnak illene végre eldöntenie, mit akar valójában, egyáltalán hány színházat tud fenntartani. Nem normális, hogy arra számítanak, majd a szakma mindent megold. Ez már csak azért sem valószínű, mert azokban a testületekben, amelyek a támogatásokat osztják, általában érintett emberek ülnek. Nonszensz.- A helyzet vidéken, ha lehet, még rosszabb...- Szemléletváltásra lenne szükség. A fenntartó kevés kivétellel azt képzeli, hogy a helyi színház amolyan magánszínház, önkormányzati tulajdon. Hatalmas tévedés! Egy nagyobb vidéki színháznak úgy kellene működnie, mint a megyei kórházaknak. Nem biztos, Névjegy 1942. augusztus 28-án született 1965-BEN diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán pályája elején a kecskeméti Katona József Színházhoz szerződött, innen a veszprémi Petőfi Színházhoz 1969-től 1973-ig a Tháliában dolgozik, majd 1977-ig a József Attila Színház színésze. 1979-től 1990-ig a Vígszínházban szerepel 1997-ben az Új Színházhoz szerződik. Hat éve tagja a Budapesti Kamara- színháznak 2003-tól 2007-ig a soproni Petőfi Színház művészeti igazgatója FONTOSABB SZEREPEK: Petrucchio (Shakespeare: A makrancos hölgy), Káin (Sütő: Káin és Ábel), Abonyi (Csurka: Ki lesz a bálanya?), Edék (Mrozek: Tangó), Rendőrfőnök (Mrozek: Rendőrség), Túrái (Molnár: Játék a kastélyban), Brown (Brecht: Koldusopera), Lyman Felt (Miller: lefelé a hegyről). filmek: így jöttem, Szegénylegények, Hideg napok, Falak, Gyertek el a névnapomra, Üvegtigris 2. díjak: Jászai Mari-díj (1975), érdemes művész (1982), SZOT-díj (1984), kiváló művész (1987) hogy a kutatómunkára jut benne idő, de fontos, hogy közmegelégedésre lássa el a feladatát. Vidéken nincsenek százas szériák. A bérleteseknek játszunk, s a tájelőadások tudnak emelni még az előadásszámon. Amikor Sopronban igazgató voltam, közel negyvenszer ment a Charlie nénje, ami óriási sikernek számított. A vidéki teátrumokat azonban már csak ezért sem szabadna a budapesti színházakkal összemérni. Más a rendeltetésük, más a sorsuk. De hogy szükség van rájuk, az nem kétséges. Azon viszont el lehetne töprengeni, hogy az azonos tájegységen fellelhető három teátrum miért nem tud összefogni, közös produkciókat létrehozni. így ugyanis harmadannyi pénzt kellene csak befektetniük, viszont háromszor any- nyi ideig futna a produkció... Egy 25 éves színház a kelenföldi pampákon karinthyk A nagyapa szellemét időről időre felidézik, s Cini több darabját is játszották már A leánykereskedőt mutatta be a Karinthy Színház a 25. születésnapján, s ez aligha meglepő, hiszen a darabot Karinthy Cini, a színházalapító Karinthy Márton apja írta. Amúgy hetven bemutató, 2500 előadás és egymillió néző van a pesti Bartók Béla úti teátrum mögött. Az egykori Haladás mozi nézőtere kicsit régies, a falon három reklámtábla, s a színpad fölött egy aranypapírból kivágott 25- ös. Karinthy Márton az ünnepi estén kicsit elfogódottan mesélt a a színház történetéről, a Hököm- botrányról, Muráti Lili fellépéséről vagy éppen Turay Ida búcsújáról. A direktor nem feledkezett el azokról sem, akik már nem léphetnek fel többé: Somogyvári Pál, Bozóky István, Képessy József, Csákányi László, Szirtes Ádám, Mányai Zsuzsa, Velenczey István, Agárdy Gábor, Szerencsi Éva, Szabó Ottó, Újlaky László, Bencze Ferenc, Káló Flórián, Schütz Ila, Mádi Szabó Gábor, Tábori Nóra, Balkay Géza, Ruttkai Ottó. Három társulatra való remek színész, akik nemcsak Kelenföldről hiányoznak, hanem a magyar színpadokról is. Karinthy persze nem panaszkodhat, jelenleg is 82 színész játszik náluk, s mindig felfedeznek új arcokat is, mint most a debreceni színház volt üdvöskéjét, Sallai Nórát Nem véletlen, hogy a színház által kiadott kis füzet, amelyet jubileumi évkönyvnek neveztek el, az utolsó oldalakon nemcsak a színpadmestert és az ügyelőt (Major Attila), a súgókat (Doni- gold Éva, Pázmány Kati), a ruhafelelőst (Noszlopy Ircsi), az öltözte- tőt (Ancika) nevezi meg, hanem a pénztárost, a színház motorját és mindenesét, Marikát, meg az elszámolásból Pirit és Ibit, s a takarítónőt (Erzsit) is. Ezért létezik még ez a társulat, mert mindenkit ismernek, becsülnek, s a direktor még emlékszik, hogy 88ban az üres teremben, ahol még állt a szemét, egy patkánnyal nézett szembe. Azóta egér sincs, hiszen itt minden ruhadarabot százszor felhasználnak, nincs ruharaktár. Sosem felejtem, amikor a direktorral egy késő estén beszélgettünk valamikor egy éve, s a sanyarú anyagi kilátások ellenére optimistán azt mondta, hogy eddig még mindig ki tudta fizetni a színészeket. Ezen aztán maga is elgondolkodott, s biztos, ami biztos, felhívta a pénztáros Marikát, hogy az aznapi jegyekről érdeklődjön. Fogytak, így nem kellett hátra- arcot csinálnia. ■ Dalia László A leánykereskedő: Dunai Tamás ■OEÖIIB Balikó Tamás Hyppolitot rendezett a miskolci Nemzeti Színház február végén mutatta be a Hyppolit, a lakáj című vígjátékot Balikó Tamás rendezésében. A lakájt Molnár Erik, Schneider Mátyást Bakai László játssza. Öten pályáztak Szigligeti-direktornak bozsik yvette szolnoki kötődésű táncos-koreográfüs is pályázott a Szigligeti Színház igazgatói posztjára. A jelentkezők között van még Matuz János, a színház dramaturgja és Rátóti Zoltán színész is. Szikora János, az eddigi direktor a hírek szerint nem pályázik. Az őrnagy a pécsi Harmadik Színháznál Örkény István Tóték című tragikomédiáját mutatja be április 2-án a pécsi Harmadik Színház. A darabot Vincze János rendezi, a szereplők: Fillár István, Németh János, Nagy Adrienné, Rárósi Anita, Kiss Attila. Moliére-bemutató kulisszatitkokkal március 10-én mutatta be az Új Színház Moliére A fösvény című darabját Szergej Maszlobojcsikov rendezésében, Eperjes Károly főszereplésével. A premier napján Márta István direktor nyitotta meg a mostani és a korábbi Fösvény-előadások díszlet- és jelmezterveiből rendezett kiállítást. Bánsági és Eperjes kettőse A derék Svejk ezúttal Kecskeméten hódít sorbán csaba játssza a címszerepet a Svejk, a derék című darabban, amelyet március 6-án mutattak be a kecskeméti Katona József Színházban. A prágai Kehely vendéglő törzsasztalánál többek között Báhner Péter, Fazakas Géza, Hernádi Szabolcs, Kedvek Richard foglal helyet, a rendező Ádám Tamás. Szolnokról Tatabányára repült a balfácán március 16-án a tatabányai Jászai Mari Színházban mutatták be Francis Veber Balfácánt vacsorára! című komédiáját Koltai Róbert rendezésében. A produkció a tavalyi szolnoki előadás nyomán készült. Az eredeti előadásból Mikó István, Quintus Konrád, Huszárik Kata lép színre, a Jászaiból Honti György, Egyed Attila, Téri Sándor szerepel, a Bárka Színházból Varga Anikó.