Somogyi Hírlap, 2007. március (18. évfolyam,51-76. szám)
2007-03-25 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 12. szám
2 2007. MÁRCIUS 25., VASÁRNAP KÖZÉLET, POLITIKA HÍREK Intenzívebb párbeszéd Koszovó státusáról? magyarosszág azt kéri a NATO hét végén Budapesten ülésező parlamenti közgyűlésétől, hogy intenzívebb párbeszéd folyjon Koszovó jövőbeli státusáról. Vizitdíj: Péterfalvi jogorvoslatot kér alkotmánybírósághoz fordul az adatvédelmi biztos a vizitdíj visszafizetése kapcsán. Péterfalvi Attila szakmai álláspontja szerint az önkormányzatok jegyzőinek nincs közük ahhoz, hogy ki hányszor és miért fordult orvoshoz. Hozzátette: az ügyben már többször is jelezte aggályait. Régi-új elnök Kiss Péter ismét Kiss Péter szociális és munkaügyi minisztert választotta elnökének az MSZP Baloldali Tömörülés Platformja. A küldöttértekezlet megvitatta és elfogadta a platform új szervezed és működési szabályzatát, ügyvezető alelnöknek választotta Nyári Jánost, míg Krausz Tamás, Márkus Imre, Rabi Béla és Török Zsolt alelnök lett. Újraválasztották Kiss Pétert Újabb kisebbségi önkormányzatok megalakult a horvát, az örmény és a szerb országos önkormányzat; a szervezetek közgyűlései tegnap tartották alakuló üléseiket. A horvát önkormányzat élére Hepp Mihályt választotta a közgyűlés, az örmény testület vezetője Szárkiszján Ádám lett, míg a szerb közgyűlés Alexov Lyubomirt választotta. Népszavazás hét ügyben? voksolás 2,2 millió igen szükséges az eredményes referendumhoz Szavazók a 2004. évi népszavazáson. Várhatóan ősszel ismét urnához járulhatnak az állampolgárok. Október vagy november - ez a két hónap a legvalószínűbb arra, hogy megtartsák azokat a népszavazásokat, amelyeket a Fidesz és az MVSZ kezdeményezett. Europress-összeállítás A korábbi népszavazások eddigi menetét és gyakorlatát figyelembe véve leghamarabb októberben vagy novemberben kerülhet sor arra a referendumra, amelyet a Fidesz kezdeményezett egyebek mellett kórház-privatizáció-, föld- és a gyógyszerárusítási ügyben. A vizitdíj és a kórházi napidíj eltörlésére vonatkozó kérdést a párt újrafogalmazta, így azt új eljárásban vizsgálja az Országos Választási Bizottság (OVB). A korábbi kezdeményezést ugyanis elutasította az Alkotmánybíróság, mivel az érintette az idei költségvetést. Valószínű, hogy az OVB megtagadja a Fidesz által módosított népszavazási kérdés hitelesítését mind a tandíj, mind a vizitdíj ügyében - mondta korábban Szoboszlai György, a választási bizottság MSZP-s delegáltja. Tehát minden bizonnyal ez is az Ab elé kerül. A hatodik, a tandíjra vonatkozó kérdést jelenleg is vizsgálja az OVB, miután erre utasította az Ab. Közben a héten kiderült: akár hét kérdésben is lehet referendum. A Magyarok Világ- szövetsége ismét népszavazást kezdeményez a külhoni magyarok magyar állam- polgárságának visszaállítására. A szervezet a 2004-ben már népszavazásra bocsátott kérdést változatlan formában juttatta el az Országos Választási Bizottsághoz. Tehát a hét kérdésből három ügyben máris kezdődhet az alá■ 200 ezer aláírással lehet ügydöntő referendumot indítani. írásgyűjtés. A többiben - jogászok álláspontja szerint - szinte biztosan várható a referendum kiírása. A jelenlegi menetrend a következő: az Alkotmánybíróság zöld jelzése után a kezdeményezőnek négy hónapja van arra, hogy ösz- szegyűjtsön legalább 200000 aláírást. Enélkül ugyanis nem lehet a parlamentre nézve kötelező erejű népszavazást tartani. Ezt követően az OVB rutinszerűen ellenőrzi az aláírások hitelességét, majd az Országgyűlésnek 15 napon belül határozati javaslatot kell elfogadnia a referendum kiírásáról. Innentől kezdve Sólyom László államfőnek van szerepe, Elutasítják az MVSZ kezdeményezését össztűz zúdult hét végén a Magyarok Világszövetségére a kettős állampolgárságról szóló népszavazás újbóli elindításáért. A hazai parlamenti pártok mindegyike elutasította a kezdeményezést. A külhoni magyar szervezetek vezetői szintén nem támogatják az MVSZ döntését. Bugár Béla, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnöke szerint a kezdeményezés ismét megosztja majd a magyar nemzetet. Hasonlóan fogalmazott Markó Béla RMDSZ-el- nök és Tőkés László református püspök is. akinek minimum 43 nappal a szavazás előtt meg kell határoznia a referendum napját - nyilatkozta lapunknak Cservák Csaba választójogi szakértő. A népszavazás akkor eredményes, és az Országgyűlésre nézve kötelező, ha az érvénye- J sen szavazók több mint fele, de | legalább az összes választó több mint egynegyede, azaz mintegy 2,2 millió választópolgár azonos szavazatot ad le. A hazai jogban arra sincs szabály, mennyi ideig köt egy népszavazás eredménye egy kérdésben, de a nemzetközi gyakorlat szerint általában két | évig, vagy a népszavazás idején | éppen működő Országgyűlés | mandátumának lejártáig nem szokás ugyanabban a kérdésben módosítani a szabályozást, illetve új népszavazást kezdeményezni. Nem mellékes a népszavazás politikai kérdése sem. Orbán Viktor Fidesz-elnök többször is utalt arra, hogy ha sikeres lesz a referendum, azzal az emberek véleményt mondanak a kormányprogramról, amely a kabinet bukását is eredményezheti. I A hazai népszavazások története 17 évre nyúlik vissza, eny- nyi idő alatt ötször szólították a választókat az urnákhoz. Gyurcsány: „Tévedés, hogy az ellenzék kormányt tud buktatni” „Az elmúlt tíz hónap kemény politikája eredményes volt, így a kormányzás legnehezebb időszakának végéhez közeledünk” - szögezte le tegnap Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Az MSZP pártelnöki posztját február vége óta bíró kormányfő a szocialisták választmányi ülésén Reformkor címmel tartott elő-' adást, amelyben három fő érvvel igyekezett alátámasztani idézett állítását. Szerinte kudarccal vég■ A Fidesz szerint a többség a kormányváltástól váija a megoldást a kialakult helyzetre. ződött az ellenzék kormányváltás kicsikarását célzó támadása, fokozatosan javul a költségvetési egyensúly, az egészségügy átalakításának legnépszerűtlenebb lépései pedig már megtörténtek. „Minőségileg új helyzetet jelent a baloldal számára, hogy a megszorításokat fegyelmezett költségvetési politika válthatja fel" - tette hozzá optimistán a miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc szerint az idő az MSZP-nek dolgozik, mert ahogy szedik ösz- sze magukat a szocialisták, úgy fogy a jobboldali remény, hogy radikális politikájával megnyerheti majd a 2010-es választásokat. „Téved az ellenzék, amikor azt hiszi, hogy kormányt tud buktatni. Ugyanis a kormány addig van a helyén, amíg a kormánypárt támogatja a munkáját” - hangsúlyozta. A Fidesz azonban a legfrissebb közvélemény-kutatási adatokra hivatkozva úgy látja, hogy a többség egy kormányváltástól várja a megoldást. „Szinte semmilyen kormányzati intézkedés nem kapja meg a lakosság támogatását. A döntő többség pedig azt mondja, hogy Gyurcsány Ferenc mondjon le, és legyen szakértői kormány vagy új választás. Nem lehet szembemenni a népakarattal” - szögezte le tegnap Schmitt Pál. A Fidesz alelnöke hozzátette: a közvéleménykutatások visszaigazolják, hogy a legnagyobb ellenzéki párt jó úton jár, amikor népszavazást szeretne kiírni az emberek életét leginkább meghatározó kérdésekben. Schmitt szerint a referendum végeredménye egyértelmű jelzést fog adni a kormány munkájáról. ■ Vég Márton Kóka nemet mond az elvárt adóra bejelentés A tárcavezető szerint 2010-ig nem lehet csökkenteni a bevételeket Újságírókat zaklatott a magyar titkosszolgálat? VáraÜan bejelentést tett tegnap Kóka János gazdasági miniszter a Liberális Gazdasági Tanács szombati ülését követően, ugyanis meglebegtette: elképzelhető, hogy pártja a jövő héten nem szavazza meg az elvárt adóval kapcsolatos kormányhatározatot. „Nem támogatja jelenlegi formájában az elvárt adó bevezetésére vonatkozó új javaslatot az SZDSZ. Helyette hatékonyabb adóellenőrzéssel növelnénk az állami bevételt” - mondta Kóka János. A szakminiszter szerint az új adónem nem feltétienül teljesíti a méltányos közteherviselés és a vállalkozói jövedelmek m Hatékonyabb ellenőrzéssel növelnék a bevételt. kifehérítésének alapelveit. A liberális párt közgazdászai úgy kalkuláltak, hogy az elvárt adóból származó bevételek meg sem közelítenék a kormány által remélt évi hatvanmilliárd forintot. Ráadásul fölöslegesen növelnék a bürokratikus terheket, amelyekkel az APEH jelenlegi rendszere vélhetően nem is tudna megbirkózni. Kóka János tegnap azt is kijelentette, hogy az SZDSZ egyeztetést kezdeményez az MSZP-vel a mielőbbi megoldás érdekében, de szerinte köny- nyen lehet, hogy nem fognak tudni megállapodni. „Az adóbevételeket nem lehet csökkenteni Kóka János egyeztetést kezd a jelenlegi kormányzati ciklus végéig, de átcsoportosításukra szükség van” - tette hozzá a gazdasági tárca vezetője. Kóka ugyanakkor arról nem tett említést, hogy utóbbi alatt mit is ért konkrétan. A Fidesz közleményében tegnap azt tudatta: az MSZP- SZDSZ koalíció az utóbbi években semmi mást nem tett, mint becsapva családokat és vállalkozásokat radikális adócsökkentést ígért, amiből végül többszöri nagyarányú adóemelés lett. „A Kóka Jánossal fémjelezhető új arisztokrácia minden szavahihetőségét elveszítette” - reagált Cser-Palkovics András, a Fidesz szóvivője. ■ V. M. Tegnap közleményben utasította vissza a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) azt a szombati Magyar Nemzetben (MN) megjelent információt, hogy zaklatták a lap újságíróit. „Nem volt művelet, nem volt zaklatás, mint ahogyan nem hangzottak el a lapban idézett párbeszédek sem. A látogatás célja az MN munkatársánál az volt, hogy a kötelező vizsgálatot a tisztázás megtörténtével megnyugtatóan lezárják” - áll a dokumentumban. Az NBH munkatársai azután kopogtattak az Magyar Nemzet egyik újságírójának lakcímén, hogy a zsurnaliszta kollégájával együtt lent járt a kormánytagok vagyonosodását vizsgálva a Veszprém megyei Lesencefalun, ahol Szilvásy György, a polgári titkosszolgálatokat is felügyelő kancelláriaminiszter kezdett „luxusépítkezésbe”. A megjelent cikk szerint az NBH két ügynöke határozott kérdéseket tett fel arról, hogy mit kerestek az apró zsákfaluban. Miután megtudták a kirándulás okát, arról érdeklődtek, hogy mennyire biztos az állásuk a lapnál. Az NBH a közleményben leszögezi: Szilvásy nem tudott az MN újságíróinak várható látogatásáról. ■ ■ Szilvásy építkezései után kutattak az gjságírók.
