Somogyi Hírlap, 2007. március (18. évfolyam,51-76. szám)

2007-03-18 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 11. szám

szakácsi Sándor Gyermekként zsírkrétával írta a falra, amit Sinkovits Imre nyilatkozott „Apám tanított meg játszani, amiért nagyon hálás vagyok neki" Egy gazdag pálya Szolnoktól a Magyar Színházig Csütörtökön temetik Szakácsi Sándort. A ki­váló színésszel halála előtt néhány héttel sike­rült interjút készíteni, ezt az utolsó vallomást közli most lapunk. A be­szélgetés idején a beteg művész még javában ját­szotta a Magyar Színház­ban Villon szerepét. Horváth Gábor Miklós- Latinovits írta valahol, hogy a gyermeket minden embernek meg kellene őriz­nie a lelkében, ameddig csak él. Kitől örökölte ezt a szen­vedélyes játékosságot?- Apám volt ilyen gyermek­lelkületű, az életet és engem, az egyetlen fiát imádó, a játékok szépségét megmutató ember. Nyílpuskával célba lőttünk, gombfociztunk, kártyáztunk, szócsatákat vívtunk. Megtaní­tott játszani, amiért nagyon há­lás vagyok neki. Képes volt órá­kig focizni velem a Ligetben. Tízévesen kijelentettem, hogy színész leszek. Azt éreztem, hogy mindaz, ami engem meg­érint, az a szüléimét is érdekel­ni kezdi. Egy mesejáték előadá­sába ugrottam be mint a törté­netet felvezető figura, mert szé­pen olvastam, és szép kisfiú voltam. Szereplésem után a ki­rály trónja mögé álltam, és semmi más dolgom nem volt, mint nézni a többieket. Tetszett, amit csináltak. Hamarosan már én játszottam óriási átélés­sel a címszerepet a Ferencváro­si Művelődési Ház Koldus és ki­rályfi előadásában. Amikor el­jött az ideje, természetesnek tartottam, hogy felvesznek a Színház- és Filmművészeti Fő­iskolára. Az sem zavart, hogy nem sikerült leérettségiznem matematikából. Első próbálko­zásra felvettek. Várkonyi Zol­tán lett az osztályfőnököm.- Az egyértelmű volt, hogy nem a mérnöki pályán talál­ja meg élete értelmét, de miért éppen a színészetet választotta, mit tudott az éle­tükről, a munkájukról?- Hallomásból tudtam, hogy a színészek jól élnek, jól keres­nek, de nem ez volt a döntő szempont számomra. Kiállni az emberek elé, és úgy elmondani egy leírt szöveget, hogy bele­csempészed a saját érzéseidet, ezt a világ legnagyobb teljesít­ményének tartottam. A pályára lépés egyetlen hivatalos útja pedig akkor a Színház- és Film- művészeti Főiskola elvégzése volt. Ma már több színiiskolá­ban lehet próbálkozni, engem is hívtak tanítani.- Miért nem vállalta?- Fél évig tanítottam a Rutt- kay Éva Színház elődjében, a Dominóban. Szerettek, de na­gyon nagy munka, és őrületes felelősség a tanítás. Emberek élete, sorsa felől nem lehet felelőtlenül, felkészületlenül dönteni. Nagyon sok hit és erő kell hozzá. Amit tudok, amit megtapasztaltam az idők folya­mán, azt be tudom építeni a já­tékomba, és számomra ez ter­mészetes. De meg lehet-e mind­ezt tanítani? Meg lehet-e fo­galmazni, hogy éppen mikor mit csiná­lok? Ha valaki el­száll magától, hiányzik belőle az . önkontroll, az ön­irónia, nem dolgozik annyit, amennyit csak lehet, megszű­nik a varázs, és kezdhet min­dent elölről. Én nem hazudok magamnak, és képtelen lennék hazudni másoknak. Ha valaki­ről azt érezném, nincs helye a pályán, megmondanám neki.- Mit tanult Sinkovits Imré­től, akivel szinte atya-fiú kapcsolatban álltak?- Felejthetetlen előadás volt számomra a Mózes. Kamasz­1952. május 20-ÁN született, 1974- ben diplomázott a Szín­ház- és Filmművészeti F& iskolán, ahonnan Szolnokra szerződött 1975- től 1987-ig a Víg­színház tagja 1987-től a József Attila Színház művésze 1992-től 2000-ig a Nemzeti, majd haláláig a Pesti Magyar Színház művésze. ELISMERÉSEK: Jászai Mari-díj (1985), Őze Lajos-díj (1992), Ivánka-díj (2000), Főnix-díj (2003) ként láttam Sinkovits Imrével, és sírtam a nézőtéren. Ki is ír­tam magamnak zsírkrétával a szobám falára, amit egy interjú­jában mondott a művészetről. Még ma is fejből tudom: „A mű­vészet szent őrjöngés, megvál­tó gyötrelem, tör, zúz és rombol, hogy a romokból új világot épít­sen”. Jóval később aztán egy öl­tözőben öltöztünk, és valóban atyai jóbarátom lett Imre bácsi. Elmeséltem neki a zsírkrétás történetet. „Ilyeneket mondtam volna?” - kérdezte, és nevetett.- Tizennégy éve a Hevesi Sándor téri színházban dol­gozik, mégis más lett a mun­kahelye, mert már nem a Nemzeti, hanem a Magyar Színház tagja. Hogyan érin­tette a változás?- Amikor 1992-ben a Nem­zetihez szerződtem, az újság­írók megkérdezték tőlem: „Ma­ga is MDF-es lett, művész úr?” Hiába mondtam, hogy nem párthoz, hanem színházhoz szerződtem, éreztem, hogy megfagy a levegő. Ha írtak egy­általán, csak rosszat írtak róla. Sík Ferenc és Imre bácsi halá­lában döntő szerepe volt an­nak, ahogyan kezelték ezt a színházat, és amilyen módon elvették a nevét. Nekem sze­mély szerint nagy kő esett le a szívemről, amikor Magyar | Színház lettünk, mert nem ér- | zem azt a nyomasztó terhet, | amit a Nemzetiben éreztem, i Többfélét csinálhatunk, és egy 1 csomó előítélettől megszabadítot­tak bennünket. De hát Magyar- országot áthatja a kisstílűség. És az üres tekintetű, a számítógép előtt szoborrá dermedt emberek száma egyre nő. Kevesen próbál­koznak azzal, hogy saját utat ta­possanak ki maguknak, inkább az elvtelen beilleszkedéssel, kar­rierépítéssel vannak elfoglalva. Sok helyen jártam a világban, de ilyen önzőséget, irigységet, mások majmolását, mint itt, sehol nem tapasztaltam. Legenda a lóról, avagy egy foltos mén meséje AZ ÜNNEP ELŐESTÉJÉN mutat­ta be a Miskolci Nemzeti Színház a Legenda a lóról című zenés játékot, amelyet Tolsztoj Holsztomer című elbeszéléséből írt Mark Rozovszkij. A történet egy foltos ló szemszögéből mesél életről és halálról. Hogyan lesz valakiből öngyilkos merénylő? A trafóban a Természetes Vészek Kollektíva PRE- ACTIO címmel mutatta be Haláltrilógiájának búcsú­epizódját. A produkció arra is kitér, miért válik valaki terroristává, gyilkológéppé. Alföldi Cseresznyéskertje a Vígszínházban ma este mutatja be a Víg­színház Csehov Cseresz­nyéskertjét Alföldi Róbert újfent szokatlan értelmezé­sében. A főbb szerepekben Eszenyi Enikő, Börcsök Enikő, Hegedűs D. Géza és Rajhona Ádám látható. Sancho Panza követte Don Quijotét ELHUNYT KOCSIS GYÖRGY, a Szegedi Nemzeti Színház társulatának tagja. A 44 éves színész egy nappal Sza­kácsi Sándor után halt meg, ! akivel korábban együtt ját­szottak a La Mancha lovag­jában: Don Quijotét Szaká­csi, Sancho Panzát Kocsis alakította. Kocsis György 44 éves volt HIRDETÉS Akciós Lekötött Betét Akár évi Kösse le pénzét 2x2 hónapos Akciós Lekötött Betétben, és érjen el az ismétlődő betétlekötés második kamatperiódusában akár évi 9,5%*-os kamatot (EBKM 9,88%) Raiffeisen bank­számlájának aktív használatával! Az akció 2007. március 6-tól március 30-ig tart. *Az első kéthónapos periódusra a bank a lakossági Kondíciós Listában összegsávonként meghatározott akciós betéti kamatot fizet. A bőnk egységesen kiemelt, évi 9,00%-ot fizet (EBKM 9,34%) azon ügyfeleinek, akik 2007. április 25-ig jövedelmüket Raiffeisen bankszámlájukra utalják, és legalább 2 csoportos beszedési megbízást adnak. A második kéthónapos periódusra a bank o lakossági Kondíciós Listában összegsávonként meghatározott normál betéti kamatot fizet. A bank egységesen kiemelt, évi 9,50%-ot fizet (EBKM 9,88%) azon ügyfeleinek, akik 2007. június 20-ig teljesítik a fent részletezett számlahasznáiati feltételeket. Az akció részletes feltételei megtalálhatóak a bank aktuális Lakossági Kondíciós Listájában. (£) 06-40-48-48-48 ^Raiffeisen www.raiffeisen.hu velünk könnyebb löl BANK Mire elég 90 nap az igazgatói székben? forgács Péter A győri Nemzeti ideiglenes direktora hosszú távra tervez Február óta nincs nyugalom a győri Nemzetiben. Azóta tart ugyanis az önkormányzat és a teátrum korábbi vezetése közöt­ti, személyeskedéstől sem men­tes csetepaté. A hírek szerint Borkai Zsolt polgármester a Fi­desz számára kedves igazgatót szeretne látni a város színházá­nak élén. A jól értesültek a helyi tipp-mixen Eperjes Károlyra fo­gadnak előszeretettel. A korábbi direktor, Korcsmáros György állítja: szántszándékkal akarják rossz hírbe hozni a teátrum ve­zetését. Úgy véli, a pótköltség­vetési kérelmükre indított ön­kormányzati vizsgálat elfogult volt. Ezt a városvezetés egyértel­műen cáfolja. A revizorok infor­mációink szerint százmillió forintot meghaladó hiányt állapítottak meg. Kifogásolták to­vábbá, hogy nem elő­ször fordul elő túlköl­tekezés a színházban. Ami azonban végleg kiborítot­ta a teátrumi „bilit”, az egy 23 millió forintos tétel. Történt, hogy harminc évre szóló üdülé­si jogot vásároltak egy bükfürdői apartmanházban. Korcsmáros ennek ellenére úgy látta: gazdál­kodási okokkal nem lehet ma­gyarázni az ellene felhozott vá­dakat. A helyére csupán 90 nap­ra kinevezett Forgács Péter en­nek ellenére első dolgának érezte, hogy visszaszerezze az üdülési jogra for­dított összeget. Je­lentem: sikerült!” - közölte la­punkkal. Forgács arra jut, hogy ez a 90 nap elegendő arra, hogy igazol­ja: rátermett színházvezető. „Van mit csinálni. Bár az ízlésünk mű­vészi értelemben hasonló Gyuri­val, én mégis pergőbb évadot ígérek. A skála a nagyoperettől a baletten át a tragédiáig terjed majd. Titkokat, konkrétumokat azonban csak három hét múlva tudok elárulni” - summázta. Annyit azért már most is elmon­dott, hogy igyekszik a 70 tagú tagságnak munkát biztosítani. Ezen felül alkalmazkodni kíván ahhoz a sok fiatalhoz, aki a vá­rosban él. „Itt és most - tette hoz­zá - nincs mód kísérletezésre. Luxus művészkedni. Olyan szín­házra van szüksége Győrnek, ahol Shakespeare és Lehár biz­tos pont, ám a kortárs magyar íróknak is jut hely.” ■ Sz. Z. A. A kortárs irodalomnak is lehet itt helye.

Next

/
Oldalképek
Tartalom