Somogyi Hírlap, 2007. március (18. évfolyam,51-76. szám)

2007-03-11 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 10. szám

14 2007. MÁRCIUS 11., VASÁRNAP AUTÓ, MOTOR Magyar az autóipar halhatatlanjai között biztonság Barényi Béla több ezer ötletét hasznosítják ma is a korszerű autógyártásban Száz éve, 1907. március 1-jén született Barényi Béla. Az 1997-ben elhunyt magyar származású mér­nök bekerült az autózás meghatározó személyisé­geit felsorakoztató genfi „European Automotive Hall of Fame” tagjai közé. Árvay N. Tivadar Barényi a passzív biztonság úttö­rője volt. Szabadalmai - többek között a gyűrődési zónás bizton­sági utascella és a biztonsági kormány - meghatározták a mo­dern autók szerkezeti kialakítá­sát. Több mint 2500 találmányá­val egyike volt a legterméke­nyebb autófejlesztőknek. Az egyetem befejezése után a passzív biztonság fokozása érde­kében alkotott fejlesztéseire fel­figyelt az autós szakma. A jár­mű felépítményének külön ré­szekre osztásának ötlete már ko­rábban megszületett fejében. Ennek a megoldásnak az üt­közési energia elnye­lése és az autó utasai­nak védelme volt a célja. A „Gép­jármű három részre osztott fel­építménnyel” nevű szabadalmát 1937-ben mutatta be, majd a kö­vetkező években tovább finomí­totta a konstrukciót. Két évvel később már a Daimler-Benz AG alkalmazottja, ahol minden ötletét megvalósít­hatta. Első munkája az MB170 V Cabriolet újszerű padlóváza, Barényi a gyűrő­dési zónás utas­cella kiötlője. mely oldalütközésnél nyújtott nagyobb védelmet. Ez a megol­dás 1953-ra vált szériaéretté. Ak­kor jelent meg a W120 „Ponton” sorozatban. A biztonsági gyűrődési zónás utascellával kialakí­tott karosszériát 1951-ben jelentette be szabadalomként. Az első ilyen techni­kával épített jármű 1959-től a Mercedes W 111 sorozata volt. Ütközéskor az autó első és hátsó részénél a járműszerkezet defor- málódása irányítottá vált. A ka­rosszéria képes volt elvezetni az ütközési energiát, miközben az utasokat stabil utascella védte. Ebben a sorozatban mutatko­zott be Barényi egy másik fontos fejlesztése, a biztonsági kor­mánykerék, amely azóta a már­ka minden járművében megta­lálható. Ez az ötlet már korábban megszületett. A szerkezet egy nagy felületű ütközéselosztó lap­ból, valamint egy deformálódó elemmel kiegészített kormány- oszlopból áll. Segítségével elke­rülhető lett az úgynevezett „Lanzen-hatás” - azaz frontális ütközés esetén a kormányoszlop benyomulása a vezető felé. Né­hány évvel később megjelent a biztonsági kormánytengely is. A teljes rendszer végül 1976-ban a W 123 sorozatban ünnepelte premierjét. Szintén Barényi munkáját di­csérik a süllyesztett ablaktörlők (a W 126-ban) és a stabil tető­konstrukció (például a W 113 „Pagodájában"). A passzív biztonság elméletének megalkotása barényi BÉLA a passzív biz­tonság fejlesztéséhez nem csak gyakorlati tevékenységével já­rult hozzá. A mérnök az autó­gyártásban ma is használatos biztonságtechnikai szakkifeje­zések megalkotásában is je­leskedett. Előbb a Luigi Locati nevével fémjelzett „aktív biz­tonság” és „passzív biztonság” fogalmához nyúlt vissza, kiegészítve ezeket a „preventív biztonság” fogalommal. Ké­sőbb ezeket a főgondolatokat részegységekre bontotta, mint menetbiztonság, kondíciós biztonság, külső biztonság és belső biztonság. VÉGÜL 1966-ban a Mercedes- Benz fejlesztési igazgatójával, Hans Scherenberggel megal­kotta az aktív és passzív biz­tonság mai napig érvényes fel­osztását. Ezen definíció alap­ján az aktív biztonsághoz tar­tozik a menet-, kondíciós és kezelési biztonság, tehát min­den, ami a balesetet elkerülő, biztonságos vezetéshez kap­csolódik. A passzív biztonság ezzel szemben - alcsoportjai a belső és külső biztonság - a járműben utazók és a közle­kedésben részt vevők védelmét, valamint az ütközés következ­ményeit foglalja magában. Májustól gyártják a Fiat 500-asokat MEGKÉTSZEREZI gyártókapa­citását a Fiat és a Ford a len­gyelországi Tychyben lévő közös üzemében, hogy az új Fiat 500 és Ford Ka gyár­tása zavartalanul kezdőd­hessen. A tervek szerint 2008 végére évi 530 ezer autót gyártanak majd. A SEAT bemutatta első összkerekes autóját válaszként a 4x4-es autók iránti kereslet növekedésé­re a SEAT a Genfi Autósza­lonon bemutatta első össz­kerekes modelljét, az Altea Freetracket. Az autót az a 240 lóerős, 2.0 TFSI motor hajtja, mint a León Cuprát, így a Freetrack bármilyen tereppel megbirkózik. A SEAT terepe kisgömböce Egyszerű a parkolás az új VW Tourannal majdnem teljesen automati­kus beparkolást tesz lehető­vé a VW Touranban bemu­tatott „Park Assist”. A rend­szer vezérlőegysége kiszá­mítja az ideális parkolási ívet, így a vezetőnek csak gázt kell adnia, kuplungoz- nia és fékeznie, a kormány­zást a Touran átveszi. Környezetvédelmi bizonyítvány az A4-nek megkapta a wuppertali Öko-Trend intézettől az „Auto-Umwelt-Zertifikat” (gépjármű-környezetvédel­mi bizonyítvány) kitüntetést az Audi A4 2.0 TDI. A mo­dell környezetbarát mivoltá­nak köszönheti az elisme­rést. További szempont volt, hogy a típus gyártása során nagy figyelmet fordítanak a minél kisebb környezeti terhelésre, és az autó ki­emelkedően magas arány­ban újrahasznosítható. Favorit Non-stop díjcsomag 0 Ft-os percdíj havi 100 órán át, havidíj ellenében. www.t-com.hu A kedvezmény havi 100 óra erejéig érvényes és Magyar Telekom helyi vezetékes számok hívására vonatkozik. A számlázás percalapú. A tájékoztatás nem teljes körű, további részletek és szerződéses feltételek: 1412, www.t-com.hu . Megáll az élet, ha kiapadnak az olajkutak? Az elmúlt ötven évben a Föld kő- olajkészlete vészesen csökkent. Becslések szerint a kitermelhe­tő tartalék 70-90 évre elég, de ha a felhasználás üteme a jelen­legi mértékben nő, akkor 35-40 éven belül kiapadnak a kutak. Az ok a távol-keleti térség olajéh­sége, illetve a motorizáció gyor­sulása. Míg 1950-ben 80 millió autó közlekedett a világon, az ez­redfordulón már 900 millió jár­mű falta az üzemanyagot, 2050­■ A bioüzemanyag lehet a megoldás, de ezek az új hajtóanyagok csak lassan terjednek. re pedig számuk elérheti a két­milliárdot. Ideje elgondolkodni, hogy mi lesz, ha az utolsó csepp kőolaj is elfogy. A kutatóknak új, alternatív üzemanyagokat kell találniuk, melyek környezetkímélőbbek mint a benzin és a gázolaj. E két hajtóanyag felhasználásának mértéke várhatóan csak 2050- től esik vissza, teret engedve az egyéb energiahordozóknak. A természetes anyagok és adalé­kok keverékéből készült szinte­tikus, illetve a természetes ösz- szetevőkből előállított bioüzem­anyagok felhasználása 2100-ra érheti el az 50 százalékos arányt. A hidrogénhajtás, az elektromos motorok lassan terjednek, és a gázüzemű járművek térhódítá­sa sem valószínű. A meghatáro­zó energia 2030-ig, vagy amíg van, az olaj marad. A várható nehézségek miatt több cég kutat alternatív üzem­anyagok után. A környezetvédel­mi szempontok mellett a gazda­ságosság is fontos szempont. A kutatók előbb a hagyományos üzemanyagok minőségén javí­tottak. „Lépésenként próbáljuk visszaszorítani a szén-dioxid-ki- bocsátást” - mondja Wolfgang Warnecke, a Shell hamburgi ku­tató- és fejlesztőbázisának veze­tője. Az alternatív üzemanyagok bevezetése a második lépés. „Ezeket a hajtóanyagokat kőolaj helyett más nyersanyagból, pél­dául földgázból vagy biomasszá­ból állítjuk elő” - magyarázza a szakember. „A teljesen megúju­ló energiaforrások elterjedése ezután következhet.” ■ ÁNT T - -Com- - ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom