Somogyi Hírlap, 2007. március (18. évfolyam,51-76. szám)

2007-03-11 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 10. szám

2007. MÁRCIUS 11., VASARNAP WWMi. INTERJÚ Badár bakter hasutas lett i karrier Élvezte, hogy arra a vágányra futnak a vonatok, amelyikre ő akarja Tizenkét évi vasutasság után sem vállalta a csong­rádi állomásfőnökséget, inkább kabaréhaknizni járt a fővárosba. Badár Sándor ma már a magyar filmek és a stand up comedy műfaj felkapott alakja, aki nem szereti a forgatókönyveket, befe­jezte a kutyaszánhúzó­versenyeket, és sajnálatá­ra nem lesz benne a hortobágyi űrfilmben. Csontos Tibor- Valahányszor látom, a néma­filmek nagy sztárja, a faarcú Buster Keaton jut eszembe. Ön is hasonlóan rezzenéstelen arccal lép színre. Hogy tudja megállni röhögés nélkül?- Önfegyelemmel. Másrészt megtanultam úgy előadni a mon­dandómat, hogy ne én derüljek rajta a legjobban.- Igaz, hogy a nyolcvanas évek végén Szőke Andrással már javában művelték a stand up comedy műfaját, amikor a ka­barékban ennek még se híre, se hamva nem volt?- Most sem elismert műfaj, pedig jóval többen képviselik. Ta­lán, mert amerikai ízűnek és ki- módoltnak tűnik. A blueshoz ha­sonlítanám, amelynek lényege a kocsmai vagy kávéházi rögtön­zés. A Hunnia kávézóban kezd­tük, és fogalmunk sem volt, hogy stand up comedyt csinálunk.- Miközben már akkor is nagy pénzeket szakítottak le érte.- Hogyne, éppen kijött volna belőle a Szentes-Budapest uta­zás költsége, de mivel a szentesi vasútnál dolgoztam, szabadjegy- gyel járhattam. Onnan érkeztem vasutasként a Hunnia-hakniba, amely két évig tartott. Annyira kedveltek bennünket, hogy egy­szer hat órát késtem, mégis meg­vártak. Ma a Gödöt Dumaszín­házban lépünk fel. Igaz, az elején ott is csak tizenhármán jöttek el, annyit sem tudtak, kik dumálnak a színpadon. Egyszer Szőke har­mincpercnyi izzadás után oda­- Az, hogy Badár Sándor meg­tölti a Dumaszínház nézőterét, vigasz arra, hogy annak idején nem vállalta el a csongrádi pá­lyaudvar neki felkínált vasúti főnöki tisztét?- Rabságnak éreztem volna, ha bezárnak a vasútfőnöki irodá­ba. Tizenkét évig dolgoztam a vasútnál, bakterként, majd szol­gálattevőként volt némi szabad­ságom, arra a vágányra érkezett vonat, amelyikre én akar­tam. Ha elfogadom a kinevezést a csong­rádi vasútállomáson, ahol naponta nyolc vonat halad el, belebolondultam volna a semmittevésbe. le a forgatókönyvben. A forgatás végére úgyis mindig összefirkál­ják. Nekem nincs ahhoz tehetsé­gem, hogy bemagoljam ezeket a kötött szövegeket, és végszavaz­zak a másiknak.- Ezt mások is így gondolhat­ják, mert ezt írták: „Badár Sándor a kortárs magyar film páratlanul izgalmas alakja, káprázatos rögtönzései révén játszva csavarja ujja köré a közönséget.” Mintha csak megrendelte volna...- Ezt nem olvastam. Pedig megjelenés előtt bekérem az in­terjúkat, nem szeretném, ha visz- szaélnének a történeteimmel, életem eseményeivel. Nem érde­kel, amit az interjúkon kívül ró­lam írnak. Végül is nem nekem, hanem másoknak írják. Jobban örülök, ha az autókból rámdudál­nak, a túloldali járdáról átinte­getnek, vagy egy nénike az ut­cán megsimogat és azt mondja: Magát nagyon szeretem! Azért dolgozom, hogy mások is élvez­zék, amit csinálok. súgta a fülembe: mondhatsz bár­mit, olaszok ülnek a nézőtéren. Ma ott tartunk, hogy egy hónap­ra előre nincs jegy. A KONTROLL SIKERE UTÁN Antal Nimród újabb filmet tervezett, amelyben Badár Sándornak is szerepet szánt. „A jelek szerint nem jön már haza Amerikából forgatni, pedig ő a magyar film új Bódy Gábora - mondja Badár. - Űrfilmet tervezett a Hortobágyon, amely űrhajós be­repülő pilótákról szólt volna, nekem az űrhajószerelő szere­pét szánta benne. ” Badár Sán­dornak maradnak a korábbi filmemlékek. Játszott többek kö­zött a Roncsfilm, a Citromdisz­nó, az Európa kemping, a Vatta­tyúk, a Kontroll, a Vadászat an­golokra, a Lóra, a Noé bárkája című filmben, valamint bemuta­tásra vár a Hasutasok. Tagja volt az 1992-es albertville-i téli olimpián induló szánhúzókutya- versenyen induló magyar válo­gatottnak. Az elsők egyikeként tenyésztett ilyen kutyákat. Japá­nul tanult az ELTE-n, japán él­ményeiről könyvet is írt. Névjegy badar Sándor nem készült szí­nésznek, a szentesi gimnázium híres drámatagozatán végzett. Mivel nem vették fel a tanár­képző főiskolára, mezőgazdasá­gi üzemekben, termelőszövetke­zetekben dolgozott, a leghosz- szabb időt a vasútnál töltötte. Napjaink keresett színésze lett. mondják a film szto­riját. Nekem nincs ahhoz tehetségem, hogy bemagoljam ezeket a kötött szöve­geket, és végszavaz­zak a másiknak. ”- Ebből a tizenkét évből milyen élményanyagot hozott magával legújabb filmjébe, a Hasutasokba?- Ha visszamennék a szentesi állomásra, fél nap alatt belerázód­nék a teendőkbe, ugyanazok a vo­natok közlekednek, ugyanazok a szerelvényszámok röpködnek. Belém ivódtak a sztorik, a vasuta­sok nyelvhasználata, igyekeztem segíteni a kollégákat a forgatás­kor. Teljes filmanyag van a fejem­ben a vasutasvilágról, amit egy­szer szívesen meg is rendeznék.- Nocsak, már készítik a Szigorúan ellenőrzött magyar vonatokat?- Ettől messze vagyok, de nem is gondolkoztam még ezen.- Én pedig azon töprengek, napjaink ilyen vasutasmúltú sikerfiguráját miért nem kérte még fel a MÁV, hogy legyen a cég arca, mit ne mondjak, a háziasszonya.- Nem biztos, hogy a MÁV büszke lenne rám, sokat kellett küzdenem, hogy szolgálattevő le­hessek...- Sok mindennel foglalkozik, filmezik, reklámot forgat, ka­barézik. Mi van a névjegyén?- Badár Sándor próbálkozó, szóra sem érdemes művész.- Ez csupán játék a szavakkal, vagy ideológiát is gyártott hozzá?- Mindkettő. Azért olykor szó­ra érdemeltek, hiszen a Kontroll után ötödmagammal kritikusi dí­jat kaptam a BKV-ellenőr alakítá­sért, de hát én nem a díjakért ját­szom.- Azért a rendezők is szóra méltatják. Mostanában alig van játékfilm, amelyben ne játszana. Talán meg is sértőd­ne, ha nem hívnák ?- Nem sértődnék meg, és azért vannak filmek, amelyeket nélkü­lem forgattak. A tavalyi év azért volt kiugró, mert négy filmben szerepeltem, nem kettőben. Min­den felkérésnek örülök, és sze­rencsém is van, miközben tu­dom, sok színész még egyáltalán nem forgatott filmet.- Annak ellenére is hívják, hogy állítólag nem tekinti szentírásnak a forgatókönyvet, nem szeret szerepet tanulni, elmesélteti magának a sztorit, és rögtönöz. A nagyság átka?- Inkább a lustaság átka. Elol­vasom a forgatókönyvet, de szíve­sebben veszem, ha elmondják a film sztoriját. Jobban érdekel, mit szeretne a rendező a történetből kihozni, mint az, hogy mit írtak Schulek: „Mi a sportot, s nem a botrányokat mutatjuk!” elismerés A Telesport díjnyertes főszerkesztője elárulta, az MTV-é a 2008-as és a 2012-es olimpia is- A Nemzeti Sportszövetség önnek ítélte az év sportújság- írója címet. Mit gondol, miért érdemelte ki?- Az Európai Úszó Liga a 2006-os úszó-kontinensbajnok­ságot a világ addigi legjobb köz­vetítésének minősítette - mond­ta Schulek Csaba, a Telesport fő- szerkesztője. - A döntéshozók tapasztalták, mi a sportért dolgo­zunk, igyekszünk sokoldalúan bemutatni, nem pedig a balhé, a csalás, a dopping bemutatására törekszünk. Erre és a MOB 2006-os nívódíjára vagyok a leg­büszkébb. És az elismerés meg­illeti Rudi Zoltán elnök urat, aki mindenben támogat, helyettese­met, Havas Juditot, a szerkesz­tőket, műsorvezetőket, rendező­ket is. Azt szoktam erre monda­ni, hogy olyan vagyok, mit egy szövetségi kapitány: a csapata nélkül ő se menne semmire. Két és fél év alatt egységessé ková- csolódott a társaság, mindenki tudja a helyét, feladatát. A múlt­kor összeszámoltuk: 1990 óta én vagyok a tizenkettedik főszer­kesztő.- Rengeteg hírt hallani az MTV anyagi gondjairól. Ez mennyiben érinti a sport­szerkesztőséget?- Nagyjából ismerjük évekre előre, hogy a hazai és a nemzet­közi sportvilágban milyen fon­tos események várhatók. így Schulek Csaba: jó ez a felállás minden esztendő végén készí­tünk költségvetési tervet, amelyet némi vita után a programigaz­gatóság is elfogad. Az idei bü­dzsénk nyolcvan százaléka a jog- díjfizetésekre megy el, több ese­ményért fizetünk részletekben.- Például az olimpiáért? Schulek Csaba SZÜLETETT: 1971. május 29. végzettsége: TF tanári diploma karrier: 1992-től a Duna Tv munkatársa, majd a sportszer­kesztőség vezetője, 2004 novembere óta a Telesport főszerkesztője- Igen, a 2008-as pekingi játé­kokat az MTV-n nézhetik a né­zők, és már most fizetünk a 2010-es téliért, valamint a 2012- es nyári, londoniért is.- És a 2010-es futball-vüágbaj- nokság? Tavaly először lemaradt erről a Telesport.- Mindent elkövetünk, hogy az is a miénk legyen. A visszajel­zésekből az derült ki, hogy a né­zők szeretik a közvetítéseinket.- Egyébként dúl a harc a sportpiacon a tévék között?- Volt harc, most nyugi van. Úgy is mondhatnám, hogy fel­osztottuk a piacot egymás kö­zött: az RTL Klubé a Forma-1 és a profi boksz, a Dunáé és a Via- saté egy kis foci, a Sportl-gyel kiegyeztünk, hogy például a ha­zai kézilabda-, vízilabda-, kosár­labdameccsek közül miénk az első választás joga, cserébe min­den mást ők adhatnak. Műsor­idő terén nem is konkurálha­tunk velük.- Korábban rendszeresen fel­tűnt a képernyőn. Nem hiány­zik a klasszikus tévés munka?- Hiányzik, de nem akarom a kollégák elől elvenni a munkát. Komolyan: ha már nem én le­szek a főszerkesztő, akkor bizto­san visszatérek. De a díjak bizo­nyítják, hogy jó ez a mostani fel­állás... ■ Raffai Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom