Somogyi Hírlap, 2007. március (18. évfolyam,51-76. szám)

2007-03-08 / 57. szám

4 Három kötetét mutatják be MATYIKÓ SEBESTYÉN JÓZSEF­NEK, a siófoki Kálmán Imre Múzeum igazgatójának rö­vid időn belül három új helytörténeti kötetét is be­mutatják, a napokban pe­dig új kiállítás nyüt a múze­umban. - A Rippl-Rónai ál­tal felfedezett és istápolt Martyn Ferenc Kossuth-dí- jas avantgárd festő képei színesítik most a falakat. Készülök a könyvbemutató­imra is. Kaáli Nagy Dezső­ről, a balatoni kikötők építő­jéről írtam, Tóth-Baranyi An­tal képeslapjaihoz válogat­tam költők balatoni verseit, a harmadik kiadvány pedig Balatonfüredet mutatja be irodalom-tükörben. SH-PORTRÉ Az ádándi szántómester szőke Zoltán az ádándi Fe­kete István mezőgazdasági gépészképző iskola szakok­tatója, több alkalommal képviselte a nemzeti színe­ket a szántó-világbajnoksá­gon. - Szaporodik a teen­dőnk, sürget az idő ben­nünket, mert közeleg a ta­vasz. Egy-két héten belül elkezdjük a munkát az is­kola tangazdaságának a földjein a diákokkal. Most még a téli nagyjavításokat végezzük, a napokban le­szünk készen a legnagyobb traktorral. A mi iskolánk­nak is kevés a pénze, de nem csüggedünk emiatt, a lényeg az, hogy a fiatalok tettre készek, szorgalma­sak és fegyelmezettek. MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2007. MÁRCIUS 8., CSÜTÖRTÖK Napelemes hajót faragtak technika Hat somogyi diákcsapat vett részt a megyei döntőn A kulturális életet és a közösséget is szervezik már a szőlősgazdák Akkor teljes a siker, ha jó lesz a hajó. Tudták ezt a diákok is, így működőképes vízi járműveket alkottak A számítógép soha nem lesz ellenfele a fúrásnak- faragásnak - állapították meg a megyei technika­verseny szerdai megnyitó­ján. Kaposváron hat csa­pat 18 versenyzője küz­dött a győzelemért. Harsányi Miklós Az indulók mindenre számítot­tak, csak arra nem, hogy napele­mes, lapátkerékkel felszerelt ha­jót kellett fabrikálniuk. Minderre másfél órát kaptak. A hat csapat­ból négy oldotta meg a feladatot.- A gyerekek megkóstolták a siker ízét - mondta Meződiné Verebes Györgyi, a Honvéd ut­cai általános iskola tanára, me­gyei technikai szaktanácsadó.- Szemlátomást remek tanító- mesterük volt a diákoknak. Hungarocellt, némi nyárfa furnérlapot osztottak ki a házi- | gazdák, s ezt még egy 800 mii- | liamperos napelemmel toldották J meg. A gyerekek tervrajz alap- I ján szabták-vágták az anyagot, s 90 perc elteltével büszkén mu­tatták be a hajókat.- Ez a verseny is igazolja, hogy milyen nagy szükség van a technikai oktatásra - tette hoz­zá Meződiné Verebes Gyöngyi.- Szerszámot kell a gyerekek ke­zébe adni; a munkával átélik az alkotás örömét. S mindez nem­csak szellemi, hanem pszichés fejlődésüket is szolgálja. A szeghalmi országos döntőbe a siófoki Széchenyi általános is­kola csapata jutott. Tagjai: Sze­nes Dávid, Preimusz Gábor, Matykó Károly. A megméretésre Somogyváriné Pajzs Klára ké­szítette fel őket. Második lett a balatonszárszói együttes - Fo­nód Ákos, Molnár Tamás, Ba­lázs Barnabás Zoltán -, a tabi is­kolások bronzérmet szereztek. A csoport tagjai: Somogyvári Levente Gyuricza László és Rei- chert Kornél. Varrodaépületből lett a közösségi ház Andocson Az andocsi önkormányzat tulaj- donátképező - éveken átajeans- Tex Kft. által bérelt - varroda­épületből alakítottak ki közös­ségi házat a telepü­lésen. Törőcsik Fe- rencné polgármes­ter elmondta: a var­roda bezárása után üresen és kihasználatlanul állt az épület, amelyet az önkor­mányzat hirdetés útján próbált vállalkozóknak bérbe adni mun­kahelyteremtés érdekében.- Mivel a konfekcióipar ha­zánkban mélyponton van, a bérbeadás nem járt eredmény­nyel - magyarázta Törőcsik Ferencné polgármester. - A Koppány-völgyi kistérségi tár­sulás 7,5 millió forintot szava­zott meg a leghátrányosabb helyzetű települések felzárkóz­tatására kapott összegből a fa­lunak. Önkormány­zatunk a ravatalo­zó felújítását ter­vezte. Ravatalozó felújítására azon­ban nem írtak ki pályázatot. Ezért a képviselő-testület úgy határozott, hogy a támogatást az egykori varrodaépület átala­kítására fordítja. így készült el a közösségi ház. Az épületben elvégezték a külső és belső festést-mázolást, a műanyag padozatot parkettá­ra cserélték, illetve szociális blokkot alakítottak ki. ■ K. J. ■ Ravatalozóra nem írtak ki pályázatot. Húsvéti játszóház pedagógusoknak Hosszú esztendők óta hagyomány, hogy a kaposvári Együd Árpád Művelődési Központban a húsvétra ké­szülődnek az óvónők és tanárok. A rendezvényen természetes anyago­kat ragasztottak a tojásokra, amelyeket később rafiával kötnek fel a tojásfára. Emellett kisebb húsvéti képeslapokat is készítettek a résztve­vők - mondta el lapunknak Csornai Ferencné népművelő. A műhely­munka csütörtökön a tanárok ünnepi készülődésével folytatódik majd. A huszonkettedik alkalommal szervezte meg a hagyományos borversenyt a falu szőlősgazdái részére a Lullán működő gazda­köri egyesület. Erre a korábbi éveknél kevesebben - összesen 12 gazda - adott le zsűrizésre bormintát. Hét vörös- és kilenc fehérbor és termelője versen­gett a legjobb címért, amelyet maguk a szőlősgazdák értékel­tek és minősítettek. Wolf Gábor, az egyesületet irányító elnök la­punk megkeresésére elmondta: a zamat, az íz és a szín alapján pontozták a bormintákat, ám a győzteseket az ugyancsak 22. al­kalommal a kultúrházban meg­rendezett farsangi bálon hirdet­ték ki. Hozzátette: ekkor adta át az okleveleket és a díjakat is a nyerteseknek. ■ A vörösből a kékfrankos, a fehéreknél a cserszegi fűsze­res volt a nyerő.- A vörösbor kategóriában Keller Pál kékfrankos borával lett az első - mondta Wolf Gá­bor egyesületi elnök.- A versenybe nevezett fe­hérborminták közül pedig Reizinger Károly cserszegi fű­szerese kapta a legjobb érté­kelést. Keller Pál a vörösborok kategóriájában az idei ver­seny megnyerésével már má­sodízben vehette át a vándor­serleget... A Lullai Gazdaköri Egyesü­let 1985-ben huszonhat taggal alakult meg, jelenleg 47 tagot számlálnak. A civil szervezet feladataként fogalmazta meg a község kulturális és közösségi életének szervezését, a kü­lönféle programokba való be­kapcsolódást, azok megtartá­sának segítését. A rendezvények AZ IDEI KÉT PROGRAMON TÚL. megkezdték a március ll-i nő­napra való felkészülést. Ezt az önkormányzattal együtt tartják. Áprilisban az egészséges élet­móddal kapcsolatban szervez­nek előadást, a nyáron gyalog­túrás kirándulásra hívják tag­jaikat, az ősszel pedig növény- termesztésről és állattartásról lesz ismeretbővítés. ■ Krutek József Ragyogó keresztet kapott a marcali templomtorony Eltűntek már a balatoni parti madarak védett élőhely Jeges búvár, füles vöcsök, füstös réce és nyári lúd Új kereszt került a marcali plébániatemplom tornyára. Úgy egy hónapja a viharos időjárás miatt csak néhány milliméteren múlt, hogy nem dőlt le a régi három és fél má­zsás, tömör vasból készült kereszt. Mivel életveszé­lyessé vált, a tűz­oltók emelték le a 25 méteres torony tetejéről, ahova több mint száz éve, 1898-ban került. Miután átvizsgálták, az egyház- község úgy döntött, nem újítja fel, hanem teljesen újat készít­tet. Kiss Iván címzetes prépost, Marcali esperesplébánosa el­mondta: Király Jenő templom­atyával több templomi keresz­tet is megnéztek, végül a süme­git választották. Ennek alapján döntöttek a magyar kettős ke­reszt mellett. Az új már nem vasból, hanem rozsdamentes acélból készült a Király fivérek la­katosműhelyé­ben: egymázsás, valamint két és fél méter magas lett. Mielőtt a helyére került volna, a temp­lomban mutatták be. Az elhe­lyezésére ismét a tűzoltókat kérték. A marcaliak hívására ezúttal a nagyatádiak hozták el kosaras létrájukat. Mivel a ke­reszt nem kapott festést, a nap­fényben különösen ragyog a templomtorony tetején. ■ V. E. Ahogyan emelkedett a Balaton vízszintje, úgy tűntek el a parti­madarak a környékről - ismer­teti Kovács Gyula kutatásvezető a dél-balatoni természetvédel­mi csoport madármegfigyelésé­nek eredményét.- A kutatás 2003-ban indult, amikor a Balaton vízszintje évti­zedek óta a legalacsonyabb volt- teszi hozzá a Nyugat-magyar­országi Egyetem Vadgazdálko­dási és Gerinces Állattani Intéze­tének doktorandusza, aki csü­törtökön este hat órakor a siófo­ki Teátrum kávéházban tart ve­títéssel egybekötött előadást.- A part menti sávban ekkor fö­venyek, néhány centis vízmély­ségű tocsogók keletkeztek. Az ■ AzÁj kereszt már acélból készült el. ilyen élőhely ideális a parti­madarak (cankók, lilék, partfu­tók) számára. Az első évben húsz, a vízszint emelkedésével már csak tíz partimadár-fajt ész­leltünk. Tavaly már csak elvétve egy-egy fajt. A Balaton nemzetközi jelen­tőségű, védettséget élvező vizes élőhely. Kovács Gyula szerint azzal érdemelte ki e rangos természetvédelmi elismerést, hogy rendszeresen húszezer vízimadár, illetve a vetési lúd, a kerceréce és a barátréce po­pulációjának egy százaléka van jelen. De a védelem csupán szezonális; nyáron kevés a ma­dár. Főként sirályok, bütykös hattyúk és néhány réce. Madárlesen.Tizennyolc megfigyelő­pont van Berény és Aliga között Az ősz beálltával aztán egyre több madárfaj képviselője érke­zik. Az őszi vonuláskor és télen több ezer, tízezer madár van a tavon. Sok, hazánkban ritkán látható faj is előkerül ilyenkor, így a füles vöcsök, a sarki búvár vagy a jeges búvár, mely Izlan- don költ. A récék közül a Skan- dináv-félszigeten fészkelő feke­te réce, füstös réce, pehelyréce vagy a jeges réce. A szakember elárulta: a déli parti halastavakban és berkek­ben pedig olyan védett mada­rak fészkelnek, mint a nyári lúd, a törpegém, a bakcsó, az üstökös réce vagy az igencsak ritkán látható cigányréce. ■ Fónai Imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom