Somogyi Hírlap, 2007. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-04 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 5. szám
A HÉT TEMAJA 2007. FEBRUÁR 4., VASARNAP bokrétaavatás Demján Sándor nem árulta el, melyik stáb érkezik elsőnek a Korda Stúdióba, de csak szuperprodukciók érkezhetnek. Az etyeki polgármester örül a munkaalkalmaknak, de legalább ilyen jól járnak a magyar filmes szakemberek. MÁIUSBAN MÁR FORGATNAK EREKEN Bokrétaünnepség volt Etyeken, a Korda Sándor Stúdió építkezésén elérték az építmény legmagasabb pontját. Már áll négy stúdió, s májusban már filmes stábok is érkeznek majd, de lapunknak Demján Sándor nem árulta el, hogy melyik produkció lesz az első, amit itt forgatnak. Dalia László Etyek határában ma még csak egy tábla jelzi a Korda Stúdiót, s egy földút vezet az épületekhez. Holott áll már négy stúdió, májusban kulcsrakészek lesznek, s jöhetnek az első stábok. Demján Sándor azt mondta munkatársunknak, hogy ha májusban nem lesz kész, vándorbotot és csizmát ad a csapatának. Ám mindezt mosolyogva mondta, s rögtön hozzátette, hogy minderre csak az Arcadom képes, akik egy év alatt felhúzták a budapesti WestEndet és a katowicei Silesia bevásárlóközpontot. Ez az építkezés is a magyar építők, mérnökök dicsérete, akik rendre megcáfolják a kétkedőket. Mert hát még nemrégiben is azt kérdezték külföldi érdeklődők, hogy ugye jövő májusban lesz kész? A bokrétákkal feldíszített fát pillanatok alatt felhúzták a 3-as stúdió tetejére. Az első kapavágás tavaly május 19-én történt, s február másodikán két 1769, valamint a 961 és a 1946 négyzetméteres stúdió szerkezetkész, tehát a nehezén már túljutottak, logos az ünneplés, az ökörsütéssel körített bokrétakötés. Hiller István kultuszminiszter köszöntötte az építőket, s ő volt az is, aki két éve Cannes-ban bejelentette, hogy a világ egyik legmodernebb filmstúdióját építi fel Etyek határában a Demján-Vajna páros. „Akkor sokan nem hitték, hogy felépül a Korda Stúdió. Az állam nem vesz részt a beruházásban, ez nem is dolga, viszont 2003 decemberében a parlament ellenszavazat nélkül elfogadta a filmtörvényt, s azóta adókedvezményekkel segítjük a filmipart. A mi névjegyünk a kultúra, s a Korda Stúdió határkő, remélem, e falak között sok film készül majd, amely kedvére lesz a magyar és külföldi közönségnek.” Az etyeki álomgyár történetéhez hozzátartozik, hogy eredetileg Budakeszi és Etyek közül kellett választani, s Demján azért döntött Etyek mellett, mert itt gyerekeskedett, itt nőtt fel, s e környezetnek saját bevallása szerint sokat köszönhet. „A sváboktól tanultam a rendet, a székelyektől meg a makacsságomat, a kitartásomat örököltem, így boldogultam egész életemben. Remélem, a filmgyár Etyeket is felemeli, megérdemli.” A TriGránit elnöke elmondta, hogy nem szeretné, ha Etyek- woodnak keresztelnék el a filmgyárat, mert Korda Sándor a filmgyártás egyik úttörője volt, ahogy több magyar is, akik Hollywood megalapításában is részt vettek, tehát megérdemlik, hogy megőrizzük az emléküket. A bokrétaavatáson ott volt Nádpor Ármin etyeki polgár- mester is, aki munkatársunknak elmondta, hogy a falunak eddig nem okozott gondot az építkezés, hiszen az Arcadom elkerülő utat épített. Egyelőre nem tudják, hogy a filmgyár mennyi adót fizet majd a falunak, de lenne néhány ötlete, hogy mire fordítsák. Természetesen örülnek a munkaalkalomnak, bár itt nem jellemző a munkanélküliség, a helybeliek bejárnak Budapestre dolgozni. Ugyanakkor a panziók, vendéglők szívesen fogadnak vendéget, s az se válik Etyek kárára, ha a stúdió mellé később szálloda épül, ahogy azt a befektetők eredetileg is tervezték. Természetesen megpróbáltam megtudni Demján Sándortól, hogy május végén milyen stáb érkezik Etyekre, melyik szuperprodukciónak foglalták le. A TriGránit elnöke kivételesen üzleti érdekekre hivatkozott, és nem volt hajlandó részleteket elárulni. „Miután más produkciókkal is tárgyalunk, nem szeretném kibeszélni, hogy ki lesz az első fecske, mert az rontaná a pozíciónkat. Egyébként továbbra is úgy számolunk, hogy tíz év alatt térül meg a befektetés.” Igaz, azt elárulta, hogy Európában már két megrendelést kaptak hasonló filmgyári komplexum felépítésére. Andy Vájná most nem jött el Etyekre, de a Rambo, a Terminá- tor, az Evita és más nagyfilmek producere majd májusban jön át Magyarországra, amikor már a reflektorok is a helyükön lesznek. Természetesen optimista, hiszen már a tervezés idején nagy fantáziát látott például a vizes műterem felépítésében, hiszen a Paramount vizes felvételekre is alkalmas műtermét már évekre lefoglalták. Az etyeki 5-ös stúdió egyébként sokkal többet tud majd, s a mérete is jóval nagyobb, akár egy futball- pálya. Az angol Pinewood stúdió vizesblokkja pedig lerobbant- nak, szegényesnek tűnik fabódéival az etyekihez képest. A Korda-projekt DEMJÁN SÁNDOR tulajdonoS- társa a beruházásban Andy Vájná, a Rotschild-csoport és régi üzlettársa, Peter Műnk. A 150 millió eurós beruházás tervei Los Angelesben és Budapesten készültek, Európa legnagyobb és legkorszerűbb filmstúdiója az esztendő végére készül el. Akkor adják át ugyanis az 5. és 6. műtermet. A nagy attrakció éppen a 2205 négyzetméteres 5-ös stúdió, amely egy hatalmas medence lesz, ahol akár több Titanic is elsüllyedhetne. ■ A 20 százalékos adókedvezmény felpezsdítette a magyar filmgyártást, de eddig túl kevés volt a műterem. Az etyeki álomgyár szuperprodukciókra épült, tervezik a szállodát is, s a panoráma sem akármilyen Hollywoodi sztárokat várnak Pomázra a filmszemle két rövidfilmje már a nemrég felépített pomázi Stern Filmstúdióban készült. A kanadai-magyar üzletember, Szabados Róbert tulajdonosigazgató filmgyára a Hazai Fésűsfonó Vállalat pomázi telephelyén épült meg. A 35 ezer négyzetméteres gyárterület már helyet adott holland reklám- filmeseknek is, majd angolok forgatták itt az Eichmanról szóló játékfilmet. Várják Andrej Koncsalovszkijt, aki február elejétől a Csajkovszkij Diótörő- jéből készített musicalt forgatja amerikai-angol-magyar koprodukcióban. A szöveget Webber korábbi alkotótársa, Tim Rice írta. A Patkánykirály szerepére hollywoodi megasztárt várnak Pomázra, de szerződés tiltja, hogy elárulják a nevét. A filmes lámpagyártásban is érdekelt Zsigmond Vilmos, akinek Fekete dália című filmjét a héten jelölték Oscar-díjra, már járt Pomázon, és azt mondta, e stúdiókat Hollywoodban is megirigyelnék. Szabados Róbert a magyar filmeseket is várja. T. Z. Mafilm: a mozgóképesek messzire tekintenek föld ottó, a Mafilm egykori igazgatója, a Korda Sándor Filmproduceri Alapítvány volt elnöke nem sokkal halála előtt kijelentette: „a Róna utca alkalmatlan volt és ma is alkalmatlan a fejlesztésre...” A szakember a fóti filmgyár fejlesztését tartotta kívánatos megoldásnak. Egy másik egykori Mafilm-főnök, Zsombolyai János pedig arra jutott: „szembesülnünk kell azzal, hogy az a filmgyári bázis, ami itt működött, a piacgazdaság törvényei szerint már nem tartható fenn. Ugyanakkor jó esély van rá, hogy egy korszerű médiaudvart hozzunk létre, ahonnan a megfelelő technika bérlésére, kikölcsönzésére lesz (lehet) majd módja a hazai filmeseknek”. úgy fest, egyikük terve/ötlete sem válhat valóra. Bár Főt működik, Etyek és Pomáz „ beelőzheti” a vidéki mozibázist. A mé- diaudvar-koncepció ugyan benne van a pakliban, ám sokkal inkább valószínű, hogy a most az ÁPV Rt.-től a Magyar Mozgókép Közalapítvány tulajdonába átkerült zuglói filmgyárat próbálják meg ismét naggyá tenni. Ehhez alaposan átgondolt koncepcióra van szükség, hiszen a gyárat 1992-ben kis híján felszámolták, majd úgy- ahogy rendbe tették a kilencvenes évek végén. A Mafilm átalakítását fontolgató befektetőnek azt is fontolóra kell vennie, hogy együtt tud-e működni két, az ingatlan jelentős területét elfoglaló magáncéggel: az Andy Vajna-féle InterCommal és az egyik kereskedelmi csatornával, a TV2-vel. Sz. Z. A. 4
