Somogyi Hírlap, 2007. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-27 / 49. szám

2007. FEBRUÁR 27.. KEDD GAZDASÁG Személyit követeltek a kártyához jogos-e? Olvasónk az egyik nagy áruházlánc üzletében bankkártyával vásárolt. A tízezer forint feletti összeghez elkérték a személyi igazolványát a kártya mellé. Az úr ezen felettébb megütközött. A kedves olvasó jól sejti, a probléma valóban nem fo­gyasztóvédelmi jellegű - mondta Magdus Ágnes, a Közép-magyarországi Regio­nális Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelő­ségének vezető főtanácsosa. A bank és az áruház között létezhet szerződés, amely a fenti kérdést szabályozza. Igaz, úgy tudjuk, hogy sze­mélyi igazolványunkat csak a hatóság kérheti el jogosan tőlünk. De gondoljunk a bankokra: ha számlánkról pénzt veszünk ki, szintén kérik tőlünk a személyit. Az áruház eljárása jogos és szabályos - mondták a Pénzügyi Szervezetek Álla­mi Felügyeleténél (PSZÁF). Az üzlet megteheti, hogy el­lenőrzi a kártyafelhasználó adatait. Személyi igazol­vány vagy esetleg más fény­képes igazolvány segítségé­vel. Ezt egyébként nem kell sértő bizalmatlanságnak, kukacoskodásnak, akadé­koskodásnak felfognunk - teszi hozzá a PSZÁF mun­katársa. Gondoljunk arra, hogy mindez a mi érdekein­ket szolgálja. Mert ha pél­dául ellopják tőlünk bank­kártyánkat, máris örülni fo­gunk, hogy a rajta lévő pénz nagyobb biztonságban van, mintha nem kérnének tőlünk hozzá igazolványt. Az okmány ebben a hely­zetben ugyanis a vásárló azonosítását szolgálja. A tol­vaj pedig személyi nélkül nem tud mit kezdeni bank­kártyánkkal. A bankokkal kapcsolatos la­kossági kérdésekre egyéb­ként a 40/203-776-os tele­fonszámon készséggel vála­szolnak. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer h u Adóprés alatt a magyarok összehasonlítás Nálunk több járulékot szednek le a bérekről Magyarország Svédország 47,9% Finnország 44,6% Dánia 41,4% Írország 25,7% Egyesült Államok 29,1% > ■■■■■■■■■ Spanyolország Japán 27,7% I 39,0% 50,5% Olaszország 45,4% Törökország 42,7% Dél-Korea 17,3% Görögország 38,8% Ausztrália 28,3% FORRÁS: OECD Egyesült Királyság 33,5% 20-30% 30-40% 40-50% 50% felett Az egy főre eső adó- és járulékelvonás (Az összes munkaerőköltség százalékában) Az OECD által készített kimutatás szerint Magyarország az élbolyban helyezkedik el a béreket terhelő adó- és járulékterheket összehasonlítva. Térképünkön az egyedülálló, gyermektelen, átlagkeresetű adózókra eső terheket hasonlítjuk össze. A bért terhelő adók és já­rulékok aránya Magyar- országon a legmagasabb régiós viszonylatban. Az OECD jelentése szerint a bérköltségnek csupán fele landol a munkaválla­lók zsebébe. Tóth Marcella Magyarországon az átlagos adó­teher 50,5 százalék, vagyis a munkáltató bérköltségéből ek­kora részt kell különböző adók és járulékok formájában befizet­nie az államnak - derül ki a Nemzetközi Gazdasági és Fej­lesztési Szervezet (OECD) 2005- re vonatkozó felméréséből adók­ra és járulékokra. Ez azt jelenti, hogy ha egy munkáltatónak 100 forintjába kerül egy dolgozó, ak­kor ebből 50,5 forint az állam­kasszába folyik be különféle jog­címeken, a munkavállaló pedig 49,5 forintot kap meg. Az OECD-országokban ennél csak Németországban és Bel­giumban magasabbak az adóter­hek, egy egyedülálló, gyermek­telen, átlagos keresetű dolgozó esetében. A régió többi országá­ban lényegesen kisebb a teher, így Szlovákiában, Csehország­ban és Lengyelországban is. De az átlagos családmodellnél is az első ötben van Magyarország az adóterhek tekintetében.. Hazánk az első helyezett, ha egy egyedülálló, gyermektelen legmagasabb bérkategóriába tartozó dolgozó adóterheit néz­zük. Ebben az esetben az egy fő­re jutó adóterhelés 69,5 száza­lék, vagyis a dolgozó a bérköltsé­gének csak a harminc százalé­kát kapja meg nettó fizetésként. E tekintetben jelentősek az elté­rések, mivel ugyanaz Szlovákiá­ban 29,9 százalék. Még mindig magasak a ter­hek, annak ellenére, hogy az el­múlt tíz évben mintegy 12-13 százalékkal csökkentek azok a terhek, amelyeket a munkálta­tónak kell megfizetni - mondta el érdeklődésünkre Ékes Ildikó, az Ecostat társadalmi elemzések osztályának vezetője. A szakér­tő szerint a magas magyar adó­teher annak is a következménye, hogy alacsonyak a bérek. így azokban az országokban, ahol a hazainál magasabbak a fizeté­sek, egy alacsonyabb adóterhe­léssel ugyanakkora bevételre te­het szert az állam. A bért terhelő magas adó- és járulék önmagában nem kedve­ző jelenség. Mivel minél alacso­nyabb a béreket terhelő adó, ez annál jobban ösztönzi a foglal­koztatást, ezen belül is növeli a fehérfoglalkoztatás arányát. De a régió többi országai között azért nincs olyan nagy különbség, hogy ez alapvetően elriasztaná a befektetőket - hangsúlyozta Palócz Éva. De a szakember sze­rint a nagy cégek nem csak a bérköltségeket veszik figyelem­be, amikor beruházásaik hely­színéről döntenek. Kétségtelen, hogy a béreket terhelő adók magasak Magyar- országon, és ez a magyar gazda­ság valamennyi szereplőjének nehézséget okoz. A cégek műkö­dését azonban nem csak a bér­terhek, hanem más adók is befo­lyásolják. Ha az összadóterhe- lést nézzük, akkor már nem annyira rossz a kép - véli Fáth Péter, az AmCham amerikai­magyar kereskedelmi kamara ügyvezető igazgatója. Már csak idén kaphatnak kedvezményt a cégek az európai uniós csatlakozás következménye az is, hogy Ma­gyarország már nem kivételez­het sokáig az ide telepedő vál­lalatokkal. A helyi adókból, el­sősorban az iparűzésiből már csak 2007 végéig tartható fent a kedvezmény azoknál a cégek­nél, amelyek ezt a csatlakozás előtt megkapták - mondta el kérdésünkre Oszkó Péter, a De- loitte adópartnere. A társasági adó esetében 2011 vége. Igaz, ennek jelentősége némiképp már amúgy is csökken a négy- százalékos szolidaritási adó be­vezetésével, mivel ezt azoknak a cégeknek is meg kell fizet­niük, amelyek kedvezményt kaptak a társasági adóból. Januárban csökkent a mobilelőfizetők száma a nemzeti hírközlési Ható­ság adatai szerint januárban 8 ezerrel, 9 millió 958 ezer­re csökkent a három ma­gyarországi mobilszolgáltató előfizetőinek száma. A 100 főre jutó előfizetések száma decemberben 99, január vé­gén 98,9 volt. Marad a sztrájkkészültség a MÁV-kórházak ügyében FEBRUÁR 25-ÉN lejárt az a határidő, ameddig a MÁV- kórházak sorsáról meg kel­lett volna állapodnia a kor­mánynak és a szakszerveze­teknek, ennek ellenére a Vasutasok Szakszervezete március 2-ig fenntartja a sztrájkkészültséget, és kész az újabb tárgyalásokra. Gyógyszert vásárolhatunk térképboltban is? eddig 15 benzinkút, gyógy­növénybolt és drogéria ka­pott engedélyt az Állami Népegészségügyi és Tisztior­vosi Szolgálat (ANTSZ) regio­nális szervezeteitől gyógy­szerek árusítására: A legna­gyobb szupermarketek egyelőre csak tájékozódnak. Mérsékelték a Rábán a kárelhárítási készültséget MÁSODFOKÚRA MÉRSÉKELTÉK a Rábán történt olajszennye­ződés miatti vízminőségi kárelhárítási készültséget hétfő este. Alfréd Gusen- bauer osztrák kancellár a hét végén Budapesten azt ígérte, hogy Ausztria megoldja a Rábán kialakult szennyeződést. Gusenbauer: orvosoljuk a bajt @ TOVÁBBI HÍREK: www.vg.hu Simor hadat üzent a magas inflációnak jegybank Ellenszavazat nélkül támogatták a nemzeti bank elnökjelöltjét Tavaly nőtt a születések száma, javulnak a mutatók Ellenszavazat nélkül, az ellenzé­ki képviselők egy részének tar­tózkodása mellett támogatta az Országgyűlés költségvetési és gazdasági bizottsága a két testü­let tegnapi összevont ülésén Simor András jegybankelnökké való kinevezését A Magyar Nem­zeti Bank (MNB) leendő elnöke a meghallgatáson többször is leszö­gezte: a jegybank az infláció elle­ni küzdelemmel és az árstabilitás megvalósításával tud hozzájárul­ni a gazdaság fejlődéséhez. „Elengedhetetlennek tartom a konvergenciaprogramban megfo­galmazott célok elérését és az euró magyarországi bevezetését" - mondta Simor András. A Gyur- csány Ferenc miniszterelnök ál­tal a posztra jelölt közgazdász hozzátette, hogy az MNB függet­lenségét megőrizve kész együtt­működni a kormánnyal a gazda­ságpolitika területén, ugyanis nem lehet cél az egymásnak va­ló üzengetés. Konkrét árfolyam­célt ugyanakkor nem fogalmazott meg, de szavaiból azért kiderült, hogy a közös európai valuta egy­előre távoli bevezetésekor erős fo­rinttól szeretne búcsút mondani. „Olyan elnök akarok lenni, aki nem túl gyakran szólal meg, de mindig, ha erre szükség van” - mondta Simor. Képviselői kér­désre elmondta: sohasem volt tagja egyetlen pártnak sem, és semmiféle kapcsolata nem volt a titkosszolgálatokkal. ■ V. M. Simor András nem akar gyakran nyilatkozni, csak ha arra szükség van Mérséklődött a népességcsökke­nés üteme az elmúlt évben Ma­gyarországon. A népesség be­csült lélekszáma az időszak vé­gén 10 millió 64 ezer fő volt a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján. A születési és a halálozási adatok alapján 31600 fővel csökkent Magyaror­szág lakossága. A nemzetközi vándor­lás pozitív egyenlegének követ­keztében azonban a lakosság száma csak 13 ezer fővel csök­kent. A népességcsökkenés mér­téke így 3,1 ezrelék volt 2006- ban. Magyarországon a 80-as évek elejétől van népességfogyás - összesen mintegy 600 ezer fő -, ami ma már Nyugat-Európá- ra, Japánra és Dél-Koreára is jel­lemző. Előrejelzések szerint 2050-re 7 és 8,5 millió között lesz Magyarország népessége. Tavaly 99 850 gyermek szüle­tett, összességében 2360-nal, az­az 2,4 százalékkal több újszülött jött vi­lágra, mint egy évvel korábban. A csecse­mőhalálozási arány­szám jelentősen javult, 2006-ban ezerélveszületésre 5,7 csecsemő halott jutott, ami 0,5 ezrelékpont­tal, mintegy 8 százalékkal ala­csonyabb a 2005. évi értéknél. A tavaszi influenzajárvány elmara­dása jelentősen csökkentette a halálozások számát. ■ Z. M. ■ 2050-re 8,5 mil­lióan lehetünk az országban. 7 WTfTFVM

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom