Somogyi Hírlap, 2007. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-26 / 48. szám

2 msmmára Ön fél a madaraktól? Tóth Adrienn kaposvári ta­nuló: - Az utcán nem félek a galamboktól. Otthon van egy zebrapintyünk, amíg bent van a kalitkában, ad­dig tőle sem félek, de ha kiengedjük, akkor azért tartok tőle. Nem támadós, nem csipked, de azt nem nagyon szeretem, amikor mindenfelé röpköd. Nálunk egyébként elég gyakran váltogatják egymást a ma­darak, mert a macskáim szeretik levadászni őket. NAGY TÍMEA kaposvári fod­rásztanuló: - Egyáltalán nem félek a madaraktól, mindig volt otthon mada­runk. Most éppen egy nim­fapapagájunk van. Ha kien­gedjük, akkor sem félek tő­le. Szerintem szépek a ma­darak, és nem is zavartak bennünket soha; tele van ál­lattal az egész ház, úgyhogy már megszoktuk őket. S úgy tűnik, ők is összeszok­tak a többi állattal, mert so­ha nem bántják egymást. hinkel Boldizsár bajai ta­nuló: - Eddig sem féltem soha a madaraktól, és most sem félek tőlük. Nem igazán foglalkozom a médi­ában szárnyra kapott, ma­dárinfluenzával kapcsola­tos hírekkel vagy rémhí­rekkel. Nem érdekelnek. Egy papagájunk van ott­hon, és a madárinfluenza- mizéria óta is ugyanúgy viszonyulok hozzá, mint eddig. MEGYEI KORKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2007. FEBRUÁR 26., HÉTFŐ A légi urak városiasodnak megfigyelés A vonulási útvonalakat vizsgálják a madarászok Meghatározó lehet az élmény, ha a gyerek kézben, közvetlen közelről lát egy madarat. Szombaton egy mezei verebet is befogott Máté Sándor A hét végén meggyűrűzte legjobb barátait Máté Sándor Toponáron. Márkus Kata A madárgyűrűzés célja tulajdon­képpen a vonuláskutatás - mondta Máté Sándor. - Most pél­dául azt tudjuk megnézni, hogy milyen madarak vendégesked­nek itt nálunk télen. A célunk pedig az, hogy az itt meggyűrű­zött madarakat egyszer csak visszafogják valahol a világ má­sik táján. Ez azonban csupán át­lagosan öt százalékban sikerül. Sajnos előfordul: úgy kerül visz­sza hozzánk a gyűrű, hogy el­pusztult a madár. Ám az is infor­máció számunkra, hogy meddig jutott el a vonulás során. A gyű­rűzés másik célja ugyanis ma­napság, hogy a madarászok igyekeznek föltérképezni a vo­nulási útvonalakat, pihenőhelye­ket. Ezzel bizonyítva, hogy a ma­darak ott tömegesen szállnak le pihenni, ezért védelem alá pró­bálják helyezni ezeket a területe­ket. így igyekeznek megőrizni a bázisterületeket, mint például a Hortobágyot. Hazánkban 570 körüli ma­dárgyűrűző van, ám aktívan csak 270-en tevékenykednek. Máté Sándor két éve gyűrűző, s azt mondja: Magyarországon 380-400 madarat láttak már, ezek jó részét, főként az énekes­madarakat ismeri.- Persze a mostani enyhe tél őket is megzavarta - magyaráz­ta -, ám nem biztos, hogy rossz irányba. Például a feketerigók közül egyre több dönt úgy, hogy nem vonul el, hanem áttelel a városban, urbanizálódik. Bizo­nyos értelemben így kisebb rizi­kót vállalnak, hiszen a városok­ban valahogy csak átvészelik a telet, nem kell a nagy utat Afri­káig megtenniük. Az enyhe tél akkor veszélyes, ha november­ben nagyon jó idő van, s január­ban aztán beköszönt az igazi tél. Az idén ez szerencsére nem így volt. Amelyik madár tehát az idei télen arra vállalkozott, hogy itt marad, az jól döntött. Máté Sándor szerint azonban a madarak életét nem csupán az időjárás érinti érzékenyen. Azt mondja: az átlagember ma­darakhoz való viszonyát jelen­tősen és persze negatívan befo­lyásolják a manapság ismét egyre gyakoribb, madárinfluen­zával kapcsolatos hírek. Hatá­sukra jobban félnek a szárnya­soktól. Alapvetően nagyon ke­vesen ismerik jól a madarakat - mondta -, s mindentől, ami ke­véssé ismert, jobban tartanak az emberek. Charlie hamar visszatért Vörsre szombaton néhány perccel egy óm előtt megérkezett Vörsre az ország első gólyája, tudtuk meg Farkas László pol­gármestertől, aki ablakából látta a madár érkezését Nyolc éve jelent meg először Vörsön Charlie. 2004-ig napm ponto­san február 26mn érkezett, majd az azt követő években márciusra tolódott ez az id& A leggyakoribb vendégek Magyarországon pont. Érkezése után rendsze­rint két-három nap múlva itta ta­vasz. Azt, hogy a hon­vágy vagy a klímaválto­zás siettette a vándormada­rat, nem tudni, de az biztos, hogy ilyen korán még soha sem érkezett meg vörsi fész­kébe. VIGMOND ERIKA MÁR A MÁSODIK TÉLÉN gyűrű­zött a toponári iskolában Máté Sándor. Amikor a madár belerepül a kife­szített hálóba, egy vá­szonzsákba teszik. A bal lábára rakják a gyűrűt, megmérik az adatait, feljegyzik áfáját, ivarát, korát. Utóbbi­ról csupán azt lehet megálla­pítani, hogy két évnél fiata­labb vagy idősebb-e a szár­nyas. Megmérik többek között a számyhosszát, ebből ugyan­is sok mindenre lehet követ­keztetni Az északi madarak­nak általában hosszabb a szárnya, így ki lehet találni például, hogy finnországi eset­leg dél-olaszországi madárról van-e szó. Bélavár garázst építenek a falugondnoki szolgálat gépkocsijának. Tavaly in­dult a szolgálat, s pályáza­ti pénzen kisbuszt is tud­tak vásárolni. Az építkezés várható költsége 2-3 mil­lió forint, melyhez támo­gatást is igényel az önkor­mányzat. (ga) Csurgó A kommunizmus ál­dozataira emlékeztek. A re­formátus gimnázium és ál­talános iskola diákjai adtak műsort, Széli Károly peda­gógus, önkormányzati kép­viselő mondott beszédet, majd megkoszorúzták az ál­dozatok emléktábláját, (va) Csurgó az intézmény név­adójára emlékezett a Nagyváthy János Középis­kola. Ünnepi műsor kere­tében elevenítették fel a 188 éve elhunyt neves ag­rár-közíró alakját, (va) Kaposvár országos törté­nelem tanulmányi verseny megyei döntőjét rendezték a Pedagógus-továbbképző Intézet szervezésében. A Honvéd utcai iskola tanu­lója, Jakó Nikolett győzött. A siófoki Vak Bottyán isko­la diákja, Bíró Ákos és a kisfaludys Nagy Orsolya holtversenyben végzett a második helyen. A harma­dik helyet a siófoki Tisza István szerezte meg. (mg) Kaposvár ruisz GYÖRGY mű­vésztanár születésének 85. évfordulója alkalmából em­léktáblát avatnak. A Som- ssich-Táncsics Baráti Kör tagjai a Táncsics gimnázi­umban tisztelegnek szer­dán a művész előtt. Emlék­beszédet mondanak egyko­ri tanítványai, Kertész Sán­dor és Gáspár Ferenc, (mk) Kaposvár törekes Melinda angol szakos tanár kapta a Pelle Erzsébet-díjat a Munkácsy gimnázium Munkácsy-estjén. Az isko­la egykori tanáráról elne­vezett elismerést minden évben annak a tanárnak ítélik oda, akit szakmai munkája alapján arra a legérdemesebbnek tarta­nak. Az esten zenés-tán­cos műsorszámokat adtak elő Bogdán Jánosné és So- mogyvári-Sárdi Nóra ösz- szeálh'tásában. (mk) Ifjú rendőrt kaptak a koppányi térség falvai Demográfiai bumm helyett csupán egy pukk Kínozta és megalázta korábbi élettársát a férfi Balogh Imre rendőr főtörzsőr­mester, a tabi őrs munkatársa tölti be február elejétől Tö- rökkoppányban a több mint egy éve üres körzeti megbízott (kmb) álláshelyet. A fiatalem­bert - aki a Budapesti Rend­őr-főkapitányságról került So­mogyba, Horányi János őrnagy, őrsparancsnok - a közelmúlt­ban mutatta be a körjegyzőség­hez tartozó falvak polgármes­tereinek. Balogh Imre hét éve lépett a rendőrség kötelékébe, és a családjával együtt költö­zött a Koppány-völgyi telepü­lésre. Horányi János őrsparancs­nok azt mondta: türelmet kér a lakosságtól, hiszen a főtörzs­őrmesternek egyelőre nincs helyismerete. Hozzátette: bí­zik abban, hogy a helyben szolgáló rendőrön keresztül hatékonyabb segítséget tud­nak a polgárok számára nyúj­tani. Á parancsnok kiemelte azt is, hogy a kmb-s álláshely betöltésével - az állandó rend­őri jelenléttel - nagyobb nyu­galmat és biztonságot nyújthat a rendőrség. Varga György törökkoppányi polgármester azt mondta: vala­mennyi érintett faluban örül­nek, hogy javul a közbizton­ság. Az önkormányzat három­szobás összkomfortos lakást biztosított a családnak. ■ Krutek József Míg 1965-ben 129 ezer volt a szülésszám az országban, ad­dig 1975-ben már 196 ezer - tudtuk meg Prievara Ferenctől -, ma pedig csupán 96 ezer. So­mogybán a 2005-ös, mérsé-kelt növekedés után tavaly ismét kevesebb, 2513 baba szü-letett. Az viszont biztató, hogy a ter­hességmegszakítások száma tovább csökkent, 1635-ről 1564-re. A főorvos szerint továbbra is népszerű a somogyi kórházak­ban a rooming-in elhelyezés, amikor a baba és a mama együtt van a kórházi szobában. Kaposváron pedig a szülések több mint a fele apás szülés. ■ Márkus K. A lány válogathat KAPOSVÁRON az elmúlt évben minden száz kislány újszülöttre valamivel több mint százhét kisfiú jutott. Csaknem minden ötvenegye- dik terhesség ikerterhesség volt A legkisebb súlyú kis­lány 340 grammal született, a legapróbb kisfiú pedig 850 grammal. A legsúlyo­sabb kislány egyéniség 5350 grammal látta meg a napvilágot, a legtestesebb kisfiú pedig 5100 grammos volt. Az 1213 újszülöttből 113 volt a koraszülött a tavalyi évben. Különös kegyetlenséggel elköve­tett súlyos testi sértés miatt emelt vádat egy negyvenhárom éves ladi férfi ellen a barcsi ügyészség. A vádlott tavaly au­gusztustól kezdődően többször megfenyegette egykori élettársát, hogy ha nem megy hozzá vissza, akkor megöli. A sértett nő - aki mozgáskor­látozott volt, egyik lábának am- putációja miatt csak járókerettel tudott közlekedni - 2003-tól már egy másik férfival élt. A vádlott az évek alatt többször bántalmaz­ta őt és akkori élettársát is. Ta­valy augusztusban aztán a férfi megjelent a sértettnél, és felszó­lította, hogy menjen vele ott­honába. A nő félelmében össze­szedte az iratait, gyógyszereit, s kiadta a vádlott által kitört abla­kon. Ezután a férfi az ablakon ke­resztül kihúzta a mozgássérült nőt az utcára, ahol ütni kezdte. Később a férfi otthonában elő­fordult az is, hogy a vádlott a nőt úgy hagyta magára a házban, hogy az ajtót lelakatolta. Mivel az ablakon rács volt, mintegy börtönbe zárta. Máskor kirán­gatta a sértettet az ágyból és ar­ra kényszerítette, hogy végtag­protézise nélkül a járókeretébe kapaszkodva álljon, s csak ak­kor ülhetett le, ha erre a vádlott engedélyt adott. Előfordult, hogy a nő a bántalmazások követ­keztében sorozat-bordatörése­ket szenvedett. ■ M. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom