Somogyi Hírlap, 2007. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-25 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 8. szám
2007. FEBRUÁR 25., VASÁRNAP SZTORI 9 Szélirányba áll a gigantikus gumigyár hankook A társaság azt állítja, a dunaújvárosiaknak nem kell tartaniuk a légszennyezéstől Dunaújváros határába érve gigantikus építkezés látványa fogadja a Budapestről a 6-os úton érkezőket. Itt épül a Hankook üzeme, amely évi 10 millió autógumit tervez gyártani a város közelében. A környéken szinte mindenhol a dél-koreai cégbe botlik az ember. Éber Sándor A mamutberuházás közelében, egy parkolóban Heves megyéből érkező burkolok vagdalják kolbászukat és kenyerüket reggelijükhöz. Remélőt, hogy évekre el lesznek látva megrendeléssel. Egy dunaújvárosi férfi már kevésbé lelkes. „Annak idején a kommunisták megnyálazták az ujjúkat, majd magasba tartották, hogy belőjék a szélirányt - magyarázza aggályait. - A precíz mérés után döntöttek úgy, hogy a vasművet a várostól délre helyezik, mivel az uralkodó szélirány északnyugati. A gumigyár azonban a várostól északra épül, így tartok attól, hogy bűzös levegő kerül Duna- | újváros felé”. i A társaság ideiglenes főhadi- § szállása egy korábbi laktanyá- | bán van, rengeteg a dél-koreai, s Itt zajlik az álláshirdetésekre jeA csűcsberuházás milliárdjai A BERUHÁZÁS összege: 535 millió euró - mintegy 132 milliárd forint VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ ÁLLAMI TÁMOGATÁS: 15,8 milliárd forint EGY MUNKAHELY KÖLTSÉGE A HANKOOKNAK (1100 munkavállalóval számolva): 120 millió forint EGY MUNKAHELY KÖLTSÉGE A MAGYAR ÁLLAMNAK: 14,4 millió forint Május második felében kezdenék meg a gyártást: a telep területén háztömbnyi raktárépületeket, több száz méteres csarnokokat emelnek Mekkora haszna volt Dunaújvárosnak? A DUNAÚJVÁROSI KÖZGYŰLÉS februári ülésén Dorkota Lajos fideszes képviselő kifogásolta, hogy a város helyett egy magáncég értékesítette a földterületeket a Hankooknak, tetemes összegtől fosztva meg az önkormányzatot. Dorkota szerint négy magán- személy nettó 2,1 milliárd forintért adott el 20 hektár földet, mintegy 608 millió forint haszonra szert téve. 2006 elején a város 176 millióforintértékben apportként vitte be a 20 hektár földet az értékesítést lebonyolító, magánszemélyek által létrehozott Pentele projektbe. Dorkota szerint a 40 milliós apportáfán kívül a mezőgazdaságból kivonás és a villamos energia telepítésének költségét is a város fizette ki, így csak 70 millió haszna volt Kálmán András polgár- mester a tények kiforgatásának nevezte Dorkota felszólalását A szocialista politikus szerint nem érte kár a várost: éppen annyit kapott az ingatlanáért, mint az ott területet birtokló magánszemélyek a földjeikért. lentkezők meghallgatása, illetve tanfolyamokon képzik a felverteket. „A Hankook egész Európában kíván forgalmazni autógumikat, ezért választott egy középeurópai várost” - mondja Bányai Tibor, a Hankook Tire Hungary Ltd. HR-igazgatója. Logisztikai szempontból Dunaújvárosnak igen kedvező a földrajzi fekvése, a megközelíthetőséget segíti a már elkészült M6-os autópálya. Hamarosan megépül az új Du- na-híd, és az M8-as új szakasza is. A gyártól Európa legtávolabbi pontja is elérhető öt nap alatt. Bányai Tibor szerint a dél-koreaiaknak kedvező befektetési tapasztalatai voltak Magyarországon, az ország gazdasági és politikai helyzetét is stabilnak értékelik. Bányai Tibor: százéves karrier? A Hankooknak jelenleg négy gyára van. Ebből kettő Dél-Koreá- ban, kettő Kínában. Az ötödik - az egyetlen európai - üzem Magyarországon épül fel 56 hektáros területen - ez a magyar ipar- történet második legnagyobb beruházása. A termelés május második felétől indul mintegy 1100 alkalmazottal, de a későbbi bővítésekkel 1500 főnek is munkát adhatnak. „A gyárat 100 évre tervezzük, a munkavállalóknak élethosszig tartó karrierlehetőséget kínálunk a mágyar piaci átlagot meghaladó bérekkel” - hangoztatja Bányai Tibor. A Hankooknak gumiipari szakmunkásokra van szüksége: ezért tárgyalnak arról, hogy egy dunaújvárosi középiskolában indítanának ilyen jellegű szakképzést. „A világ legmodernebb környezeti technológiáját alkalmazzuk, a gyár nem szennyezni, hanem tisztítani fogja a környék levegőjét” - állítja a Hankook HR- igazgatója. A cég lemondott azoknak a rákkeltő anyagoknak a használatáról, amelyek a autók abroncsairól jutottak volna a környezetbe. Saját szennyvíztisztító üzemet is létesítenek. A Dunát nem érinti a gyár működése, szennyvíz nem kerül a folyóba. A cég megállapodott a Levegő Munkacsoporttal is: a civil szervezet korábban kifogásolta az első fokú környezetvédelmi szak- hatósági engedélyt, s így lassította az építkezést. A csoport elnöke, Lukács András korábban úgy nyilatkozott az egyezségről, hogy olyan megállapodást sikerült kötniük, amely szerint a gyár jóval szigorúbb környezetvédelmi követelményeknek felel majd meg, mint amit a hatóságok előírtak. A civil szervezet ugyanakkor hibának tartotta, hogy a kormány ■ A Vasmű összeomlása után jól jött a Hankook. állami támogatást adott a fejlesztésekhez. Számításaik szerint ugyanis a Hankooknak nyújtott támogatási összegből a belföldi kisvállalkozásoknál legalább 22- szer több munkahelyet lehet létrehozni, mint amennyit a dunaújvárosi üzem biztosít majd. Egy környezetvédelmi mérnök kíséretében bejárhatjuk a gigantikus építkezést. Óriási csarnokokat emelnek több száz méter hosszúságban. A raktárak háztömbnyi nagyságúak, amelyek teljesen automatizáltak lesznek. „Korábban szinte mindenki a vasműben dolgozott, most abban reménykednek a helyiek, hogy a Hankookban lesz elég munkahely” - mondja Bernért Ferenc, aki köz- és vízműveket szerel. „A héten kapok választ, hogy felvesznek-e a Hankookba - mondja egy helybeli gumijavítóban dolgozó férfi. - Önéletrajzot kellett elküldeni, s egy 300 kérdésből álló pszichológiai tesztet is ki kellett töltenem. Bruttó 100- 150 ezer forint körüli bért ígértek, ha raktárosként vagy ellenőrként alkalmaznának.” „A Vasmű összeomlása után igen jókor jött a Hankook beruházása a településnek” - közli Rácalmás polgármestere. A település közigazgatási területén áll a gyár nagyobbik része. Schrick István szerint megpezsdült a falu gazdasági élete, a dél-koreai cég építkezése ugyanis több más beruházót vonzott. A Jankovich Kúriát gyönyörűen felújították: konferenciaközpontot és 25 szobás szállodát hoztak létre. Szinte az összes szobát dél-koreaiak vették ki, külön koreai szakácsot alkalmaznak számukra. Schrick István reménykedik abban, hogy az iparűzési adó - amelynek 35 százalékát kapják - százmilliókat hozhat a falunak. Fejleszthetnék a település útjait, bővíthetnék a .közintézményeket, új szennyvíz- tisztítót építhetnének. Szentgotthárd aggódik az osztrák hulladékégető miatt tiltakozás Az osztrák fél semmit nem tett a határ túloldaláról érkező környezetszennyezés megakadályozására Pénteken ezernyi szentgotthárdi tüntetett a helyi vasútállomás előtt. A tiltakozás oka: egy burgenlandi gázszolgálató cég, a Begas, szemétégetőt készül építeni a település határától alig háromszáz méterre. A vállalat állítja: az üzem nem fogja szennyezni a környezetet, vagyis semmi ok az aggodalomra. Nem így gondolják a Vas megyei város lakói: szerintük a hulladékégetőből kiáramló füstöt egyenesen a településre fújná a szél, sőt, a kémiai szennyeződés az egész Őrséget beterítheti. Az égetőművet 200 ezer tonnás éves kapacitással tervezték, az elégetendő háztartási hulladékból és szennyvíziszapból hőenergiát is nyerne a magyarosztrák közös ipari parkban a jelenlegi állás szerint 2010-re felépülő beruházás. Összehasonlításképpen: a budapesti hulladékégető évi 400 ezer tonnás kapacitásával Közép-Magyarország többmilliónyi lakosának háztartási hulladékát dolgozza fel. Vagyis a Begas vélhetően Nyu- gat-Magyarországról és Szlovénia északi részéből is számít hulladékra. Erre maga a cég is tett utalást, és nyilvánvalóan nem véletlen választás a hármas országhatárnál kijelölt helyszín sem. Úgy értesültünk, az ötlet nem csak az osztrák beruházók fejében fogalmazódott meg: egy a Környezetvédelmi és Vízügyi Kérdés az is, hogy az égetésre szánt hulladékot hogyan tárolnák Minisztérium számára korábban készült külső tanulmány szerzői hasonló javaslatot tettek. Szerintük egy ilyen égető a Dunántúl jó részében keletkező háztartási hulladék kezelését megoldaná. Lapunk erről a minisztériumban is érdeklődött, de lapzártánkig nem kaptunk választ. A tárca ugyanakkor pénteken közleményben adott hangot aggályainak, közölve: feltételezhető a környezetszennyezés veszélye, ezért nemzetközi hatás- tanulmány elkészítését tartják szükségesnek. A leginkább érintett Szent- gotthárdot ezzel kapcsolatban senki sem kereste meg - mondta lapunknak Bugán József alpolgármester. Ráadásul a hazai civileknek nem sok befolyásuk van, mivel a gyár Ausztriában épül - mutat rá a városvezető. Annyit tehetnek, hogy folytatják a tiltakozást: március 17-én a rábafüzesi határátkelőnél terveznek félpályás útlezárást. Ami az osztrák hatóságok hozzáállását illeti, a történtek sok jóval nem kecsegtetnek. A Rába és a Lapincs folyót évek óta szennyezi több osztrák üzem, az illetékesek mégsem tettek semmit az ügy rendezéséért. Két napja nagy kiterjedésű olajfolt jelent meg a Rábán. A szennyeződés a szentgotthárdi ipari park osztrák oldaláról érkezett a hazai vizekbe. ■ Tibay Gábor
