Somogyi Hírlap, 2007. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-18 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 7. szám

6 SZTORI 2007. FEBRUÁR 18.. VASÁRNAP Denzel Washington színész: .....senki nem viszi magával a bankbetétjét, mikor menni kell. Az egyiptomiak megpró­bálták. De nem működött.” Szűrös Mátyás: „a szovjeteknél úgy alakult, hogy legyen Kádár. Tito is inkább Kádárt támogatta. Végül is Kádár mellett dön­töttek. Münnich mondta is, hogy nem akar vezető lenni. Történészek szerint New Yorkból szóltak Moszkvába, hogy azért Apró Antalról tel­jesen ne feledkezzenek meg.” Norman Mailer „bush a legkevésbé hozzá­értő elnök az Egyesült Álla­mok történetében. Néha vala­melyik segédje feldob egy ki­fejezést, ami megtetszik neki. Tudja, hogy Amerika egyik fele pont olyan buta, mint ő.” Kovács Lajos rendőrségi tanácsadó: „fenyő János egy hatalmas médiabirodalmat vezetett, közismert ember volt, s en­nek ellenére ilyen nyilváno­san, a nyílt utcán, ilyen agresszívan, tüntetőén, lát­ványosan, gátlástalanul még nem végeztek senkivel.” Kende János operatőr: simó gyuri olyan szorosra fonta kapcsolatát a diákok­kal, hogy a lelkűkbe, az éle­tükbe is belelátott. Ezt Pálfi György ma is negatívum­ként említi. ...nem szerette, ha beletúrnak az életébe, sőt, amit aztán a Taxi- dermia című filmjében ki is adott magából.” Fényt kaptak a váci Forte-filmek gyárbezárás Kétszázmilliós veszteség után százötvenen kerültek utcára Forte Forever - Az utolsó kiszerelés. Ez a felirat került arra a pecsétre, amellyel a váci Forte-üzem utolsó napján készült fotó­papíros dobozokat jelölték meg. A nagy múltú gyár 200 milliós vesztesége 150 ember állásába került. A digitális technika fejlő­dése tette be a kaput. Takács Zoltán A gyár dobozolórészlegének sar­kán hatalmas szemétgyűjtők, bennük selejtes fotópapírok. Fia­tal fotográfustanoncok hada tur­kál bennük némi különleges re­likvia után kutatva. Az 1922-ben alapított gyár ugyanis bezár, most csomagolnak itt utoljára Forte gyártmányú fotópapírokat. A totalPLAN Vizuális Egyesület ezen alkalomra vendégül látta azokat a fotósokat, akik együtt akartak emlékezni első nagyítá­saikra, a sötétkamrában töltött izgalmas órákra, a vegyszerek savanyú szagára, az előtűnő szürke tónusokra. Nem csak er­re emlékeznek azok a dolgozók, akik az öntőrészleg dohányzó- helyiségében szívják utolsó az­napi cigarettájukat. Huszár Lászlóné 37 éve dolgo­zik a váci üzemben sötétcsoma­golóként. Mint mondja, régeb­ben arany idők voltak itt, két- három műszakban kereshettek olyan tisztességes bért, amellyel a legtöbb váci kereset aligha ve­tekedhetett. Aztán jöttek a bajok, a gyár különleges fekete-fehér filmjeit és fotópapírjait egyre ke­vesebben vették. A szintén régi fotógyári munkásnak számító Páti József szerint a selejt is egy­re több lett idővel. Felmondási levelében legalábbis ez az érv szerepel a gyárbezárás mellett. Csatlakozik a kisebb társaság­Titoklesen. A fotósok minden különleges gépsort megörökítettek. Az ingatlanokat talán bérbe adják, a gépeket elvihetik a gyűjtők vagy az ószeresek. hoz Varga György is, akit gép­kezelőként foglalkoztatott a vál­lalat. Szerinte a gyártás felszá­molásának legvalószínűbb oka az, hogy a fekete-fehér fotózás ma már csak egy művészréteg úri huncutsága. Egyben azon­ban mindnyájan egyetértenek: a zömében ötven év feletti alkalmazottak elhelyezkedése szinte lehetetlen Vácott. Tudja ezt a cég vezetése is. Kummer MÁTÉ János ügyvezető igazgató szerint sosem volt kérdés, hogy a Forte marad a fekete-fehér fotó­zás világában. Már csak azért is, mert csak többmilliárdos beruhá­zással lehetett volna átállni a szí­nes technikára. A Forte végét mégis leginkább három indokkal magyarázza. Egyrészt azzal, hogy a fekete-fehér fotópapírpiac meghatározó német és francia Béla vezérigazgató és Máté János ügyvezető igazgató utolsó értekezletét tartja az ideiglenes irodában. A vezérigazgató sze­rint már az is kisebbfajta csodá­nak számít, hogy az egykori For­te Fotokémiai Részvénytársaság története csak most ért véget. Három éve ugyanis már egyszer megkongatták a vészharangot az akkor még állami tulajdon­ban lévő társaság fölött. Akkor vállalata csődbe ment, így nagy mennyiségű késztermék került fő­tök dömpingáron a piacra. Más­részt egy 150 millió forintos fej­lesztést kellett volna végrehajta­niuk, ám pályázatukat elutasítot­ták, s még 50 millió munkahely- megőrző támogatástól is elestek. Máté János szerint az ingatla­nokat talán bérbe tudják adni százmilliós nagyságrendű adó­tartozás halmozódott föl, és fel­számolást kezdeményeztek ma­guk ellen, ám jött a megmentő: egy csurgói befektetői csoport Máté Jánossal. Utóbbi vezeté­sével a céget átkeresztelték Forteinvest Tőkebefektető Kft.-re, s a termelés némi létszámleépí­téssel ugyan, de folytatódhatott. Az ügyvezető szerint azonban ta­valy „végleg kiment alóluk a piac”, az egymilliárd forintos ár­bevételű társaság 2006-ban mintegy 200 millió forintos mí­nuszt termelt. így nem marad más hátra, mint bezárni a gyár­kaput. Hozzátették: azért a dol­gozóknak a lehető legnagyobb összegű végkielégítést adják, és munkát is ajánlanak. Valóban, az üzemi hirdetőn munkalehetőségek hirdetései so­rakoznak egymás mellett, igaz, a legtöbb állásajánlat fővárosi, az útiköltséget pedig nem térítik a cégek. Sokan csak a következő félévben gondolkodnak, addig ta­lán kitart a végkielégítés. Min­denesetre a cégvezetés az utolsó nap délutánjára még szervezett egy Forte-élményátadó beszélge­tést a gyár volt üzemi étkezdéjé­be. Ám ott csak a megliívott fotó­sok hallgatják az utolsó szelet dobostorták társaságában egy dzsesszduó szomorúan höm­pölygő dallamait. A fotógyári munkások már hazamentek. Végül a konkurensek miatt húzták le a rolót HIRDETÉS MIÉRT? A Dianetika: A szellemi egészség modern tudománya című müvében L. Ron Hubbard leírja, hogy miért kellett idáig nélkülöznünk az értékes 90%-ot. Bemutat egy módszert is, amelynek alkalmazásával egyre többet tudunk felszabadítani szellemi tartalékainkból. Fedezze fel tényleges szellemi teljesítőképességét! Rendelje meg és olvassa el a Dianetika: A szellemi egészség modern UW™ tudománya című könyvet! i i I iffl Ára 2675 Ft utánvéttel. Rendelje meg most! Dianetika Központ, é 1399 Budapest, Pf.: 701/215 9 06-1 321-5297 X)7. Szcientológis Egyház Budapest. Minden jog fenntartva. A Dianetika és Szciemclógia szavak védjegyek, melyek a Reiigious Technoiogy Center tulajdonában vannak, használatuk annak engedélyével történik. Szellemi teljesítő­képességünknek i csupán 10%-át Sí használjuk ki. ’ A, Einstein Agyunkra mehet a rákkeltő finompor dízelveszély Az unió harmadik legszennyezettebb levegőjű országa A nehézipar összeomlása után Magyarországon akár tisztább is lehetne a levegő. Egy nemrégi­ben készített európai vizsgálat azonban kimutatta, hogy a lég­szennyezettség miatt hazánk­ban átlagosan mindenki egy év­vel kevesebbet él. Az, hogy eltűntek a térképről az állandóan füstbe burkolózott ipartelepek, még nem vonta ma­ga után az általunk beszívott le­vegő minőségének ugrásszerű javulását. Az olyan „klasszikus” szennyezőanyagok, mint a kén­dioxid vagy az ólom koncentrá­ciója ugyan csökkent, ám ezek helyébe belépett az úgynevezett finomporterhelés. Ez az anyag igencsak változó összetételű: elsősorban a dízel­üzemű autók által kibocsátott, részben elégett szerves anya­gokból, nehéz szénhidrogének­ből áll, amelyekre a belélegezhe- tőség mellett jobbára igen ag­resszív kémiai tulajdonságok jellemzők. Ezen jelentős rész­ben rákkeltő szemcséknek kö­szönhetjük, hogy egy nemrégi­ben végzett uniós vizsgálat ha­zánkat a közlekedési légszeny- nyezettség tekintetében a har­madik legrosszabb helyzetben lévő tagországnak minősítette. Bár mint azt Haszpra László levegőkémikus, az Országos Meteo­rológiai Szolgálat munkatársa la­punknak elmond­ta, az egyes ország­részeket összeha­sonlítva azért je­lentős levegőminőségi eltérése­ket lehet tapasztalni. „A sík, száraz területeken sok­kal jobban tudja felkapni a szél az egészségre ártalmas port - mondta. - E tekintetben tehát a hegyek között, magasabb vidé­keken élők egyértelműen kedve­zőbb helyzetben vannak.” A LEGTÖBB RÁKKELTŐ Szerves vegyidet a dízelüzemű autók nem teljesen elégett üzemanya­gából származik. Az EU2008- tól már csak olyan gázolajjal működő járművet enged forga­lomba helyezni, amely részecs­keszűrővel van ellátva. Ennek S hogy mit okozhat a levegő­ben láthatatlanul jelen lévő finompor? A megbetegedések közül az első he­lyen a tüdőrák áll, majd szoro­san ezt követik a különböző szív­ás érrendszeri megbetegedé­sek. Simor Ger­gely Brüsszelben dolgozó leve­gőkémikus szerint a legkisebb részecskék az orr nyálkahártyá­ján keresztül akár egyenesen az agyba is bekerülhetnek. Többek között ez vezetett ahhoz a2 EU által is megállapított tényhez, hogy egy átlagos magyar a leve­gőszennyezettség miatt egy év­hatása azonban nem érzékel­hető egyhamar, mivel a szigo­rítás csak az új autókra vonat­kozik, a régi járművek tovább­ra is háborítatlanul pöföghet­nek. Hazánkban a dízel jár­műpark átlagéletkora meg haladja a tíz évet vei kevesebb ideig él. „Sajnos hazánk klimatikus viszonyai nem a legideálisabbak - jelentet­te ki a szakember. - Természete­sen a többi országban is nagyon sok dízelüzemű gépjármű fut az utakon, ám a Kárpát-medence adottságai miatt nálunk a követ­kezmények hatványozottabban jelentkeznek.” A legveszélyeztetettebb terü­letek természetesen Magyar- országon is a nagyvárosok. Az EU kívánalmai szerint Budapes­ten évente legfeljebb 35 olyan nap lehetne, amikor a rákkeltő finompor koncentrációja az egészségügyi határérték fölött van. Ezzel szemben a magyar fő­városban tavaly 140 alkalommal regisztráltak ilyen helyzetet. Ez ellen csak egyfajta védekezés le­hetséges: a megelőzés. Egyes nyugat-európai nagyvárosokban már láthatók kedvező példák: Londonban egy bizonyos műsza­ki színvonal alatt már nem hajt­hatnak be az autók, Stockholm­ban pedig mostanság vezetik be az útdíjat. Mi itt, a Kárpát-me­dencében egyelőre még mind­kettőtől messze vagyunk. ■ Dián Tamás A régi járművek büntetlenül füstölöghetnek ■ Nagyvárosokban veszélyesebb élni. Londonba nem is hajthat be minden autó, Budapest viszont lemaradt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom