Somogyi Hírlap, 2007. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-16 / 40. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2007. FEBRUÁR 16., PÉNTEK MI ÉRDEKLI? A vértanú életrajzát írja marics József berzencei plébános, Somogy Polgárai- ért-díjas. - Hivatásom ápo­lása mellett leginkább azt figyelem, mi történik az or­szágban. A közlekedés le­építése, az egészségügy erőteljes megkárosítása... Nem fejlődünk, hanem a j szegénység felé haladunk. Készülök egy előadásra, amit Nagybajom 1600- 1800-as évekbeli földesura­iról tartok. Dolgozom Pa- dányi Sándor inkei plébá­nos, vértanú, valamint Haj­nal Zénó volt nagyatádi fe­rences házfőnök, vértanú életrajzán. Kavulák János berzencei plébános életéről egy füzetet állítok össze. Bxm Az inkei roma vezető KALÁNYOS GYÖRGY inkei CKÖ-elnök. - Tősgyökeres inkei vagyok. Igaz, a nagy­atádi geofizikai társasággal bejártam Somogyot, Tolnát, de nősülésem után újra visszakerültem Inkére. Lét­rehoztunk egy Csurgó kis­térségi roma szervezetet a hatékonyabb érdekképvise­let végett, ennek az ügyeit intézem most. Készülök az országos cigány önkor­mányzati választásra, a megyei listán kilencedik helyen vagyok a Lungo Drom és Szövetségesei szí­neiben. Otthon ásózzuk a kertet, rendben legyen a veteményezés idejére. Hét­éves ikerlányaim meg ké­szülnek az iskolára. Erna keményen fogalmaz vers Téma a szabadságvágy, a hazafiság, a magyarságtudat Érzékeny a világra MADARASZNE UNGI KATALIN azt mondta: Erna határo­zottan és keményen fogal­maz. Erőssége, hogy időn­ként rendkívül eredeti kép­alkotással lepi meg olvasóit. - Verseit olvasva először érett gondolkodása tűnik ki - hangsúlyozta magyartanár­nője. - Nemcsak a kortár­sai körében szokásos témák érdeklik. Nagy érzékenység­gel reagál az őt körülvevő világ problémáira. Bronz minősítést kapott a keszthelyi Helikonon vers­írás kategóriában Nyíri Er­na, a tahi középiskola diákja. Krutek József- Számított a sikerre?- Egyáltalán nem, de nagyon boldog vagyok! Az iskola veze­tésének javaslatára három ver­semet küldtem el a versenyre: a szeretet és a gyűlölet ellentétét fogalmaztam meg.- Mikor kezdett verseket írni?- Az irodalmat és a verseket mindig is szerettem. Ságváron ötödikben kezdtem el a rímeket faragni, de komolyabban hete­dik óta foglalkoztam a versírás­sal. Az első és felejthetetlen si­kert 2000 hozta. Az Országos Takarékszövetkezeti Szövet-ség általános iskolások részére ál­tal kiírt versenyen próza kate­góriában országos 5. helye­zést értem el. Ez ösztön- ^ zött, hogy gon­dolataim pa- \ pírra vessem. Nyíri Erna: az írásra való hajlamot édesapámtól örököltem. Ő is szívesen vetette papírra a gondolatait- Miről ír a legszívesebben?- A hazafiságról, a szabad­ságvágyról, a körülöttem zajló történésekről. Ahogy az iskolá­ban mind többet tudtam meg az irodalomról, úgy alakult ki ben­nem a sokak szerint a korom­hoz képest komoly témaválasz­tás. Soha nem egy konkrét tör­ténetet, hanem a mögötte rejlő, néha észrevétlen dolgokat pró­bálom megragadni. A tabi gim­náziumban sokat fejlődött az önértékelésem és a hétköznapi dolgokhoz való viszonyom. Igaz, hogy legtöbb versem ne­gatív üzeneteket közvetít, de vannak örömökről szólóak is. Nem törekszem érzelmi sokszí­nűségre, de a témáimat több ol­dalról közelítem meg.- Milyen műfajt próbált ki?- A prózai műfajok terén főleg a novellát és a hosszabb lélegze­tű regényt részesítem előnyben.- Mi a fontos a versírásban?- Az, hogy mindig olyat írjak le, aminek a tartalmát később is vállalhatom. Természetesen fon­tos a nyelvhelyesség és a stílus is. Hogy miért írok? Mert gon­dolataimat szeretném kifejezni, és egyszer a verseimet kiadatni. Később a dalszövegírásban is szeretném magam kipróbálni.- Min dolgozik?- 2004-ben kezdtem egy több darabból álló regény írásába. Most a közepén tartok. Egy fia­tal lány hányattatott sorsát igyekszem nyomon követni. Mobil könyvtárt létesít a társulás a Dráva menti településeken Mozgókönyvtári szolgálatot ho­zott létre 19 Dráva menti telepü­lés Barcs központtal. Bár a szol­gáltatás már elkezdődött, részle­teiről a csütörtöki társulási ülé­sükön még javában vitatkoztak a térség polgármesterei. Ungvári- né Kun Eszter, az önkormányza­ti társulás oktatási referense el­mondta: településenként 1,3 millió forint normatívához jut­nak a mobil könyvtár létrehozá­sával, ennyit a legtöbb faluban tíz év alatt sem költöttek a köz­ségi könyvtáraik fejlesztésére. Csak folyóiratokra több jut - 250 ezer forint értékű csomagot kap ilyen lapokból minden egyes te­lepülés -, mint azt megelőzően az éves könyvvásárlásukra. ■ Jóval több pénz jut könyvek vásárlására. A könyvtárak számítógépen kapcsolódnak Barcshoz, így a legkisebb faluban is tudni fog­ják, müyen könyvek közül válo­gathatnak a városi könyvtárban. Az állami pénz egy része a tele­püléseknél marad, a könyvtárost fizetik belőle. A nagyobb összeg­ből a szolgáltató könyvtár vásá­rol könyveket, folyóiratokat. Ez a barcsi városi könyvtár lesz, bár a maga mikrotérségében ha­sonló pozíciót igyekezett kihar­colni Darány is. Azért nem sike­rült nekik, mert csak a nyüvános- könyvtári jegyzékben szereplő intézmény láthat el ilyen felada­tot, ez pedig a térségben egye­dül a barcsi. ■ Nagy L. Szeretetotthon a nemeskisfaludi ősparkban alapítványi törekvés A megyében egyedülálló kényelmet és speciális ellátást nyújtanak a lakóknak Otthon a fák ölelésében. A het­venkilenc éves Jeli Lajosné és a kilencvennégy éves Nagy János- né kérdezés nélkül is szívesen beszélt a nyugalomról, a jó társa­ságról, a minden igényt kielégí­tő ellátásról. Nemeskisfaludon nyolcvanmillió forintos beruhá­zással építette meg az Elesett Öregekért Alapítvány Gadány után az újabb szeretetotthonát. Már csak a normatív támogatás­ra várnak. Rajnainé Tüsér Judit kuratóri­Gondoskodás. Nagy Jánosné és Jeli Lajosné szívesen költözött az otthonba. umi titkár arról beszélt: a gadányi intézmény egyik épü­letszárnyából költöztették át ideiglenesen az idős embereket az új otthonba, mert azt felújít­ják. Padlóburkolatot, nyílászá­rókat cseréltek, korszerűsítet­ték a villamos és fűtési hálóza­tot, a külső vakolás és festés van hátra. Tavasszal térhetnek majd vissza a lakók. Akkortól fogadják majd a speciális ellá­tást igénylőket Nemeskis­faludon. A megyében egyedüliként, kimondottan a demenciában, vagyis az időskori szellemi le­épülésben szenvedők gondozá­sát vállalják az otthonban. Har­minchat idős embert tudnak el­helyezni kétágyas, kényelmes szobákban. Ez tizenöt új dolgo­zó munkába állását is jelenti. A tetőterében kialakított vendég­szobákkal pedig lehetővé válik az is, hogy a lakók hozzátarto­zói több időt tölthessenek el a szeretteikkel. ■ Vigmond E. Táncsicsos diáklány lett az új ifjúsági polgármester Takarók és különös formák foltokból varrni kell! Somogy legfoltosabb kiállítóterme látható most Barcson Horváth Henrietta, a Táncsics gimnázium diákja lett Kapos­vár ifjúsági polgármestere. Szo­ros versenyben, csupán 66 sza­vazattal kapott többet, mint ve- télytársa, Forró Attila, a keres­kedelmi szakközép- iskola diákja. A di­ákönkormányzati választásokon a vá­ros huszonnégy is­kolájából hatezer­négyszáz diák adta le érvényes voksait. A négy je­löltre összesen 4127 érvényes szavazat érkezett, ebből 1355- öt kapott Horváth Henrietta. Az ifjúsági polgármester megvá­lasztása után 11-11 általános, il­letve középiskolai tanuló rész­vételével megalakul az ifjúsági képviselő-testület is. A testület fő feladata, hogy a delegált fiatalokat ösztönözze a közösségi munkára. Az ifjúsági önkormányzat kiemelt céljá­nak tekihti a gyer­mekek, a fiatalok törekvéseinek fi­gyelemmel kíséré­sét, az adódó prob­lémák elemzését és megoldását. Le­hetőséget kívánnak teremteni arra, hogy részt vegyenek a fi­atalok az ifjúságot közvetlenül érintő döntések előkészítésé­ben és megvalósításában, együttműködve a települési ön- kormányzattal. ■ Márkus K. ■ A fiatalok részt vehetnek az őket érintő legfontosabb döntésekben. Somogy legfoltosabb kiállítóter­me - tegnap óta a barcsi Dráva Múzeum galériájára illik ez a cím. No nem az öreg magtárépü­let állagának feljavításáról van szó, hanem a legújabb kiállítá­sukról, ahol a nagyatádi Szín- Folt Kör mutatkozik be. A szom­széd város asszonyai nem hagy­ják folt nélkül a barcsi terem egyetlen négyzetméterét sem. Színes takarók, abroszok és fi­gurák sora bizonyítja: ügyesen és fantáziadúsan alkalmazzák az Amerikából származó mód­szereket. Varrni kell! -11 éve adják ki maguknak a jelszót az asszo­nyok, akiket a csoport vezetője, Máté Sándomé mutatott be. A legkisebbeknek okozta a legnagyobb élményt a színes kiállítás- 1996-ban a közös érdeklő­dés hozott össze bennünket, az­óta baráti társasággá váltunk - mondta. - Mindannyian Ka­posváron tanultuk meg a mód­szereket, s beleszerettünk a foltvarrásba. Azóta már szinte nincs is olyan családtag, aki­nek ne lenne már foltból taka­rója. Mindig jönnek új minták, új tervek, amelyeket ki kell próbálni. Ez az a munka, ame­lyet sohasem unhat meg az em­ber, s minden munkafázisban örömét leli. Azt remélik, hogy a közön­ségnek is hasonló élményt nyújt a kiállítás, mint a varró asszonyoknak, amely március 20-ig látható. ■ Nagy László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom