Somogyi Hírlap, 2007. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
2007-01-08 / 6. szám
2 EaBraggam Kevés a szakmunkás? BOROSÁN BEÁTA balatonboglári szakképzési szakértő: - A képzés elszakadt a gazdaság igényeitől és sajnos a presztízse is sokat zuhant az elmúlt években. Az ilyen intézményekbe kerülő fiataloknak csak alig több, mint a húsz százaléka tervezi azt, hogy a végzettsége szerinti pályán helyezkedne el a későbbiekben. Már az általános iskolában el kéne kezdem a szakmák megismertetését. skerlecz tamás ádándi szakiskola-igazgató: - A gazdasági élet szereplői lassan rájönnek: ha jó szakmunkást akarnak maguknak, akkor azt ki kell képezniük. Példa erre a siófoki KW Zrt. hegesztőképzése. Manapság minden szülő az érettségi felé orientálja gyermekét, hozzánk gyengébb képességűek kerülnek, miközben több tudással kellene rendelkezniük. KRIPÁK ANDRÁS siófoki humánpolitikai tanácsadó: - Valóban egyre nehezebben találunk megfelelő szakembert egy-egy állásajánlatra, mint például a karbantartó, a betanított munkás. A szakmájához magas szinten értő munkavállalót nehéz meglelni. A nagy cégeknek nehezebb a dolguk, mert a kisebb társaságok a bér egy részét feketén, zsebbe fizethetik. MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2007. JANUÁR 8., HÉTFŐ Kevés ifjúból lesz szaki hiányszakmák Még a több százezer forintos fizetés sem csábító Nincs elég szerszámkészítő, kőműves, állványozó és hegesztő Somogybán. Hiába a csábítóan magas külföldi kereseti lehetőségek... Fónai Imre Bruttó négyszázezer forintot is megkereshet egy minősített hegesztő a cég által elnyert német- országi csővezeték-fektetésen, mégsem talál elegendő szakembert a siófoki Kőolajvezeték-építő Zrt. Persze, hiszen kemény a meló... De nincs elegendő szerszám- készítő, kőműves vagy ács-állványozó sem, hiába lenne szüksége a somogyi gazdaságnak ilyen tudású szakikra. Egyre kevésbé divatosak az iparosszakmák a fiatalok körében.- Sem a fiatalt, sem az iskolát nem ösztönözi ma semmi arra, hogy azokra a hiányszakmákra összpontosítson, amelyekben a legkönnyebb lenne az elhelyezkedés - mondta Garai Péter, a Somogy Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tanácsadója.- Rendszeresen kikérjük a somogyi vállalkozások véleményét; nos, úgy tűnik, a képzés és az igény egyre távolodik egymástól. A vállalkozók azt szeretnék, ha hosszabb lenne a ta- nonc gyakorlati ideje, s ha az iskolák a hiányszakmákra is képeznének utánpótlást; ezek ma az építő- és villamosipari, valamint a gépészeti szakterületek. Lassan azonban más szakmák is felkerülhetnek a listára, hiszen miközben egyre kevesebb a gyerek, a gimnáziumok és szakközépiskolák, „elszipkázzák” a szakképző intézmények elől már a gyengébb képességű- eket is, utóbbiaknak meg maradnak a leghátrányosabb szociális helyzetű fiatalok... Garai Péter kamarai tanácsadó szerint az legalább biztató: éppen kamarai javaslatra módosították a szakképzési törvényt, miszerint a következő tanévtől pluszösztöndíjat lehet adni annak a tanulónak, aki az adott régió valamely hiányszakmájára képzi magát. Ezzel persze csak a diákot dotálják, az iskolákat nem ösztönzik arra, hogy ilyen képzéseket indítsanak. Egyre kevésbé divatosak az iparosszakmák a fiatalok körében... Demján Sándor: kevés a szorgalmas tanuló MILYEN JÖVŐJE LEHET egy olyan országnak, ahol 190 ezren folytatnak felsőfokú tanulmányokat és csak 32 ezren tanulnak szakmunkásnak? Ahol hat okosra jut majd egy szorgalmas? Ahol lenézik a fizikai munkát? Most félmillió ember végez termelőtevékenységet, azaz egy termelő húsz nem termelőt tart el. Nyugat-Európának mérnökökre, szakmunkásokra van szüksége, őket akarja elvinni, nem a különböző ,,-lógus”-végű diplomásokat - nyilatkozta a minap Demján Sándor, a vállalkozók és munkáltatók országos szövetségének elnöke. Aki nem piszkolja össze a kezét... ki fog termelni ebben az országban tíz-húsz év múlva? - kérdi Tarsoly Gyula, a minősített hegesztőket a saját te lephelyén kiképző Kőolajveze ték-építő Zrt. vezérigazgatója, majd megjegyzi: aki tizennégy éves koráig nem piszkálja össze a kezét, az már sohasem lesz iparos... Könnyű belátni: fodrászt például lényegesen olcsóbb képezni, mint esztergályost...- Ha lenne is elegendő számú jelentkező a hegesztőképzésre, biztosítani kellene hozzá a feltételeket: tanműhelyt és oktatót - reagált Kudomrák Ferenc, a siófoki Baross szakképző iskola igazgatója. - Jó példa a siófoki Termofoké; a cég éves támogatást ad arra, hogy épületgépészeket képezzünk. Nekik ugyanis arra van most szükségük nagy számban. Korábban is mindig meghirdettük ezt a szakot, de már csak azért sem volt kellő érdeklődés iránta, mert köztudott volt: szinte lehetetlen elhelyezkedni. A szolgáltató szakmákra, így a festőre viszont mindig akad elég jelentkező, mert arról meg úgy gondolják a fiatalok, hogy mindig lesz majd munkájuk azzal a végzettséggel. Ilyenek a faipari szakmák is. Esztergályos vagy lakatos viszont már alig-alig tudna csak munkát találni. Kudomrák Ferenc szerint elvileg a gazdasági élet meghatározó szereplői, vagyis a nagy cégek valóban diktálhatnának a szakképzésnek.- Ám például a DRV Zrt. is kénytelen volt megszüntetni évek óta nálunk folytatott víz- műkezelő-képzését, mert ott is a létszámleépítés lett az irány, nem pedig a munkaerő-felvétel. A multik meg jobban szeretik a kész szakembereket; máshonnan elcsábítani ugyanis könnyebb... A somogyi kamara egyébként éppen a Baross középiskola jövőjével kapcsolatban tette azt a javaslatot a közelmúltban a fenntartó megyei önkormányzat felkérésére: legyen a siófoki intézmény a vasasképzés bázisa.- Hegesztőképzésre például legközelebb csak Kaposváron lenne lehetőség - mondta lapunknak Kurucz János, a kamara szakképzési vezetője.- Nemcsak az iskolának lehetne ez a kitörési pont, de - idegenforgalom ide vagy oda - a város fejlődésében is meghatározó szerepet játszhatna az ipartelep. Hiszen lássuk be: éves munkahelyeket továbbra sem a vendéglátás, hanem az ipar tud teremteni a legnagyobb számban... A BALATONTÓL... Balatonszemes eredeti stílusjegyeit meghagyva állítaná helyre a szemesi Vigadó épületét az a beruházó, amelyik vevőnek jelentkezett az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanra. Száztízmillió forintot ajánlott a patinás épületért, (fi) Bárdudvarnok megszépült a református templom és a környezete. Az épület ablakait új üvegekkel látták el, a templom köré pedig új kerítést építettek. A felújítási munkákra a hívek adakozásával és egyház- megyei támogatással mintegy négyszázezer forintot költöttek, (ga) Berzence évzáró, újév-indító találkozóra hívta gazdasági partnereit a Solanum Kft. Á társaság a térség egyik legnagyobb burgonyatermelője, s egyedülállóan nagy területet tudnak öntözni. A rendezvényen többek között elhangzott: ebben az évben tovább bővítenék öntözési rendszerüket. (va) Kaposvár A zöldszem környezetvédelmi egyesület fásítási programja keretében január 8-án 14 órától a Kaposvári Jégcsarnoknál visszaváltja a fenyőfákat. A karácsonyfa-akció során visszavett fenyőket közterületekre, városi intézmények - óvodák, iskolák - udvarára ültetik majd ki. Az egyesület még várja azon intézmények jelentkezését, akik igényt tartanának a 100-120 cm-es gyökeres fenyőfákra, (mg) Kőröshegy szervezett keretek között folyik mostantól a rászorulók részére biztosított szociális étkeztetés a településen. Ezzel együtt megkezdte működését Kőröshegyen a házi segítség- nyújtó szolgálat is. (fi) Magyaratád hangszerrel gyarapodott a helyi református gyülekezet. Elektromos zongorát-orgonát ajándékozott a közösségnek a faluból elszármazott, ma Bécsben élő hölgy. így húsz év után újra zene kíséri az éneklést az istentiszteleteken. (ga) Már a buszmegállóban kiszúrják a lógósokat Már megingott a jószomszédi viszony lakosság Csurgón csak találgathatják, mi zajlott a zárt ajtók mögött A mernyei iskolába kétszázhúsz tanuló jár. Munkácsy Mihály, az iskola igazgatója azt mondta, hogy őket szinte névről ismeri mindenki, így már a buszmegállóban kiderül, ha valamelyik hiányzik.- Hét településről járnak be a diákjaink - fejtegette -, minden gyerekről szinte mindent tudunk. Sokkal nehezebb lógni és kisebb a kísértés is. Az igali speciális iskolában gyakran a pénzhiány okozza, hogy a gyerek nem megy iskolába.- Több mint harminc településről 84 tanulónk van. Akad olyan család, ahonnan több gyerek is hozzánk jár - mondta Szántó Lászlóné igazgató. - A kollégisták csak hétvégén mennek haza. A visszaútra azonban nem tudja a szülő elkísérni a csemetéjét, mert nincs pénze útiköltségre. Időnként azzal a nézettel is szembesülünk, hogy a gyerek maradjon otthon dolgozni és ne iskolába járjon. Főként a túlkoros gyerekeknél tapasztaljuk ezt. Mindezek ellenére nem jellemző a lógás, mert a gyerekek szeretnek itt lenni. Ruhát, tisztálkodási szereket, étkezést, tankönyvet kapnak. Jól érzik magukat az iskolában. Inkább el- kéretőznek, mint lógnak. Nincs kísértés, ezek a gyerekek nem járnak a különböző szórakozóhelyekre. ■ F. Szarka Ágnes Látszik az alagút vége a Csurgó térségi szennyvízberuházás kapcsán. Legalábbis ezt ígéri az az előterjesztés, ami szerint 2007. március 31-ig elkészül a szennyvízprogramban részt vevő önkormányzatok együttműködési megállapodása. Több mint másfél éve várnak rá az érintettek. Mint megírtuk: a 2005-ben záruló beruházás társulásban valósult meg. A tulajdonközösségnek meg kellett volna egyeznie a tulajdonosi arányokról és a közös üzemeltetésről, ez azonban a mai napig nem történt meg. Az utolsó, nyilvános egyeztetés éppen egy éve volt ez ügyben, amikor közös testületi ülésen igyekezett a hét önkormányzat kompromisszumra jutni. Aztán zárt ajtók mögé vonultak a polgár- mesterek, képviselők, s a lakosság legfeljebb csak találgathatott, hogy mi zajlik a színfalak mögött. Előzmény, hogy 2001 májusában megállapodtak az önkormányzatok: a beruházás tekintetében létrejövő vagyont megosztják oly módon, hogy a bekerülési költségek arányában kapnak tulajdonjogot az egyes települések. Ezen megállapodás mellett azt a dokumentumot is aláírták az érintettek, hogy a szennyvíztelep a bővítés után is Csurgó tulajdonában marad. Utóbbiba állítólag azért egyeztek bele a polgármesterek, mert a gesztor Csurgó szerint a pályázatuk csak így lehetett eredményes. Később aztán az üzemeltető kiválasztásánál sem volt egyetértés a települések önkormányzatai között. A partnerek sérelmezték, hogy Csurgó döntését kellett elfogadniuk. A megyei közigazgatási hivatal már 2006 végén, egészen pontosan tavaly decemberben megküldte észrevételét a társulásnak. Ebben figyelmeztette őket arra, hogy mulasztásos törvénysértést követnek el, hiszen a közös tulajdon tulajdoni arányairól addig nem egyeztek meg, és még a közmű közös üzemeltetése sem valósult meg az eredeti terveknek megfelelően. A Somogyi Hírlap úgy értesült: mára végre megszületett az egyezség az érintett felek között, s az első negyedév végéig a települések képviselőtestületei elé kerül a megállapodás. Ha ezúttal teljes egyetértésben valamennyien rábó- lintanak, akkor végre pont kerülhet a hosszasan húzódó, szövevényes ügy végére. ■ Varga Andrea ■ Mára állítólag megszületett az egyezség az érintett felek között. » i t
