Somogyi Hírlap, 2007. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
2007-01-28 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 4. szám
2007. JANUÁR 28., VASÁRNAP INTERJÚ 7 Miiller versenyre kelt Harry Potterrel ajándék A Jóskönyv kínai fordítását a fiamtól, Müller Péter Sziámitól kaptam karácsonyra Miiller Péter Szeretet- ' könyve vezeti a magyar könyv toplistáját, két hónap alatt százezer példány kelt el, s maga a szerző sem érti e hihetetlen sikert. Bár Hamvas Bélát idézi fel, aki szerint szeretet nélkül az élet őrült. S Müller szerint mi ebben az őrületben élünk. Müller Péter: az emberek többsége nem ébredt még magára, úgy élnek, mintha rosszat álmodtak volna. A delphoi jósdán is az a felirat volt olvasható, miszerint ismerd meg magad. Dalia László- A Szeretetkönyv premierje már-már botrányba fulladt, a dedikálok többségét haza kellett küldeni, mert az utcán is álltak. Meglepődött?- Én igen. A kiadóm kevésbé, mert a 70 ezer példányra már a bemutató előtt rárendelt 30 ezret, vagyis ő már sejtett valamit. Én akkor megijedtem, féltem, hogy a nyakunkon marad. A dedikálást előadással együtt hirdették meg, de miután kiderült, hogy állnak a folyosón, sőt az utcán is, elnézést kérve az olvasóktól, zárásig dedikáltam. Az áruház így is a többi boltból szedett össze könyveket, hogy legyen elég. Karácsonykor már egy darab sem volt. Az egyik rádió szerint a Harry Potter sikeréhez mérhető a Szeretetkönyv, s ez engem is meglepett. Boldog, de fáradt ember vagyok, hiszen § ezek már régen nem író-olvasó f találkozók, amikor az emberek f kint állnak az utcán, s a bolt J nem tud bezárni. Ez egyébként I is nagy felelősséggel jár. Amikor látom, hogy egy anya a gyerekével másfél óráig áll a sorban, akkor azt nem intézhetem el egy firkantással.- Beszélget minden olvasóval?- Vele kellett. Nézett a gyerek a gyönyörű szemeivel, csodálkoztam, hogy milyen türelmes. Leültettem, kínáltam narancslével, s közben az anyja megkérdezte: - emlékszik rám? Tudtam, hogy láttam már, de nem emlékeztem rá. - Én vagyok az, aki évekkel ezelőtt elvesztette a gyerekét, s maga azt mondta, hamarosan jön a másik. Ő az!- mutatott a kicsire.- Hogy merte ezt mondani?- Tudtam, beleláttam a leikébe. A könyvben is leírtam, hogy ha megszeretsz valakit, olyasmit látsz meg a másikban, amit a hétköznapi életben soha. Egy suhanó pillanatig látóvá válsz. Mindenki így van ezzel, én annyival tudok többet, hogy megállítom és megnézem ezt a pillanatot. Akkor ott egyébként elsírtam magam. A dedikálásra várók nem is értették, mi történt.- A szeretet szó elcsépelt, már ki sem merjük mondani, mintha hamisan csengene.- Amikor írni kezdtem a könyvet, ugyanezzel küszködtem. A szót ezerszer meghazudtolták, elcsócsálták, eladták, és szentimentális szósszal leöntötték. Úgy bemocskoltuk, hogy már csak az amerikai filmekben mondják ki.- A szeretetéhség kortünet, túl sokan vannak egyedül, s azt a furcsa mondatot olvastam a könyvben, hogy aki magával nincs kibékülve, az társat sem talál- Hogy is van ez, hát nem éppen ő szorul rá igazán egy társra?- Ő csak kapaszkodik, gyakran pánikszerűen, s így az sosem lehet jó kapcsolat. És úgy nem működik, ahogyan azt az amerikaiak gondolják, hogy majd a pszichiáter elvezeti őt magához. Egy analízis kevés ahhoz, hogy önmagával jóban legyen. A könyvben egy szamurájfogadalmat idézek: nincsenek barátaim, a lelkem a barátom. Az emberek többsége nem ébredt még magára. Úgy élnek, mintha rosszat álmodtak volna. A delphoi jós- dán is az a felirat volt olvasható, miszerint ismerd meg magad. Ez ügyben rosszul állunk. Hogy mit jelent önmagámmal jóban lenni, azt Tichy Lajos barátom, a válogatott focista fogalmazta meg. „Amikor együtt vagyok magammal, még a focicsuka is ráolvad a lábamra, együtt vagyok a labdával, s ha megrúgom, tuti, hogy bemegy. Ilyenkor vagyok formában.”- Szép meséket írt a Madáremberről, Soós Imréről, s mégsem azok lettek bestsellerek, hanem a beszélgetős könyvei.- A mai világnak már nincs szüksége fiktív történetekre, mesékre. Amikor a mese mögé rejtik az eszmét, az emberek zöme nem jut el a tanításhoz. Élvezi a sztorit, meg is érinti, de a lényeg nem jut el hozzá. Én elhagytam a mesét. Közvetlenül, személyesen beszélek. Ha olvasok, én is arra vagyok szomjas, hogy mondják meg, mi legyen velem. Egyébként ügyes mesemondó vagyok, de rájöttem, hogy van rövidebb út, szívtől szívig.- A mesék sem mentek ki a divatból, Szepes Mária Vörös oroszlánja, vagy Coelho világsikere rá a bizonyíték.- Igaz, ezek volnának a kivételek. Amúgy pedig amikor elkezdtem írni, kísértésbe estem, hogy lemenjek hülyébe, de szerencsére nem engedtem. Nem szabad lenézni az embereket. Lelkűk mélyén gazdagok. Nem tettem engedményt, mégis írtam egy népkönyvet. Buddha azt mondja, hogy az a tanítás, amit nem értenek meg, haszontalan.- A színházba született, huszonéves, amikor bemutatják a Madáchban az első darabját, a zajos siker mégis elkerülte.- Finoman fogalmaz, megbuktam. Pedig 28 éves voltam, amikor Vámos László rendezésében színre vitték a Mártát a Madáchban. Tolnay Klári és Bessenyei Ferenc játszotta a főszerepet. Szép indulás volt. Tolnay egyébként is nagy barátom volt-; éjszakánként gépelte Hamvas Béla szamizdatos műveit. Különös bemutató volt, miután április 4-ét írtunk, felszabadulásunk ünnepét, a fél kormány megjelent. Még Hamvas is kijött a magányából, s nem messze ült Kádár Jánostól. Az én eszményi nézőterem ilyen: nőtt sincsenek ellenségek. A darab viszont megbukott, mert még kezdő író voltam. Az emberek szinte megverve jöttek ki a színházból, lógó orral mentek haza, még a villamosra is felszálltam, hogy elkísérjek több nézőt, s láttam, hogy nem is szólnak egymáshoz. Márpedig a művész dolga nem az, hogy a nézőt a földbe verje, hanem hogy a lelkét felemelje. Én akkor azt még nem tudtam. Igaz, ezt kevesen tudják. A Hamlet tele van holtakkal, mégis a nézők emelkedetten jönnek ki a színházból. Egyébként a politika is csalódott, azt hitték, háborús történetet írtam, s rájöttek, hogy ez egy spirituális történet. Az anyaság misztériumáról szól, amit később Tolcsvay Lacival és Sziámival a Mária evangéliumában írtunk meg. A Mártát hamar levették a műsorról. A következő darabom, a Szemenszedett igazság viszont túl kritikus volt a rendszerrel, a próbákon kiderült, hogy bemutathatatlan, ezért összevissza kellett húzni a szöveget. Külföldön az eredeti verziót játszották, szép sikerrel. Lassan visszatértem a színházba, és 1987 óta nem telik el év, hogy ne lenne bemutatóm a Madáchban.- Azóta a színpadon is megtalálta az emelkedettség kulcsát?- Úgy tűnik, hiszen a Szomorú vasárnapot és a Búcsúelőadást világszerte játszották, a Doktor Hertzet is bemutatták Angliában. A színházban találkozom a nézőkkel, a függöny mögül látom, hogy hatással vagyok-e a nézőre. Amikor a Mária evangéliumában Mária nem tudja elviselni a fiától való elszakadás fájdalmát és azt kéri imájában az istentől, „add, hogy ne szeressem”, nos, amikor ezt írtam, elsírtam magam. S ha a néző is elsírja magát, elszorul a torka, akkor jót írtunk, jót játszottunk. A fiam is, amikor a verset írta, s Laci is, amikor a zenéjét. Könyveimet is úgy Müller Péter SZÜLETETT: 1936. 12. 01. FŐBB SZÍNHÁZI MUNKÁK: Márta, Szemenszedett igazság, Búcsúelőadás, Szomorú vasárnap, Doktor Hertz, Mária evangéliuma, Lugosi, Isten pénze regények: Részeg józanok, Világcirkusz, Madárember SPIRITUÁLIS ESSZÉK: Kígyó és kereszt, Boldogság, Jóskönyv, Titkos tanítások, Szeretetkönyv írom, mintha az olvasó a vállam fölött ülne.- A Szomorú vasárnapból miért nem készült egy nagy mozi, pedig többen is elvitték a könyvet?- A Topol itt beszélgetett nálam, s Joel Gray, a Kabaré konfe- ransziéja is elkérte a könyvet, de valami hibádzott, mert egyikből se lett film. De nem ez a vége, még a darab se futotta ki magát.- A Jóskönyvből viszont állítólag már kínai fordítás is készült, pedig azt a Ji King alapján írta, s ez olyan, mintha a kínaiak Magyarországon akarnának gulyást eladni.- A kínai kiadást a fiamtól, Müller Péter Sziámitól kaptam karácsonyra. Hatalmas munka. Persze, nagy terveink vannak vele. A Ji King a kínai kultúra alapkönyve. C. G. Jung hozta át Európába, s használta is a pszichoterápiában. Én mindennapi használatra írtam egy Jóskönyvet, s ezt talán nemcsak a nyugati ember, de a mai kínai ember is haszonnal forgathatná. No, majd meglátjuk. A mai világnak már nincs szüksége mesékre. Én is arra vagyok szomjas, hogy megmondják, mi van. Egyébként ügyes mesemondó vagyok, sok örömöm is telik benne, de a legelvarázsoltabb ember is sok mindent tud és érez. Buddha is azt mondja, hogy az a tanítás, amit nem értenek meg, haszontalan.