Somogyi Hírlap, 2007. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
2007-01-21 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 3. szám
iskolai agresszió Évről évre több tanárt vernek meg saját diákjai. A 14 év alatti gyerekek nem büntethetők. Ezért a pedagógus-szakszervezet a tanárokat ért atrocitások kivizsgálását indítványozza, de felvennék a pedagógusjelöltek tanrendjébe a konfliktuskezelést is. TANÁROKRA TÁMAD A DÜHÖNGŐ IFJÚSÁG 4 A HÉT TÉMÁJA 2007. JANUÁR 21.. VASÁRNAP Elfogyott a gyerektürelem, és a három harmadikos a tanárnőnek esett. Megrágták, fadarabbal verték, majd egy iskolatáskát is hozzávágtak Hernádnémetiben. Évente legalább tucatnyi pedagógust támadnak meg hazánk iskoláiban. Takács Zoltán A Borsod megyei Hernádnémetiben állandó beszédtéma a több mint egy hete történt eset. A dühös diákok egyik pillanatról a másikra egy fiatal, törékeny termetű tanárnőre rontottak. Az eset után az iskola igazgatója döbbenten nyilatkozta: a felső tagozatban nem ritka, hogy csúnya szót használnak a diákok, de hogy az indulat az alsósok között ilyen agresszióba sűrűsödve jelenjen meg, az új jelenség a számára. Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke nem lepődött meg. Mint mondta: évről évre több a tanárverés, de csak kevés történet kerül nyilvánosságra. 2003 szeptemberében egy 14 éves fiú széklábbal és motorlánccal támadt tornatanárára Karcagon, 2004 márciusában egy 16 éves fiú ütött meg egy férfi pedagógust Békésen. A fiú 14 éves öcs- cse „védelmére” kelt tanárával szemben. ■ Az sem csökkentené az agresszív diákok számát, ha tettük büntethető lenne. Volt már példa arra is, hogy egy osztályteremből kiküldött diák még aznap délután három társával együtt „vett elégtételt” a pedagóguson. Mellbe rúgták, a segítségére siető egyik kollégája kabátját késsel felszakították, a másikat hátulról úgy fejbe vágták, hogy elveszítette az eszméletét. A szakszervezeti vezető szerint egyre brutálisabbak a pedagógusok elleni diáktámadások. Úgy véli, a dühöngő ifjúság iskolai brutalitása szocializációs problémákra vezethető vissza. „Egyre több nevelési feladat hárul a tanárokra - mondta Kerpen Gábor -, akik képtelenek ezzel megbirkózni, s nem is az ő dolguk.” A családban nem tanulják meg a konfliktuskezelés módjait a gyerekek. A PDSZ elnöke szerint ez a jelenség már az óvodában tapasztalható, de súlyos tényező a pedagógusok presztízsének folyamatos csökkenése is. Sokat ők sem tudnak tenni ez ellen, de a PDSZ a tanárok elleni agresszió folyamatának megállítása érdekében már tavaly létrehozott egy ad hoc bizottságot. „Állandó monitoringrendszer létrehozását javasoltuk a kormányzatnak, és egy jogszabálymódosítást is indítványoztunk. Ez kötelezővé tenné az iskola fenntartója - legtöbb esetben az önkormányzat - számára, hogy kivizsgálja a tanárokat ért atrocitásokat. Javítana a helyzeten az is, ha konfliktuskezelést is tanítanának a főiskolákon a leendő és A csintalankodás határain túl... Hazánk iskoláiban sem ritka, hogy a magatartászavaros gyerekek célpontja egyszer csak a pedagógus lesz. Néha tettlegességig is fajulhat a diákindulat. gyakorló tanároknak. Úgy tudom, ez utóbbi ebben az évben már elindul, de a többi javaslatunkat a kormányzat eddig lesöpörte az asztalról. Az a tervünk, hogy a közoktatási tanácson keresztül újra megpróbáljuk átvinni az elképzelésünket” - mondta el Kerpen Gábor. Igaz, a szakszervezeti vezető szerint ezzel sem lesz kevesebb a magatartászavaros gyerek az iskolapadban. Ahogy az sem csökkentené az agresszív diákok számát, ha tettük büntethető lenne. Magyarországon ugyanis - 14 év alatt legalábbis - nem azok. Sárközy Szabolcs jogásztól megtudtuk: a Büntető törvénykönyv szerint a büntethetőséget kizáró okok között az egyik elsődleges a gyermekkor, vagyis ha valaki a cselekmény elkövetésekor nem töltötte be a 14. életévét. Büntetőjogi rendszerünk úgy ítéli meg, hogy a gyerekeknek hiányzik a bűnösséghez szükséges beszá- míthatósági képességük. Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok miniszteri biztosa úgy véli, nem lehet olyan helyzet az iskolában, amikor a vitás kérdéseket erőszakkal kell megoldani. „Három éve arról beszélek, hogy az iskolai agresszió lesz a magyar közoktatás egyik legnagyobb problémája, és egyáltalán nem örülök, hogy az élet igazolni látszik a félelmeimet - mondta Aáry-Tamás Lajos. - Az Országos Rendőr-főkapitányság tavaly megállapította, hogy egyre fiatalabb gyerekek egyre súlyosabb bűn- cselekményeket követnek el. Ez intő jel kell hogy legyen.” Az ombudsman szerint a cél Magyarországon is kidolgozni egy olyan programot, amely a helyi intézmények összefogását segítené az iskolai erőszak megelőzésére. „A gyermekvédelmi szakemberek, a gyámügyesek és a családsegítők hálózatára koncentrálva lehetne elejét venni az iskolai agressziónak. Hiba lenne, ha a pedagógusok eszköztárának bővítésében keresnénk a megoldást, ahelyett, hogy a családi gondok megoldására koncentrálunk” - vélekedik az ombusman. Aáry-Tamás Lajos szerint a bűn nem maradhat büntetés nélkül a diákok esetében, még akkor sem, ha mindig akad egy rejtett ok a háttérben. Úgy véli, a gyerekek nem születnek rossznak, legföljebb a felnőttek vüága teszi azzá őket. Vagy mert otthon a konfliktusmegoldás agresszív mintáját látják, vagy mert elszenvedői az erőszaknak. Jelenleg sem állami, sem helyi szinten nincs pénz a prevenciós programra, ám uniós forrásokból pályázati csatornák nyílhatnak. A miniszteri biztos pedig biztos abban, hogy az önkormányzati vezetők tudják: problémás gyerekből problémás felnőtt válik, aki egyszer a polgár- mesteri hivatal ajtaján kopogtat. Nyugatabbra lövöldöznek is a diákok 1998. MÁRCIUS 24-ÉN OZ USA Jonesboro kisvárosban egy 11 és egy 13 éves diák hatolt be az iskolába hamis tűzriadót provokálva. Amikor mindenki menekült, tüzet nyitottak: megöltek négy diáklányt és egy tanárnőt. 1999. ÁPRILIS 20-ÁN Colorado állam Columbiáé városában két diák lőfegyverekkel és robbanóanyagokkal megölte 12 diáktársukat és egy tanárukat. A merénylők magukkal is végeztek. 1999. november 9-ÉN a németországi Meifienben egy 15 éves gimnazista fiú 24 osztálytársa szeme láttára megölte 44 éves tanárnőjét. A gyilkosság elkövetésében a tanárnő iránt érzett gyűlölete motiválta. 2000. március 16-ÁN a félső-ba- jorországi Brandenburgban egy 16 éves diák lelőtte az intemá- tus vezetőjét, majd öngyilkosságot követett el. A fiú azért állt bosszút, mert magatartása miatt eltanácsolták. 2002 áprilisában Boszniában . egy 17 éves diák súlyosan megsebesítette az egyik tanárnőjét, egy másik tanárát pedig megölte. 2002. áprius 26-án a németországi Erfurtban egy 19 éves, korábban rossz magaviseleté miatt elbocsátott diák volt iskolájában lemészárolt 18 embert. Ámokfutása után magával is végzett 2004. október 2-án Argentína Carmen de Patagonas városának egyik iskolájában egy 15 éves diák lövöldözött. Három diáktársát megölte, ezután megadta magát a rendőröknek. 2005. MÁRCIUS 22-ÉN OZ USA Minnesota államában egy indián rezervátumban élő 17 éves diák megszerezte rendőr nagyapja fegyverét Megölte a férfit és élettársát, ezután bement az iskolába, lelőtte a biztonsági őrt, öt diáktársát és egy tanárnőt, majd öngyilkos lett 2001-ben egy kaliforniai középiskolában két társát ölte meg, tizenhármat megsebesített egy 15 éves fiú. Tanúk szerint mosolyogva nyitott tüzet. Minden gyerek ártatlannak születik herczog Mária, az Országos Kriminológiai Intézet főmunkatársa gyakran találkozik a hernádnémetihez hasonló esetekkel. Mint mondta: nem kell ezen csodálkozni, amikor nem ritka, hogy a gyerek megrugdossa az anyját a közértben. Az sem ritka, hogy az iskolában testi fenyítést, megalázó bánásmódot alkalmaznak, a gyerekek ezt is megtanulják és hasonlóan viselkednek. Minden gyerek ártatlannak születik, de ha nem kapnak elég szeretetet, elfogadást, akkor a viselkedésük ezt foga visszatükrözni. A kutatások azt igazolták, hogy a súlyosan elhanyagolt, bántalmazott diákok egy része nem érez részvétet, empátiát, így lelkiismeret-furdalást sem agresszív tettei után. A szakember szerint hibás következtető sekre jut az, aki a szülőkre hárítja a felelősséget, vagy csak a hatósági eszközökben látja a megoldást. Herczog Mária úgy véli, hogy a laikus szülőtől olyat várnak, amire nem készítették fel. Ráadásul a pedagógusok egy része is csak elvár, de nem működik partnerként a családdal. Ám a legtöbb tanintézményben a munkájukhoz nincsenek biztosítva a feltételek. Magyarországon ugyanis ma alig pár száz gyermekpszichológus dolgozik, és kevés a gyermekpszichiáter is. AZ ISKOLÁKNAK gyermekvédelmi szakembert kötelező lenne alkalmazniuk, csak éppen a legfontosabb helyekről hiányoznak. Pedig a szakember szerint drága árat kell fizetni ezért, mert sokkal többe kerül a fiatal, ha nem végzi el az iskolát. Ráadásul később már nem a tanára ellen irányul a haragja. j >