Somogyi Hírlap, 2007. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-18 / 15. szám

MEGYEI KORKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2007. JANUÁR 18., CSÜTÖRTÖK Hypóillatú ivóvíz folyt a kisbárapáti csapókból Kifaggatják a helyszíni nyomokat somogyzsitfa A pedagógusok kiválóan helytálltak, a tűzoltók jelesre vizsgáztak Lukács Lajos helyi lakos vetette föl a kisbárapáti közmeghallga­táson, hogy erős fertőtlenítőszer- - hypó - illatú víz folyik a csap­ból. A fórumon ezt többen is megerősítették. Kiss Jánosáé polgármester maga is tapasztal­ta ezt. Azt mondta: tudja, hogy a vízmű többször vizsgálta már a problémát, és ígéretet kapott, hogy rendszeresen ellenőrzik a víz minőségét. Krisztin Róbert, a DRV Zrt. Siófoki Ivóvízüzem vezetője megerősítette: Kisbárapátiban az ivóvizet hypóval fertőtlenítik.- A hypót automatikusan adagoljuk, amikor a kút ivóvi­zet termel - mondta. - Az ada­golást a helyi üzemgépész na­ponta ellenőrzi és méri a klór­szintet. Műszaki meghibáso­dást nem tapasztaltunk, méré­seink a megadott határértéken belüliek. Tehát tudomásom sze­rint nincs hiba a rendszerben. Ami tény: a kitermelt ivóvíznek a megengedett határértéknél magasabb a vastartalma, ezért a vizet vastalanítjuk, azután pe­dig fertőüenítjük. Az üzemvezető fontosnak tar­totta elmondani azt is: ha az ön- ' kormányzattól vagy a fogyasz­tóktól bejelentés érkezik, a víz­mű tabi kirendeltségének mun­katársai a helyszínen gyorsteszt­tel azonnal megmérik, hogy mi­lyen szintű a klór koncentráció­ja az ivóvízben. Ez a vizsgálat in­gyenes. ■ Krutek József Megszüntetik a tabi mezőőri szolgálatot A menekülők torkában do­bogott a szívük, de az ösz- szes somogyzsitfai diák ép bőrrel átvészelte a kataszt­rófát. Heizler György azt mondta: a pedagógusok hő­siesen viselkedtek. Harsányi Miklós Heizler György: mindenki azért küzdött, hogy ne legyen áldozata a tűznek, és az anyagi károkat minimalizáljuk- A hajuk szála sem görbülhet a kollégistáknak - állítólag ez volt a főukáz.- Valamennyi pedagógus azt akarta, hogy ne történjen tragé­dia - mondta Heizler György ez­redes, a megyei katasztrófavé­delmi igazgatóság igazgatója. - A kollégistákat szerencsére ki­menekítették. Mindenki azért küzdött, hogy ne legyen áldoza­ta a tűznek, és az anyagi káro­kat minimalizáljuk.- Negyvennyolc óra telt el a tűzfészek eloltása óta. Mi veze­tett a zsitfai pokolhoz?- A pontos okot keressük; ezt további vizsgálatok állapítják meg. A rendőrség, a tűzvizsgáló és egyéb szakértők bevonásával folyik a munka. Az tény: a tető­tér alatt lévő szinten, az utca­frontra néző egyik szobában keletkezett a tűz. A 23-as te­remből terjedt tovább.- Mire számít?- Az elektromos szak­értői vizsgálat általában elhúzódik. Megindult a helyszín és a nyomok „fag­gatása”; a zsitfai tűz elemzése­kor egyetlen apró részjet sem kerülheti el a ügyeimet- Péntekre ígértek részered­ményt.- Valóban lesz egy összegzés, de azt hiszem, a teljes körű vég­eredmény még várat magára. Persze elképzelhető, hogy ebből már több mindenre lehet követ­keztetni.- Statisztikában naprakész kollégái mondták: a zsitfai kol­légiumtűz máris feliratkozott a legsúlyosabb hazai óriástüzek listájára.- Ez tény, hiszen percek alatt 210 ember biztonságáról kellett gondoskodni. A pedagógusok hősiesen és önfeláldozóan oldot­ták meg a feladatot. A mene­külésre amúgy olyan kevés idő jutott, hogy több diák egy szál n a d rág­ban, papucsban futva hagyta el a termet. A dolgozók lélekjelen­létét és fegyelmét dicséri a haj­nali művelet.- Hogy vizsgáztak a tűzoltók?- Korrektül és szakszerűen avatkoztak be. A hivatásos és önkéntes egységek profin látták el a feladatukat. Látszott, hogy zsigerükben van a szakma...- A teljes történethez hozzá­tartozik: a diákokat riasztó pe­dagógus füstmérgezést szenve­dett, s úgy tudjuk, az ötven tűzoltó közül az egyik lábán sérült meg.- Szerencsére a kollégámnak nem lett komoly baja s folytatta a szolgálatot. Úgy tudom, a ne­velőtanár állapota is javul.- Megütközést keltett, hogy nem volt füstjelző készülék egy ilyen nagy kollégiumban.- Amikor felépítették, még nem írták elő a kötelező füstjel­ző berendezés kiépítését. Tehát nem mulasztásról van szó.- Bármennyire is ugrásra kész a csapat, ám a zsitfaihoz ha­sonló kritikus helyzet fene­kestül felforgatta az életüket.- A napi ügyek természete­sen háttérbe szorultak. Hét­főn az állománynak szinte minden tagja a somogyzsitfai mentéssel foglalkozott; meg­erősítettük az ügyeletet, má­sok a riasztási rendszert fi­gyelték. A központ felboly- dult méhkashoz hasonlított. Ez látszott a helyszínen, de min­den klappolt... A horvát speciális erők bevonásával nemzetközi erőpróbára készülnek a somogyi katasztrófavédősök Heizler György Megszüntette a mezőőri tevé­kenységet, és nem hozta létre a mezeiőr-szolgálatot a tabi képvi­selő-testület. Mezőfi Ágnes jegy­ző elmondta: már a költségvetési koncepció tárgyalásakor megfo­galmazódott, hogy a költségveté­si szigorítások miatt megvizsgál­ják az önként vállalt feladatokat. Ezt figyelembe véve döntött úgy a képviselő-testület, hogy a me­zeiőr-szolgálatot a továbbiakban nem tartja fönn. 2006-ban csak­nem 1,9 millió forintot biztosított az önkormányzat a szolgálat ki­adásaira. Ezt idén semmilyen for­mában nem tudja vállalni. ■ K. J. osztanak-szoroznak a somo­gyi katasztrófavédelmisek, úgy tűnik, az idén nyolcszázmillió forint jut a működésre s a ki­sebb fejlesztésekre. A kép las­san összeáll, de a bevételi oldal adataira azért most is sűrűn odapislantanak.- Nem lehet könnyű vissza­állni a normál menetrendre. Maradt erejük a nemzetközi magyar-horvát gyakorlat elő­készítéséhez?- Kétoldalú tanácskozás kere­tében egyeztettünk a zágrábi kollégákkal a közös balatoni bevetésről. A szerdai költségve­tési egyeztetésen is napirendre tűztük az akciót; a technikai, anyagi feltételekről esett szó.- Balaton felszínén landoló repülők, a világ bármely régi­ójában bevethető tűzoltóegy­ségek - ezt vetíti előre a nem­zetközi akció forgatókönyve.- Közel nyolcvan résztvevős bevetés nem volt Somogybán, még az ország más tájain sem zajlott ilyen jellegű nemzetközi gyakorlat. A horvátok a hazai­tól sok tekintetben eltérő tech­nikát alkalmaznak, amelyet a rendelkezésünkre bocsáj- tanak.- Elég súlyos terhet vesznek a nyakukba. Elég egy apró hi­ba, s kutyaszorítóba kerül­nek.- Nem akarjuk elkiabálni a dolgot, a „műsor” még nem százszázalékos. A horvát tűz­oltó-repülőgépek a haderő ré­szei, hamarosan gyakorlatra készülnek, így változhat né­hány részlet a programban. De ha összejön, tényleg különle­ges eseménynek leszünk házi­gazdái. Még van egy-két bi­zonytalansági tényező.- Ez áll a saját idei költségve­tésükre is?- Ez biztos alapokon nyug­szik. A tűzoltói költségvetés lé­nyegében szinten marad. So­mogybán mintegy 30 új tűzol­tó felvételére van lehetőség, és a leszerelő kollégáink helyére is új embereket vehetünk fel. Az idén közel 800 millió forint áll a rendelkezésünkre. 1953-ban született Kercse- ligeten. A kaposvári tanító­képző főiskolát végezte el, később a Pécsi Tudomány- egyetemen diplomázott 1976-tól tűzoltó. Az elmúlt 31 év alatt végigjárta a ranglétrát, huzamos időn át az egykori megyei tűzol­tó-parancsnokság tűzoltá­si és műszaki mentési fő­osztályát irányította. 2000-töl a megyei kataszt­rófavédelmi igazgatóság igazgatója. , Nős, két gyermeke van. Szórakozás: évente valóban csak egy nap jut a kultúrára kutatás A többség a tévét és a rádiót választja a múzeum, kiállítás és a színház helyett és sportolni is lusta Egy frissen készült kutatás sze­rint évente alig egy napra való időt fordít az átlagember kultu­rális programokra, a tévé előtt azonban heteket ül. Mindezt a Gfk. Piackutató Intézet és a Szonda Ipsos közös felmérése tá­masztja alá, amit a Magyar Kul­túra Napja közelgő alkalmából nemrégiben publikáltak. Esze­rint a magyarok szabadidejük­ben legszívesebben ki sem moz­dulnak otthonról, inkább rádiót hallgatnak, DVD-t néznek, eset­leg kertészkednek. A több mint tizenötezer em­ber bevonásával végzett kérdő­íves kutatás eredményei szerint a magyar lakosság legkedvel­tebb szabadidős tevékenysége a rádióhallgatás, a megkérdezet­tek 73,1 százaléka hetente több­ször is a készülék elé ül, majd ugyanennyien hallgatnak zenét és olvasnak újságot. A válasz­adók 46 százaléka pedig heten­te többször is a zöldben oldja a feszültségét. Ezzel szemben csak ritkán járnak szórakozni, múzeumba, de színházba is csupán 0,6 százalék látogat el rendszeresen, ráadásul 54,3 százalék saját bevallása szerint be sem teszi a lábát ezekbe az intézményekbe. A somogyi tapasztalatok nem esnek egybe mindenben az or­szágos felméréssel. Az azonban teljesen világos, hogy az elmúlt években jól tapasztalhatóan megváltoztak a kultúrafogyasz­tással kapcsolatos szokások. Winkler Ferenc, a megyei mú­zeum igazgatója azt mondta: a poros, unalmas és nem közér- .dekű programok kora valóban lejárt. A kultúra ugyanis ugyan­olyan áru lett, mint bármi más, amit csak akkor lehet eladni, ha igény van rá. Valóban van olyan kiállítás, amire lehetetlen töme­geket a múzeumba vinni, amíg olyan is, amire nagyon könnyű. Nem elég tehát, ha valami igé­nyes, csak akkor lehet közön­séget találni hozzá, ha „ki­találták" . Hornung Gábor, a Csiky Ger­gely Színház szervezőtitkára azt mondta: él a színház. Azt tapasz­talják ugyanis, hogy a többség ki van éhezve a valódi kulturális él­ményekre. Elege van a televíziók reklámízű produkcióiból és hús­vér embereket, va­lódi gesztusokat akar látni a színpa­don. Ugyanakkor azt is tapasztalják, hogy az átlagnál színvonalasabb kultúrát való­ban nehezebb „eladni". A könyvtárban sem tapasz­talnak tömeges visszaesést, vi­szont évek óta növekedés sincs. Varga Róbert, a megyei könyv­tár igazgatója szerint csak az a könyvtár maradhat életben, amelyik maximálisan kiszol­gálja a látogatóit. A felmérés szerint egyéb­ként nemcsak a kultúra, hanem a sport sem szerepel a magyarok legnépszerűbb el­foglaltsága között: a megkérdezettek hetvenkét százalé­ka elismerte, hogy soha nem mozog. A szakemberek szerint ráadásul a magyarok négy fal közé zárkózását nem magyarázhatja a munka utáni fáradtság sem. A megkérdezet­tek több mint fele ugyanis so­ha nem dolgozik a nyolcórás munkaidején túl, és csak har­madukkal esik meg, hogy ha­vonta legalább egyszer túlóráz­niuk kell. ■ Fábos Erika A magyarok mivel töltik el a szabadidejüket Szabadidős elfoglaltság Hetente % Havonta % Rádiót hallgat 79,6 84,8 Újságot olvas 79,5 86,9 Lemezt, cd-t, kazettát hallgat, videót dvd-t néz 46,9 63,6 Kertet virágokat növényeket gondoz 46 62,2 Főzöcskéz, új recepteket próbál ki 35,7 54,9 Múzeumba, színházba jár 0,6 8.6 ■ Most már len­ne idő a kultú­rára, mégis otthon ülünk. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom