Somogyi Hírlap, 2007. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-14 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 2. szám

4 KÖZÉLET, POLITIKA 2007. JANUÁR 14., VASÁRNAP Játékszer a rendőrség? zavargások A Fidesz a még el sem készült dokumentumból idézett A részjelentés szerint a rendőrséget kellene erősíteni. A Fidesz szerint ez tévút: a párt „valóban független” vizsgálatot követel. HÍREK Megegyezés született az olajvitában véget ért az orosz-belorusz olajvita, miután Mihail Fradkov orosz és Szjarhej Szidorszki fehérorosz kor­mányfő pénteken este meg' egyezett a kőolajszállítás feltételeiről. Az oroszok az olajexport 180 dollárra emelt vámját tonnánként 53 dollárra csökkentik. Minszk két nappal korábban meg­szüntette az olajszállításra kivetett, tonnánként 45 dol­láros tranzitdíjat. Múltidézés a lengyel katolikus egyházban vizsgálatot indít a lengyel katolikus egyház annak kiderítésére, magas rangú papjai együttműködtek-e a kommunista rendszer belbiztonsági szolgálatával (SB) - döntött az ország 45 püspöke. Az elmúlt napok­ban Varsó új érseke, Stanislaw Wielgus, majd a krakkói székesegyház plé­bánosa mondott le, miután kiderült: együttműködtek az SB-vel. Beszakadt egy alagút a brazil metropolisban Mély kráter keletkezett legalább nyolcán meghal­tak Sao Paulóban, mikor be­szakadt egy épülő metróállo­más. A brazíliai nagyváros­ban harminc méter mély és hatvan méteres átmérőjű kráter keletkezett a baleset nyomán. Szökőárriadó a Csendes-óceánnál cunamiriadót rendeltek el a Csendes-óceán térségében egy, a Richter-skálán 8,2-es erősségű földrengés után. A földmozgás - amely köz­pontja a Kurill-szigetektől keletre volt - csak tízcentis hullámokat keltett. A tavaly őszi zavargásokat vizsgáló bizottság részje­lentésének következtetése: erősíteni kell a rendőrsé­get. A Fidesz szerint ez téves, új, független vizsgálatra van szükség. Europress-összeállítás A viperák használatáról, a rend­őrség átpolitizálásáról, a tüntetők kriminalizálásáról szól többek között a tavalyi zavargásokat vizsgáló bizottság részjelentése - legalábbis ezt közölte tegnapi saj­tótájékoztatóján Balog Zoltán, a parlament emberi jogi bizottsá­gának fideszes elnöke. A politi­kus egy birtokába került doku­mentumból idézett, amelyet a Gyurcsány Ferenc miniszterel­nök kezdeményezésére novem­ber 6-án felállított, Gönczöl Kata­lin volt állampolgári jogi om­budsman által vezetett vizsgáló- bizottság készített. Balog Zoltán úgy látja, a részje­lentés sok korrekt és jó megálla­pítást tartalmaz, azonban - sze­rinte helytelen - végkövetkezteté­se az, hogy a rendőrséget techni­kailag, szervezetileg is erősíteni kell. Hozzátette: a Vörösmarti Mi­hály nyugalmazott rendőr dan­dártábornok által jegyzett doku­mentumnak azzal a megállapítá­sával egyetért, hogy „a rendőrség egyre inkább a politika játéksze­révé válik”. A fideszes képviselő elmond­ta: a jelentésben arról is írnak, hogy az október 23-ai felvétele­ken látott kényszerítő eszköz csak hasonlít az úgynevezett vi­perára, valójában azonban egy hosszított gumibotról van szó, amely a csoporterők számára nem rendszeresített, csak a civil ruhás bűnügyi állomány használja. Balog Zoltán rossz kormány­zati tendenciának nevezte, hogy „kriminalizálnak, csőcseléknek neveznek” mindenkit, aki októ­ber 23-án az utcán tartózkodott, holott csak néhány száz randalí­rozóról volt szó. Emellett - így Balog - megbélyegzik azokat, meg kell alkotni a gyülekezési törvény eljárási szabályait, és ha ebben minden politikai erő együttműködik, akkor néhány száz rendbontó nem teheti tönk­re a nemzeti ünnepeket - mond­ta Kondorosi Ferenc, az igazságügyi tárca államtitkára. Hangsúlyozta, hogy egyetlen józan politikai erőnek, a kor­mánypártoknak sem érdeke a akik napirenden akarják tartani a témát, és elkezdődött a társada­lom hiszterizálása is: mintha fel kellene készíteni a közvéle­ményt arra, hogy nagy veszély fenyeget, mintha március 15-én egyesek legalábbis polgárhábo­rúra készülnének. Több rossz tendencia indult el a kormányzati körökben október 23. következményeivel kapcso­latban, például az, hogy csupán a jogszabályokat, így a gyüleke­zési törvényt kell szigorítani, és akkor hasonló többé nem fordul­hat elő - mondta a politikus, kö­zölve: pártja semmilyen törvény- módosításhoz nem járul hozzá egy valóban független vizsgálat elvégeztélg. Gönczöl Katalin Balog szavai­ra reagálva azt mondta: a bizott­gyülekezési jog korlátozása. Kondorosi a Magyar Rádiónak nyilatkozva korábban azt mondta, a rendőri intézkedés­nek való ellenszegülést önma­gában szabálysértésként kíván­ják meghatározni. Jelenleg ugyanis csak a be nem jelentett tüntetések szervezői büntethe­tők, a résztvevők nem. Ezen a tárca változtatni kíván. ság jelentése még nem készült el, így e pillanatban még senki­nek a birtokában nem lehetnek hiteles szövegek. Ezzel kapcso­latban Balog úgy nyilatkozott, hogy egy „privát címről kapta meg a kormányfő által összehí­vott Gönczöl-bizottság részjelen­tését”. Gönczöl Katalin hozzátet­te: a bizottság jelentését január 31-én terjeszti elő, addig azon­ban nem nyilatkozik az ügyről. Kondorosi Ferenc, az Igazság­ügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára a távirati irodának azt mondta: a Gönczöl Katalin ál­tal vezetett bizottságnál függetle­nebb testületet nehezen tud el­képzelni (korábban több esetben kormányközeli függést rótt fel a bizottság tagjainak az ellenzék). Mint mondta, a testület tagjainak döntő többsége kiváló tudós, és „egy tudós sem adja el jogállam­ban a függetlenségét, a semleges­ségét sem egy tál lencséért, sem egy hivatali pozícióért”. Kondorosi hangsúlyozta, lesz független jelentés, ezt Balog Zol­tán is megismerheti; a Fidesz ál­tal idézett részjelentés tartalmát ő azonban nem ismeri. „Megvá­rom, míg ezt a jelentést nekem szabályszerűen átadják, én nem kutakodók ilyen jelentések után, az én postaládámba még nem dobtak be ilyet” - mondta. Az SZDSZ országos tanácsa egyhangúlag Molnár mellett Demszky Gábor üljön le a jövő héten tárgyalni Molnár Lajossal a kórházreform fővárost érintő kérdéseiről, és többet ne vigye a nyilvánosság elé az ilyen ügye­ket - utasította rendre a főpol­gármestert tegnapi ülésén a sza­baddemokraták országos taná­csa (ot), amely egyhangúlag ki­állt az egészségügyi miniszter mellett. A tárcavezetőt ágyszám- javaslata után nemcsak a szoci­alisták, hanem saját párttársai - köztük Demszky Gábor - is bí­rálták. „Az országos tanács tagjai megértették és támogatják a kór­ház-átalakítási törvényt, hiszen tudják, hogy ennek eredménye egy hatékonyabb, a szükséges ellátásokat magasabb színvona­lon biztosító rendszer” - mond­ta Molnár Lajos. Az egészségügyi miniszter nem tartja véglegesnek saját ja­vaslatait, és megfontolja Gyur­csány Ferencét. A kormányfő azt kérte: ha a kórházi ágyszámok­ról egy regionális egészségügyi tanácsban nem tudnak meg­egyezni, és a döntés joga vissza­száll a szakminiszterre, akkor is kérje ki a szakmai és önkor­mányzati vezetők véleményét. Kóka János gazdasági minisz­ter kijelentette, hogy a szocialis­ták addig számíthatnak a liberá­lis pártra, amíg készek megvaló­sítani a szükséges reformokat. Az ot ülésén szóba került az SZDSZ alapszabály-módosítása is: a párt februári küldöttgyűlé­sére a tisztújítási folyamatról ter­jesztenek elő javaslatot. ■ B. B. Egységes energia- központot szeretnének az szdsz európai uniós ener­giaközpont létrehozását java­solja, amelynek székhelye Budapest lehetne. Kóka Já­nos gazdasági miniszter el­mondta: a hét elején leállt orosz olajszállítás után át kell gondolni, hogyan állhat­na több lábon a magyarener­giapolitika. A párt ezért prog ramot dolgoz ki néhány hé­ten belül, és egyeztetést kez­deményez a politikai és a gazdasági élet szereplőivel, szakértőkkel és civil szerveze­tekkel egy nemzeti energia­tanács létrehozásáról „A gyülekezési törvény csak keretszabály" Veszélybe kerülhet a Semmelweis Egyetem orvosképzése átalakítás Az egészségügyi tárca szerint nem tragédia, ha egyes osztályokon elvesztik állásukat az orvosok Európai parlamenti képviselők is felkapták a fejüket a hírre, hogy a Semmelweis Egyetem (SE) ágyszámcsökkenése magával húzza az orvosképzés színvona­lát is. A 26 klinikából álló intéz­mény kiemelt szerepe ellenére kénytelen aktív ágyainak csak­nem harmadától megválni, és ez lehetetlen helyzetbe hozná az ál­talános orvosképzést Is. „Elfogadhatatlannak tartom, hogy az egészségügyi reformnak a világszerte elismert magyar or­vosképzés áldozatául essen” - mondta Kósáné Kovács Magda, az Európai Parlament szocialista képviselője. Az EU aggodalma érthető, ha tudjuk: Európában orvoshiány van, és a SE-n képzik a hazai le­endő orvosok jó részét - ráadásul a magyar gyógyítók mellett jelen­leg 1500 külföldi fizetős diák is itt tanulja ki a szakma csínját-bínját. A képzés komoly bevételt is hoz: a külföldiek tandíjaiból évente hárommilliárd forintot. „A tervezett csökkentés a szín­vonalas orvosképzés halálát je­lentené Magyarországon” - állít­ja az orvosegyetem rektora, Tulassay Tivadar. „A reformel­képzelések szerint a gyakorlati oktatás a jövőben közkórházak­ban is megtörténhetne. A külföl­dieket azonban nem küldhetjük egyetemen kívüli intézmények­be gyakorlatra, mert akkor szer­ződést szegünk - jelentette ki Az Európai Parlament is aggódik a magyar képzés színvonaláért Tulassay -, ha pedig a magyarokat helyezzük oda, azzal saját állam­polgáraink képzésének színvona­lát rontjuk le méltánytalanul”. Dr. Karádi István, a Semmel­weis Egyetem dékánja szerint is „komoly nemzetközi visszhangot keltene, ha a külföldi diákok kép­zése csorbulna”. A professzor még megsaccolni sem akarta, hány oktatótól kellene megválnia az egyetemnek, viszont úgy nyi­latkozott: „foggal-körömmel ra­gaszkodom minden egyes orvo­somhoz. Egyszerűen pótolhatat­lanok”. „Ha az uniós országok - köz­tük Magyarország - betartaná az ügyeleti időre vonatkozó direktí­vákat, és az orvosok valóban csak 48 órát dolgoznának hetente, azonnal kiderülne, hogy több ezer orvos hiányzik a rendszer­ből” - tette hozzá a rektor. A minisztérium ugyanakkor nem látja nagy tragédiának, ha egyes szakmákban a kórházi or­vosok elveszítik állásukat, és bel­gyógyászaton, sebészeten vagy gyermekgyógyászati osztályon már nem is tudnak elhelyezked­ni, mivel mindenhol leépítés lesz. A hivatalos álláspont szerint át- képzik őket. A rektor ugyanak­kor tudni véli, hogy „nincsenek átképzési programjaik, ahogy pénz sincs, nem beszélve az aka­rat hiányáról: aki 20 éve gyer­mekszemész, nem szeretne kór­boncnok lenni”. ■ Bánky Bea t t­A L

Next

/
Oldalképek
Tartalom