Somogyi Hírlap, 2007. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-13 / 11. szám

4 MEGYEI KORKÉP SOMOGYI HlRLAP - 2007. JANUÁR 13., SZOMBAT Heves szélvihar: fa a vasúti sínen, odalett a siójuti templomtorony Nyolcvan kilométeres szélvihar csapott le pénteken a Balaton- parton. Siófoknál faág dó'lt a vas­úti felső-vezetékre; emiatt leállt a közlekedés, s a szerelvények kerülő úton gördültek tovább. Heves széllökésekbe torkollt a vihar, amely főként megyénk északkeleti részén okozott gon­dokat. Siófokon mérték a legerő­sebb - óránként 98,3 kilométe­res - széllökést pénteken, s nem csoda, hogy a környékről kapták a legtöbb segélykérő Hívást a tűzoltók. A vasúton órákig állt a bál, miután a felső-vezetékre egy nagyobb fa dőlt. Az utasok tehe­tetlenek voltak, hiszen úti céljukat csak jelentős késéssel érhették el. Kavalecz Imre, a MÁV Zrt. szóvivője a Somogyi Hírlapnak azt mondta: a helyre- állítás ideje alatt a vonatok Lep- sény-Csajág érintésével közle­kedtek. ■ A templom tetejét leszakí­totta a szél a tomboló vihar­ban Siójuton. Egy siófoki családi ház elekt­romos vezetékére is súlyos faág zuhant, Siójuton is a vihar okozta a kalamajkát; ott a refor­mátus templom tetőszerkezetét szakította fel a szél - tájékozta­tott Pintér Sándor hadnagy, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság ügyeletese.- Csúnya és egyben elszomo­rító a látvány - mondta lapunk­nak Papp János siójuü polgár- mester. - Felemelte a szél a te­tőt, és a szomszédos parókia ud­varába dobta. Biztos, hogy több millió forintos a kár. A templom- tornyot is kikezdte a szél. Az erős széllökések miatt a tűzoltók sem tudtak emelőkosa­rukkal a torony közelébe fér­kőzni. A polgármester a bal­esetveszély miatt lezáratta a fa­lut átszelő utat a templom köze­lében. Somogy déli területein tom­pult a szél ereje, de a marcaliak nem úszták meg. Két fakidőlés nyomait tüntették el a lánglova­gok. Nagy György András, az Or­szágos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) siófoki ügyeletese közöl­te: a szélben ugyan csökkent a hőmérséklet, ám Siófokon és Fo­nyódon így is tíz fokot mértek. ■ Fónai-Harsányi Kolber: Taszárt nem adom másnak kinevezés A megye malmára hajtja a vizet a somogyi fejlesztéspolitikai államtitkár rányos helyzetű térségek felzár­kóztatása. Ez jelenti az Új Ma­gyarország Tervnek az egyik végét, a másikat pedig a pólus­programok. Utóbbi a nagyvá­rosoknak az innovációhoz kötő­dését erősíti.- Az új feladat mellett meg­marad a másik nagy falat, a taszári reptér hasznosítása is?- Taszárt nem is adnám más­nak. Miniszterelnök Úr külön megbízott ezzel a feladattal, en­nél szebbet nem is kaphattam volna. Hiszen még 95-ben köz­gyűlési elnökként kezdemé­nyeztem a kettős hasznosítást. A megvalósíthatósági tanul­mány már elkészült, most a fel­adatunk a reptér katonai jelle­gének a megszüntetése és a kincstári vagyon körébe voná­sa. Ez egy hosszadalmas és drá­ga jogi folyamat, ám így tudjuk fölkészíti az ingatlant arra, hogy piacra vihessük. A befek­tetői érdeklődés egyébként vál­tozatlanul nagy Taszárral kap­csolatban, s úgy tűnik, tavasz- szal el tudjuk indítani a pályá­zatokat. Addig pedig segíteni kell a pályázók felkészítését, hogy olyan programot tegyenek le az asztalra, amelyek nem csupán a repülés újraindítását, hanem azoknak a gazdasági te­vékenységeknek a beindítását is tartalmazzák, amelyek mun­kahelyeket teremtenek.- Az a hír járja, hogy a kapos­vári színház felújítására nem lesz pénz. Pedig már három- milliárdra volna szükség.- Az unió önmagában a kul­túrát nem támogatja, ellenben az oktatáshoz, a tudáshoz, a tu­rizmushoz kapcsolódó kulturá­lis létesítmények támogatha­tók. Ezért korábban már jelez­tem Kaposvár vezetésének, hogy a színház felújítását így kell felépíteni. Erre a lehetősé­get leginkább a pécsi Európa Kulturális Fővárosa projekt ad­ja, amihez Kaposvárnak fel­tétlenül kapcsolódnia kell. A színház fejlesztésére tehát van lehetőség, a város készítse elő a projektet.- Uniós támogatás híján, ha esetleg nem lesz sikeres a pályázat, van esély a felújításra?- Úgy gondolom, sikerrel kell járnia a pályázatnak. ... egy miniszternek, államtitkárnak min dig országos felelős­séget kell viselnie, de mégiscsak kötő­dik egy megyéhez, egy régióhoz. Az együttműködés és az információ sok­szor pénzt is jelent. Kolber szerint a balatoni turizmus zászlóshajó-program. Különböző pályázatokból kell összeszedni rá a pénzt Kolber Istvánt a Minisz­terelnöki Hivatal fejlesz­téspolitikai államtitkárá­nak nevezték ki. A koráb­ban regionális fejleszté­sekért felelős miniszter, a 2. Gyurcsány-kormány taszári megbízottja pénte­ken tett esküt. Márkus Kata- Mely területekért felel az új posztján?- Az Új Magyarország Terv, amelyik az uniós források fel- használását tervezte meg, 15 programra oszlik. Ebből a 15-ből hét regionális. Ezekért vagyok felelős. A fejlesztéspolitikai irá­nyítótestület egyébként már a második Gyurcsány-kormány megalakulását követően fölállt, nyár óta dolgozunk. Tagjai Ma­gyar Bálint, Németh Imre, Baja Ferenc, Burány Sándor és jóma­gam. A testület feladata az uni­ós pénzek felhasználásának a folyamatos szakmai felügyelete, annak érdekében, hogy hatéko­nyan, jó célokra és gyorsan tud­juk elkölteni azokat. Fontos azonban tudni, hogy van egy változás a regionalizmusban: valamennyi régiónak van már önálló programja. Eddig sok­szor beszéltünk már arról, hogy a kormány adjon le feladatokat helyi szintre. Ez tehát nem más, mint ennek a célnak a megvaló­sulása az egyik legfontosabb területen. Hiszen a pénz és a _ fejlesztés az, ami leginkább f össze tudja kapcsolni a régión | belülieket.- A régiókon belüli osztozko­dás közbeni egymással hada­kozás mennyire lesz gátja a fejlesztéseknek?- Csodálkoznék, ha az egyez­kedések nem konfliktusokkal zajlanának le. A szakemberek, a politikusok településeket, me­gyéket képviselnek. Kutya köte­lességük tehát ezeknek az érde­keit szem előtt tartani és érvei­ket ütköztetni az összes többi­vel. Ám biztos vagyok abban, hogy egy idő után már nem a megyék mentén törnek majd meg ezek az érdekek.- Élvez-e előnyt a megye új so­mogyi államtitkára révén az uniós pénzek elosztásakor? Hazánk az elsők közt az első Nemzeti Fejlesztési Terv megvalósítása már fo­lyamatban van. Kolber István szerint az újonnan csatlako­zott országok közt hazánk a források felhasználása terén az elsők közt, a csúcson van. Fontos, hogy az ország az utolsó euróig aknázza ki a le­hetőségeit, mégpedig olyan célokra, amelyek segítik a foglalkoztatási, foglalkoztat­hatósági helyzetet, s javítják az ország versenyképességét- Korábban is volt ebből elő­nye Somogynak amikor többen voltunk kormányzati pozíció­ban. Persze egy miniszternek, államtitkárnak országos fele­lősséget kell viselni, de mégis­csak kötődik egy megyéhez, ré­gióhoz, s az együttműködés és az információ sokszor pénzt is jelent. Mint országgyűlési kép­viselő kötelességemnek érzem a kaposvári és környékbeli em­bereknek az érdekeit is figye­lemmel kísérni. Jobban isme­rem a dél-dunántúli emberek búját baját, mint másokét, tehát biztosan lesz ebből előnye So­mogynak. Ám az eddig elért eredmények is jelentősek szá­momra, közülük az egyik leg­fontosabb a 67-es út. Mindig örömmel jövök a már elkészült szakaszon, mert valahogy a ma­gaménak is érzem. A balatoni turizmus pedig egy zászlósha­jó-program. A Balaton ugyanis nem csupán turizmus-, hanem infrastruktúra-, gazdaságfej­lesztés és még sok minden. Ezért különböző operatív prog­ramokból kell a pénzt össze­szedni a Balaton felvirágoz­tatásához, amelyeknek nyilván­valóan kapcsolódniuk kell egy­máshoz. Különösen fontos ugyanakkor az elmaradott, hát­Bűzlik a szabadi határ a szeméttől, a dögtől Beindul a tanúgondozási program segítség A tanúszobát harminchárom alkalommal ötven személy vette igénybe A Siómente Zrt. elődjének, a té- esznek a homokbányája volt For­rás József jelenlegi balaton- szabadi birtoka. - Hulladékkal töltötték fel, amikor megszüntet­ték; került abba minden, még Ifa-vezetőfülke is - idézte fel a gazda. - Ezt látva, lassan rászok­tak a helyiek, hogy oda borogat­ják ők is a szemetüket... De most már elegem van belőle, rende­zem a terepet és hasznosítani kí­vánom valamüyen formában. Némethné Vincze Mária bala- tonszabadi jegyző azt mondta: nagyon sok pénzébe kerül az önkormányzatnak, hogy időről időre rendet tétet a falu határá­ban. - Több fórumon kértük már a lakosságot, hogy senki se hordja oda a szemetét; a je­lek szerint hasztalanul - állí­totta a jegyző. - Tetten érés nélkül eljárni sem tudunk az elkövetőkkel szemben. Úgy képzeltük pedig, hogy segítsé­günkre lesznek ebben az éber és jó érzésű balatonszabadi polgárok... Állati tetem lerakásáról nem kapott bejelentést a jegyző. Fa­zekas Zoltán kerületi főállator­vos szerint ez ma még sok he­lyütt megoldatlan. - Helyeslen- dő terv viszont az, hogy a siófo­ki állatmenhelyen kegyeleti parkot és krematóriumot ter­veznek, hogy aki akar, méltó módon vehessen búcsút házi kedvencétől. ■ Fónai Imre Sikeresnek bizonyult a tanúgon­dozás intézménye a Somogy Me­gyei Bíróságon. Varga Rita sajtó- szóvivő úgy tájékoztatott: az el­múlt évben összesen 420 eset­ben keresték meg a bírósági ügy­intézőt. Polgári ügyben 84, míg büntetőügyben 336 esetben for­dultak hozzá segítségért. A tanú­gondozót 353 esetben telefonon, 26 alkalommal személyesen, nyolcszor levélben keresték fel. A tanúszobát 33 alkalommal ötven személy vette igénybe, ál­talában olyan erőszakos bűncse­lekmények sértettéi, akik nem akartak a vádlottal együtt a fo­lyosón várakozni, valamint olyan tanúk, akikkel a vádlott korábban már támadó jellegű Varga Rita úgy látja, sikeres a somogyi tanugondozási program Az unióban is bevált A TANÚGONDOZÁS az Európai Unióban már évek óta be­váltgyakorlat. Németország­ban tíz éve vezették be a rendszert, és a bírák szerint az egyik legjobb intézkedés. magatartást tanúsított. A tanú­szobában kilenc esetben vigyá­zott az ügyintéző vádlottak, ta­núk gyermekeire. Az országban elsőként a So­mogy Megyei Bíróságon kezdték meg a tanúgondozás intézmé­nyének bevezetését tavaly janu­árban. A sikernek köszönhetően idén már Siófokon, Fonyódon, Marcaliban, Nagyatádon és Bar­cson is bevezették. A rendszer főként azoknak nyújt segítséget, akik életükben először lépik át a bíróság küszö­bét. A tanúszoba kialakítását Ujkéry Csaba, a Somogy Megyei Bíróság elnöke kezdeményezte, ezáltal a folyosón várakozó tanú­kat többé nem tudják fenyegetni a vádlott rokonai, és a tanúk gyermekei sem üldögélnek órá­kat a padokon. Az új polgárbarát tevékenységgel ösztönözni pró­bálják az embereket a tanúsko­dásra, ugyanis kevesen jelennek meg a bíróságon önszántukból, annak ellenére, hogy a törvény előírja a részvételt. ■ M. E. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom