Somogyi Hírlap, 2007. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-11 / 9. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2007. JANUÁR 11., CSÜTÖRTÖK SAJTÓ ES TANULÁS 13 TINIK Társadalmi hovatartozásukat szeretnék kifejezni a feltűnő külsővel? Egyesek bármit megten­nének, csak kitűnjenek a tömegből. A rockerek és a punkok sokakat felháborí­tanak külsejükkel, pedig ők eszméket képviselnek. kották, sajátos nyelvet hasz­náltak és külső megjelenésük­kel hirdették eszméiket. Ilye­nek voltak a teddy boyok vagy a György-öltönyösök, akik élet­formájukat a kocsmai zsilett­pengés bunyók alkalmával mutatták be. Majd megjelen­tek a beatnikek, akik a kultú­rának, a modernizálódásnak teljesen hátat fordítva élték a A 21. századra a világ érték- kábszertől álomszérűvé vált rendje és testfelfogása telje- életüket. Ettől kezdve mond- Sen megváltozott. A közer­köles megszűnni látszik, a ta- «■, /jjjmÁ' búk eltűntek. Mindenki arról IjESik k beszélhet, amiről akar, a sze- xuális másság sem újszerű. A •Eit/'w társadalom egyre zavarosabb Jm' Mhwfit ’*' képet alkot, amely sajnos a fi- j líl //jfr .ív ' atalok valahová tartozásának n™ 'jfi / kényszerét vonja maga után. Kx., / y # Menekülni próbálnak az uni- l formizálódásból, a sznob rété- gekből és „vissza a kommu­nákba"-jelszóval úgynevezett ' klikkeket alkotnak. .1 A korral is jár, hogy a ti- y zenévesek úgy érzik, '4 jL * JÍ hogy hajviselettel, két képviselni^pro­bálnak. Ez a jelen- %Vr.. J ség, az úgynevezett y klikkesedés nem új kefe- (j tű, abból fakad, hogy az ^ ember társas lény. Ám nem , mindegy, hogy egy fiatal mi- _ lyen körhöz tartozik és milyen JjjgjBHg eszmét követ. Sokan élnek tévhitekben. \ Megtetszik nekik valamely irányzat, például a púnk, a rock, a hippi vagy a skinhead- stílus és máris úgy érzik, hogy Extravagáns. magukra találtak. Ez azonban Fink az elmúlt években nem teljesen igaz. A problé- ezer arcát mutatta. Nem ma, hogy ezek a fiatalok nin- tudni, hogy hovatartozást csenek tisztában azzal, hogy vagy divatolást képvisel-e mit is jelentenek ezek az irányzatok illetve, hogy sok­szor, önkénytelenül szélsősé­ges formákat öltenek. hatjuk azt, hogy az ifjúság Iá- Ezt az optimista felfogást a Már áz 50-es évektől megfi- zadni kezdett a sznob polgárok skinheadek megjelenése fe­gyelhető volt, hogy a fiatalok ellen, és meg akarták dönteni ketítette be. A fasiszta agresz­különböző közösségeket al- az akkori erkölcsi felfogást. szivitás és a rövid haj, vala­1962-től a modok és rocke­rek megjelenése keltett nagy feltűnést. Az igazi rockerek bőrdzsekis világa a brutalitást szimbolizálta Ián- caik és boxereik Jm segítségével. Míg a modok orkán- kabátokban tér- By jesztették a mo- 4 dernizmust. 1967-ben rózsaszín fel­hők jelentek meg. A hippié stí­lus újszerűt alkotott. Imádták az életet, a marihuána és az LSD álomszerű vilá­gát hirdették. Utálták a 1 modernizáció jellegze­tességeit, és inkább ki­vonultak a civilizációból. Kócos hajjal, szakadt ru­hákban tengődtek nap­hosszat. Nekik köszön­hető a szexuális forrada­lom kirobbanása és a háborúellenes tünte­tések sokasága. A szeretet jegyében hirdették esz- , méiket. mint a fajgyűlölet a hippik álomszerű életének ellentéte volt. A punkok továbbvitték az agresszivitás irányzatát a sze­retettel szemben a gyű- löletet hirdették. Sza- do-mazo stí- W lusban rót­f m ták az ut­\ W cákat, fa­A siszta-kar­”** szalagot viseltek és p i e r c i n - gek gyanánt biztosítótűt hasz­náltak. A társadalom színezettsége magával hozta a művészet új irányzatának elterjedését az avantgárdot, a zenében, pedig a rock ragadta magával a lá­zadó ifjúságot. A Beatles sze­retetteljes zenéjét átvette a színpadi agresszivitás és a kö­zönség teljes mértékű semmi­be vétele. Levetítve ezt a történelmi áttekintést a mai korra, talán kijelenthetem, hogy a fiatalok helyzete a beilleszkedés szem­pontjából nem túl könnyű. Úgy érzik, ahhoz, hogy kitörjenek a tömegből, fontos, hogy a fent említett klikkekhez vagy más irányzatokhoz tartozzanak. Természetesen fontos, hogy az ember társakra találjon, akikkel hasonló a gondolko­dásmódja, de az arany kö­zépút ebben az esetben is adott! Lehet hirdetni a békét drogok nélkül, magyarnak maradni fajgyűlölet nélkül, kitörni a szürkeség­ből ruhákkal, hajvi- se lettel, piercingek- kel, tetkókkal. Yj j Hiszen mindenki­nek joga van az ön­megvalósításhoz. Egy a fontos, hogy tetteink ne az ilyen irányzatok szélsőségeit tá­masszák alá. Tehát ne kövessük az ősi klikkeket abban, hogy gyűlöl­jük egymást! Láttam én már hippivel együtt bulizó punkot, és skinheadet, ahogy a béké­ért tüntet. A rockzene pedig mindig a lázadást fogja képvi­selni, de emiatt nem érdemes a detoxikálóban ébredni. Rozinka Magdolna Táncsics, Kaposvár Nem attól vagy fenegyerek, hogy iszol bulizás Fetrenghetsz az árokban, de kulturáltan is jól érezheted magad Napjainkban a fiatalok többsége sajnos nem tudja, mi az önfeledt szórakozás. Ha elmegy bulizni, nem tudja magát jól érezni, csak valamilyen tudatmódosító szer hatása alatt. Nagyon sokan, amikor meghallják a drog szót, rögtön az il­legális szerek jutnak az eszükbe. Pedig a le­gális drogoknak, mint például az alkohol, a gyógyszerek vagy a kü­lönböző dohányáruk, szinte hasonló hatást ér­hetnek el. Mivel nagyobb meny- nyiségben kapható törvényesen, ezért a fiatalkorúak is könnyeb­ben hozzájutnak, még ha nekik nem is lenne szabad. A közép- iskolások számára a bulizás egyenlő a töménytelen mennyi­ségű alkohol- és cigarettafo­gyasztással. Annak ellenére, hogy tisztában vannak azokkal a tényekkel, amelyek szemünk elé tárják ezek hatásait. Vélemé­nyem szerint ha egy fiatal el­megy egy szórakozóhely­re, ihat alkoholt, csak tud­ja, hol a határ. Ne fetreng- jen önkívületben az árokban, vagy akárhol máshol sem. Ha vala­ki ettől érzi magát „menőnek", az na­gyon rosszul gondol­ja, mert nem attól lesz valaki iga­zi fenegyerek, hogy leissza ma­gát a sárga földig. Az összejöve­teleknek nem ezekről kellene szólniuk, hanem hogy jól érzi magát az ember a barátai tár­saságában a határokon belül. A drogok hatására a fiatalok elvesztik az önkontrolljukat a buliban Ellenséges terület Hétvégén láttam egy nagyon jó filmet, John Davis rendezte. A film eredeti címe (Behind Enemy Lines) azonnal a kedvenc kereskedelmi tévécsatornámat juttat­ta eszembe, azért, mert ugye bármi is a film angol cí me, nálunk úgyis a leszá­molás, a halál, egyik pilóta szerepe itt vé­get is ér: kivégzik. A film az egyedül maradt Bumett me­tvz izgalmas háborús történet főszereplője: Owen Wilson a vér, gyilkosság szavak vala­milyen kombinációjából fog összeállni. Viszont ez most nem igaz. A cím csak egyszer hangzik el a filmben, leg­alábbis az angol verzióban. A film az amerikaiak és a szerbek összezördülését mu­tatja be, épp ideje volt annak, hogy valaki elvonatkoztasson a halálunalmas arab terroris­ták és USA igazságosztó se­rege témájától. A főszereplők: két harcirepü- l&pilóta és két feljebbvalójuk. A bonyodalmat hamar ki le­het találni: a gépüket felderí­tés közben lelövik a szerb katonák, akik a béke megkö­tése ellen vannak, majd az neküléséről szól, persze nem maradhatnak ki az ilyenkor megszokott sémák sem; a fe­lettese kommandósokat kül­dene az ellenséges területre, de ezt az elöljárója leváltás terhe mellett megtiltja. A film remekül bemutatja az emberi becsület és parancs­megtagadás motívumát, az élethez való ragaszkodást. Nem csak az akciófilmek szerelmeseinek tudom ajánla­ni az alkotást, mert a színé szék nagyon jók, a látvány és a kivitelezés is kiváló, ráadá­sul nem csak mezei öldöklés az egész történet. FEKETE VIKTOR, PERCZEL MÓR GIMNÁZIUM, SIÓFOK írjátok meg e- mail címünk­re, melyik sztár auto­gram-címére vagytok kíván­csiak! Mary-Kate & Ashley Olsen 10100 Santa Monica Blvd. Los Angeles, CA 90067, USA Hogyan éljük túl önmagunkat? Szóval most kamasz vagyok. Serdülő... Az ember változik ilyenkor. És a szülei?! Vagy még mindig úgy gondolnak a gyerekükre, mintha ovis lenne? Mit tegyen az ember, ha a szülei ellenzik, hogy piercinget és tetkót hordjon, s netán még saját véleménye is legyen? Es mitévő legyen, ha köteked­nek vele az iskolá­ban, pedig ő azt szeret­né, ha min­denki csodál­ná? Rosa vá­lasza egysze­rű. Kitalálja Roozt, saját ma­ga új változatát. Vajon mindenki­nek jó ez? Legalább Rosának biztosan jó? Ebben a könyvben talál­kozhatsz jó fej és nem annyi­ra jó fej gyerekekkel, s nehe­zennevelhető szülőkkel. Biz­tosan találsz pár jó tippet a szerelemmel, a külcsínnel, a bizonytalansággal és bátor­sággal, a benned bekö­vetkező változásokkal kapcsolatban. Francine Oomen re­génye igazán tiné dzsereknek való olvasmány: örök problémákról, gyerek-szülő vi­tákról és persze a mindent el­döntő diák­szerelmekről olvashatsz a kamaszok laza stílu­sában. Az oldalt szerkesztette: Meiszterics Eszter Telefon: 82/528-154 E-mail: eszter.meiszterics@axelspringer.hu A diákok cikkeit teljes terjedelmükben a www.sonline.hu hírportálunkon olvashatják. <»

Next

/
Oldalképek
Tartalom