Somogyi Hírlap, 2007. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-09 / 7. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2007. JANUÁR 9., KEDD 2 MEGYEI KÖRKÉP Támadhatnak a vírusok influenza Járvány még nincs, de könnyebb megfertőződni Megérkeztek Somogyba az oltóanyagok, így a kisgyerekek Di-Per-Te oltása is rendelkezésre áll a diftéria, szamárköhögés és tetanusz ellen mMxmmm® Hogy védekezik a vírus ellen? NÉMETH LAJOSNÉ sásdi könyvelő: Nem védekezem tudatosan a vírusok ellen. Az ilyenkor szezonális inf­luenza ellen legfeljebb több zöldséget és gyümöl­csöt fogyasztok, valamint több alkalommal veszek C- vitamint. Antibiotikumot egyáltalán nem szedek, szerintem többet árt, mint használ, inkább gyógynö­vényeket, gyógyteákat al­kalmazok a betegségek kúrálásakor. pokol EMŐKE kaposvári ta­nuló: Ha érzem, hogy egy kicsit is kapar a torkom vagy náthás vagyok, egy­ből Neocitránt iszom. Re­cept nélkül is lehet kapni a patikában, és szerintem sokkal többet használ a megfázás ellen, mint bár- nülyen antibiotikum. Utób­bi egyébként is legyengíti a szervezetet. C-vitamint és kálciumot gyakran vásáro­lok, de a gyógyteák jóté­kony hatásában is bízom. molnár tamás kaposvári álláskereső: Nem védeke­zem tudatosan a betegségek ellen. Nem szedek vitamint, be sem oltattam magam, és nem eszem túl sok zöldsé­get vagy gyümölcsöt Én a hagyományos módszer híve vagyok. Ha megbetegszem, felírja az orvos az antibioti­kumot, amitől meggyógyu­lok. Szerintem egy-egy kúra erejéig be lehet szedni az erősebb gyógyszert is. Az enyhe idő kedvez a ví­rusoknak. Az influenzafi­gyelő szolgálat eddig csak szórványos megbetegedé­seket jelzett. F. Szarka Ágnes A tavaszias idő kedvez a vírusok­nak, könnyebben áttelelnek. Brázay László dél-dunántúli re­gionális tiszti főorvos szerint je­A Balaton-parton is fenyő-nagy­üzem van. A Zöldfok Zrt Siófo­kon a lakóházas övezetből a ház­tartási hulladékkal együtt viszi el a kidobott fákat is.- A lakótelepeken külön járatot indítunk a fenyők összeszedésé- re - mondta Nagy János diví­zióigazgató. - Ezeket zöldhulla­dékként hasznosítjuk. Mivel csak Siófokról kaptunk megrendelést lenleg amolyan járvány előtti idő­szakot élünk. A járványfigyelő szolgálat szórványosan tapasztalt influenzaszerű megbetegedése­ket, de járványról, tömeges meg­betegedésekről egyelőre nem be­szélhetünk. Felsőlégúti gyulladá­sok, megfázásos esetek jóval na­gyobb számban fordulnak elő. A csalóka időben könnyebben öltöz­ködünk, ez is hozzájárulhat a megfázásokhoz, könnyebben ösz- szeszedhetünk valami nyavalyát a fák elszállítására, a több mint nyolcvan települést csak akkor szabadítjuk meg a karácsony­fáktól, ha azt beleaprítják a ku­kákba vagy emblémás zsákban rakják ki. Egyébként otthagy­juk. Bár az a jellemző, hogy a családi házas övezetben nem is rakják ki a tűlevelűeket, hanem vélhetően elégetik vagy más­ként hasznosítják. így is mint­Brázay László elmondta azt is, hogy megfelelő mennyisé­gű influenza elleni vakcina áll rendelkezésre. Aki eddig nem oltatta be magát, az megte­heti.- Az ingyenes oltóanyagot megkapták a háziorvosok, és már beoltották az érintetteket. A gyógyszertárakban vényre kapható vakcina még van. Ez két hét alatt váltja ki immunizá­ló hatását. Mindenkinek csak egy négyezer fát gyűjtünk be. A Kaposvári Városgazdálko­dási Zrt. (KVG. Zrt) 95 somogyi településen végez közszolgálta­tást. Kaposváron egy hete zajlik a kidobott karácsonyfák szerve­zett elszállítása, a kis települése­ken kizárólag megrendelésre gyűjtik be a fenyőket.- A zöldhulladék szelektív gyűjtését jogszabály írja elő - tá­azt tudom javasolni, hogy oltás­sá be magát. Elterjedt a hír, hogy Budapes­ten és néhány megyeszékhe­lyen nem tudják a gyerekeket beoltani a diftéria, szamárköhö­gés és tetanusz ellen, mert nincs vakcina. Brázay László szerint Somogybán megfelelő mennyiségű Di-Per-te vakcina áll rendelkezésre. Kötelező vé­dőoltás az oltóanyag hiánya mi­att nem maradt el. jékoztatta lapunkat Püspök Ru­dolf, a KVG Zrt. elnök vezérigaz­gatója. - így a háztartási szemét szervesanyag-tartalmát jelentős mértékben csökkenteni kell. Ta­pasztalatunk alapján a falvak­ban nem jellemző a karácsony­fák szelektív gyűjtése, a lakos­ság általában saját maga aprítja fel és tüzeli el a fákat. ■ F. Szarka Ágnes fja mx. CSIirgÓ ELISMERÉST KAPOTT a Habitat fór Humanity he­lyi szervezete. Most először ítélték oda a Linda Fuller- díjat az önkéntességért, s ezt elsőként a dél-somogyi habitatosoknak adták. A Habitat fór Humanity 1996- ban indult el Magyarorszá­gon, s Csurgó 2001-ben kapcsolódott be a házépítő programba, (va) Fonyód január, február hónapban költségkímélés miatt nem nyit ki a Fonyó- di Múzeum. Varga István, a városi könyvtár igazgató­ja elmondta, hogy március­tól újra látogatható lesz a helytörténeti kiállítás, vala­mint a decemberben Ezer­arcú Balaton címmel meg­nyitott - a Balatonnak és közvetlen környékének ki­alakulását, természetföld­rajzi viszonyait, növény- és állatvilágát bemutató állan­dó tárlat. A nyitásra új idő­szaki kiállítással várják az érdeklődőket, (ml) Kaposvár véleményezésre függesztette ki a kaposvári szabályozásiterv-módosítá- sokat a főépítészi iroda a városháza mozi felőli por­táján. Február 10-ig tehet­nek észrevételeket a lakók az Ady utca déli tömbjével, a kórház északi tömbjével, valamint a helyi építési szabályzat módosításával kapcsolatosan, (mk) Kaposvár kedvező fogadta­tása volt a hétfőn elindított új buszjáratnak - tájékozta­tott a Kaposvári Tömegköz­lekedési (KT) Zrt. Csapó Jó­zsef vezérigazgató elmond­ta: ezután a helyi autó-busz­állomásról munkanapokon 7.25-kor induló 4-es járat a Bartók Béla utca érintésével közlekedik, (hm) Kaposvár AZ agráriumot érintő adójogszabályokról rendeznek szakmai ta­nácskozást a héten pénte­ken 9 órától az inkubátor­házban - közölte Bárdos Tamás, a megyei területi agrárkamara szaktanács- adója hétfőn. Őstermelők, továbbá egyéni és családi vállalkozók számára hív­ták össze a megbeszélést, amelyen az APEH osztály- vezetői számolnak be a főbb tudnivalókról, (hm) Komposztanyag lesz a fenyőfából zöldhulladék Húszezer darab, több mint hatvan tonna fát aprítanak fel TextUháború: Kína újabb csatát nyert Somogy megyében is leépülés Annyian dolgoznak ma a konfekcióiparban az egész megyében, mint húsz évvel ezelőtt egy varrodában A hazai konfekcióipar mai prob­lémáinak gyökere jóval a rend­szerváltás előtti időkre nyúlik vissza. A volt KGST-tagországok közötti munkamegosztásban ugyanis Magyarországra a köny- nyűipar jutott. Az iparosítási haj­rában a hetvenes évekre a ruhá­zati és a textilipar elérte teljesí­tőképessége maximumát, kapa­citását azonban erőteljesen túl­méretezték. A nyolcvanas évek közepétől aztán a keleti piacok egyre szűkültek. A rendszervál­tást nyugati bérmunka-megren­delésekkel élte túl az ágazat. A kilencvenes évek közepére a konfekcióüzemek fele így is el­tűnt. Ami megmaradt, az csak annak volt köszönhető, hogy ad­digra az igényes piacokra dolgo­zó üzemekben versenyképes mi­nőségű munkát tudtak végezni. A bér- és járulékterhek azonban úgy megnövekedtek, hogy már ez a minőség sem tudja megtar­tani a piacot. Nemcsak hazánk­ban nem: az olcsóbbnak számí­tó már Ukrajnából, Romániából és Törökországból is továbbáll- tak a legnagyobb gyártók. Fekete János, a Napsugár Ru­haipari Szövetkezet egykori csurgói üzemének vezetője azt mondta: a gyár fénykorában ezer embernek is munkát tu­dott adni, mert volt megrende­lés. Ez azonban lassanként megszűnt, mert a Távol-Keleten olyan olcsó volt a munkaerő, hogy azzal nem lehetett tovább versenyezni. A mostani bére­kért is nehéz varrónőt találni, ennél olcsóbban pedig már nem is lehetne. A csurgói gyá­rat két éve zárták be. Jelenleg két kis üzemben osztrák és olasz piacra varrják a legújabb divatot, kis szériában. Marcaliban szintén évtizedes hagyománya van a konfekció­gyártásnak. Az elmúlt évtize­dekben pedig a Mustang volt az egyetlen gyár, amelyik nem bérmunkát végzett, hanem pi­acvezető saját terméket állított elő. A gyár március végén zár be, és információink szerint a jövőben már Kínában varrják a világhíres farmereket. A legnagyobb konfekcióüzem és az egyetlen sikertörténet So­mogybán ma egy nagybajomi varroda, ami 15 éve még az egyik legkisebb volt. Jusztusz Jakab, a Ruhaipari Vámszabadterületi Kft. vezető­Elszakadt a cérna: leáldozott a nagy márkáknak, csak bérmunka maradt a rendszerváltás idején So­mogybán több mint nyolcezer ember élt a textiliparból Csak a Kaposvári Ruhagyárban két­ezren dolgoztak, de több mint ezer embert foglalkoztatott a csurgói és a marcali varroda is. Azóta tizedére csökkent a foglalkoztatottak szá­ma, és az elmúlt öt év­ben tizenhét varroda szűnt meg utód nél­kül Somogybán. Pe­dig olyan világmár­kákat gyártottak bérmunkában a megyében, mint a Pierre Cardin, a Ievis, a Mus­tang vagy a Joop. je azt mondta: a cég ma három­százhúsz embernek ad mun­kát. A Ruhaipari Kft. férfiöltö­nyökre specializálódott, szállí­tanak Amerikába, Kanadába, Angliába, Izraelbe és Olaszor­szágba is. Szakemberek egyéb­ként azt mondják: a bajok oka az, hogy régóta gazdátlan a textilipar Magyarországon. Az ágazat nem kap akkora védel­met, mint az uniós országok­ban, ahol csak a mezőgazda­ságnak jobb az érdekképvise­lete. Az egyetlen megoldás az lehetne, ha az állam csökken­tené a munkaadói járulékokat, ellenkező esetben a hazai cipő­gyártás sorsára jut a konfek­cióipar. ■ Fábos Erika a 1 i

Next

/
Oldalképek
Tartalom