Somogyi Hírlap, 2006. december (17. évfolyam, 281-304. szám)
2006-12-31 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 51. szám
2 2006. DECEMBER 31, VASÁRNAP KÖZÉLET, POLITIKA HÍREK Újra robbantott az ETA Madridban az eta baszk szeparatista szervezet vállalta a felelősséget a madridi repülőtéren történt robbantásért - közölte tegnap a baszk autonóm régió belügyminisztériuma. Az autóba rejtett pokolgép tegnap kilenc óra körül robbant fel a Barajas repülőtér egyik parkolójában, miután nyolc óra körül telefonon figyelmeztették a légikikötőt a tervezett merényletről. A támadásban két rendőr könnyebben megsérült. Meghalt a legidősebb orosz kém MOSZKVÁBAN 104 éves korában elhunyt Borisz Gudz, a legidősebb szovjet-orosz kém - közölte az orosz titkosszolgálat. Az 1902-ben született Gudz még Feliksz Dzerzsinszkijt (1877-1926), az első szovjet titkosszolgálat, a Cseka alapítóját is személyesen ismerte. Elsüllyedt egy hajó 850 utassal TEGNAP ELSÜLLYEDT egy Utas- szállító hajó az indonéziai Jáva és Borneó között, fedélzetén 850 utassal. Közép- Jáva partjainál tegnap estig 26 túlélőt sikerült kimenteni a tengerből. Túlélőt emelnek ki a vízből Tömeggyilkosnak tartják Kossuthot Romániában Nem nevezhetnek el utcát Kossuth Lajosról Marosvásárhelyen - írja a kolozsvári Krónika. Simona Pojar bírónő indoklása szerint Kossuth negyvenezer erdélyi román megöléséért és háromszáz parasztház felgyújtásáért felel. Szerinte ezzel a magyar forradalmár az emberiesség ellen követett el merényletet, a névadás pedig sérti a román nemzeti önérzetet. Pojar az ítéletben elrendelte a Kossuth utca nevének Cálára§ilor utcára módosítását A névadás miatt az 1848-ban a magyarok ellen harcoló Avram láncúról elnevezett egyesület indított pert. Az ítélet komoly vihart kavart az erdélyi magyarság köreiben. Kerekes Károly RMDSZ- es politikus úgy fogalmazott: „Aki így indokolja döntését, vagy nem ismeri a törvényeket, vagy a pert kezdeményezők befolyása alatt áll”. Kerekes azt mondta: „A bírói logika azt diktálja, hogy vonjuk felelősségre a Táriceanu-kormányt is, mivel minden évben március 15-én köszönti a Kossuth által vezetett magyar forradalmat”. ■ Sz. Sz. Kivégezték Szaddám Huszeint irak „Senkitől sem félek” - ezek voltak a volt diktátor utolsó szavai Szaddám a halála előtti másodpercekben. Rezzenéstelen arccal tűrte, hogy a nyakára tegyék a kötelet. A szemét saját kérésére nem kötötték be a hóhérok. Szemtanúk szerint elszántan és bátran ment a halálba Szaddám Húszéin volt iraki diktátor, akit tegnap hajnalban akasztottak fel. Farkas Károly Szaddám Húszéin, a volt iraki diktátor életének utolsó pillanataiban csendesen, méltóságteljesen várta a halált, míg maszkos hóhérai a nyakára hurkolták a kötelet. Hosszú, fekete kabátot viselt, fehér inget, szemei nem voltak bekötve. Egy szemtanú szerint a volt iraki elnök ellenkezni próbált, amikor cellájából kivezették, de közvetlenül a halála előtt nyugodt volt. „Senkitől sem félek” - hangzottak utolsó szavai. A kivégzést magyar idő szerint hajnali négy órakor hajtották végre Bagdadban. Előtte felolvasták a volt diktátornak az ítéletet és az indoklást. „Nem tanúsított megbánást, és ő utasította vissza, hogy bekössék a szemét” - mondta Muwaffak al-Rubai, az iraki kormány biztonsági tanácsadója. Röviddel a kivégzés után az al-Arabija televíziós csatorna felvételeit az egész világon bemutatták. A tetemet nem adják át a családnak, hanem először közszemlére teszik Núri al-Máliki iraki kormányfő irodájában. Itt bárki megtekintheti, aki szenvedett a diktátor rezsimje alatt. „Úgy sírtam, mint egy gyerek, amikor megláttam a holttestét. Azt kívánom neki, hogy örökre égjen a pokolban. Minden zsarnok így vesszen el” - mondta Dzsavad al-Szubeidi, aki a diktátor ellen tanúskodott annak pere során. A férfi három testvérét és apját is megkínozták és kivégezték a dzsudzsaili mészárlás soSzaddám Huszeint egykor a CIA is segítette Szaddám Húszéin hatalma csúcspontján, 1998-ban A volt iraki diktátor holttestének képe bejárta a világsajtót szaid szaddám húszéin kazmi 1937-ben született az iraki Tikrit város közelében, szegény pásztorcsaládban. 1957-ben csatlakozott a Baath párthoz. 1958-ban Abdul Katim Kaszini tábornok megdöntötte az iraki király uralmát. 1959-ben Húszéin részt vett - az Egyesült Államok által is titkon támogatott - Kaszim elleni sikertelen merényletkísérletben. Szaddám is megsebesült, de a CIA, illetve egyiptomi titkosügynökök segítségével elmenekült. 1963-ban a baath párt a katonasággal együtt megdöntötte Kaszim tábornokot Az új elnök Abdul Szalam Ariflett Szaddám visszatért Irakba, de 1964-ben börtönbe került. 1967-ben meg szökött, 1968-ban részt vett Ahmad Hasszán al-Bakr vértelen hatalomra törésében, amikor Arifot megbuktatták. Szaddámot al-Bakr a helyettesévé nevezte ki. szaddám húszéin 1979. július 16-án lett Irak államfője. 1980 és 1988 között egymillió áldozatot követelő háborút vívott a szomszédos Iránnal. 1990-ben elfoglalta Kuvaitot, ahonnan 1991 elején az USA vezette nemzetközi koalíció űzte ki, de az iraki hadseregfelgyújtotta a kuvaiti olajkutakat. 1990 és 2006 között Irakot emiatt teljes kereskedelmi embargóval sújtotta a nemzetközi közösség. 1991-ben Dél-Irakban a síiták fellázadtak a rezsim ellen, de a felkelést a hadsereg hamar leverte. 2003-BAN az egyesült államok és Nagy-Britannia lerohanta Irakot Szaddám Húszéin két fiát, Udájt és Kuszájt meg ölték, december 13-án pedig Huszeint is elfogták. Pere 2005-ben kezdődött Bagdadban, 2006 november ötödikén a diktátort vétkesnek találták a dudzsaili mészárlásban, és kötél általi halálra ítélték. rán. Helyszíni beszámolók szerint Bagdad csöndes, elmaradt a várt örömujjongás. A CNN felvételein csak néhány embert lehetett látni az utcán. A nagyhatalmak ellentétesen reagáltak a kivégzés hírére. Az Egyesült Államok, Nagy-Britan- nia és Izrael üdvözölte a kivégzést. „Húszéin kivégzése az iraki nép és az amerikai katonák számára nehéz év végét jelenti, de a volt iraki elnök halála nem állítja meg az erőszakot” - mondta George Bush amerikai elnök. Oroszország, India és Kína, az Európai Bizottság elítélte Húszéin felakasztását. Moszkva tragikus hibának nevezte a diktátor megölését. „Irak megállíthatatlanul fog haladni a szétesés felé” - áll az orosz külügyminisztérium közleményében. „Szaddám Húszéin rászolgált a legsúlyosabb büntetésre, a diktátor egész sor tömeggyilkosságban volt vétkes” - közölte Polgár Viktor külügyi szóvivő. Ugyanakkor Sólyom László köztársasági elnök határozottan elítélte a kivégzést. A diktátor ellen felhozott főbb vádak síita vallási vezetők kivégzése 1974-ben IRÁN MEGTÁMADÁSA 1980-ban, a nyolc évig tartó háborúban egymilliónál is többen vesztették életüket TÖBB EZER KURD 1980-as elűzése észak-iraki lakóhelyéről a szomszédos Iránba A KURD BARZANI KLÁN 8 ezer tagjának lemészárlása 1983-ban íso ezer kurd megölése az Anfal-hadműveletben 1986 és 88 között ÖTEZER ÁLDOZATOT követelő vegyifegyver-támadás Halabdzsa kurd falu ellen 1988-ban A DUDZSAILI MÉSZÁRLÁS, amelyben a város 148 lakóját ölték meg egy Szaddám Húszéin elleni merényletkísérlet után, 1982-ben kuvait lerohanása 1990-ben A dél-iraki síita felkelés véres leverése 1991-ben
