Somogyi Hírlap, 2006. december (17. évfolyam, 281-304. szám)
2006-12-30 / 304. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2006. DECEMBER 30., SZOMBAT SZILVESZTER - ETLAPOZO VII. Kátrányfözöktöl a gasztrobizniszbe lehull a lepel A nyilvánosság elé állt özvegy Zimbabwei Kálmánná étteremkritikus Október elején tűnt fel a somogyi gasztronómiai életben: élettapasztalata, csípős nyelve, igényes gyomra és vitriolba mártott tolla révén meglehetősen gyorsan kivívta a tiszteletet és az utálatot. Vas András A megye vendéglőseinek rémálma, a fogyasztók lelke, lapunk étteremkritikusa, özvegy Zimbabwei Kálmánná hosszas unszolásunkra végre kötélnek állt, és a nagy nyilvánosság elé lépett.- Űristen, mi ez a füst?- Semmi különös, csak egy kis újítás - felelte, miközben ázott konyharuhájával próbálta elhessegetni a sütőből gomoly- gó felhőket.- Hihetetlen! Ez előfordulhat?!- Szerénytelenség nélkül mondhatom, még a legnagyobbak is hibázhatnak. A Dávid- szobor márványtömbjét először Duccio fabrikálta, s nem jutott vele semmire. Ahogyan később Rossellino sem. Aztán jött Michelangelo, és egészen jól formába öntötte elképzeléseit. Ám ettől még a másik kettőt, az olasz reneszánsz kiváló szobrászait sem nevezném kóklernek.- Úgy látom, a kudarcok önt is csak erősítik.- Az élet sok mindenre megtanított.- Leginkább főzni.- Kálmán mellett nem volt pardon. Ő volt a legnagyobb kritikusom és rajongóm. Már azt sem mertem megkockáztatni, hogy az előírtnál negyedórával később kerüljön a leves az asztalra, nemhogy esetleg elsózzam...- Kemény ember lehetett.- De igazságos. Ha jól sikerült egy-egy fogás, térden állva csókolt kezet. Az igazságszereteté- ről legendák keringenek. Még a neve is ennek köszönhető.- Tényleg nem mindennapi.- Már valóban ritkább a Kálmán...- A Zimbabweire gondoltam.- Ja, annak a történelem az oka. Az anyai nagyapja Teleki Sámuel gróffal járta Afrikát. Ttidja, akiről elnevezték azt a vulkánt.- Még tudom követni.- Na, a csapatban két somogyi legény is dolgozott, és mit ad isten, mindkettejüket Kál- máncsai Kálmánnak hívták.- Micsoda véletlen!- A gróf nehezen ismerte meg őket, és számtalan félreértés is adódott a névazonosságból. Végül a kíséret úgy döntött, előnevet kapnak. Az expedíció tiszteletére az egyik Kálmáncsai a tan- ganyikai jelzőt választotta, míg az uram nagyapja a rhodesiait. Aztán a Kálmáncsai lassan el is kopott mögüle. A fiát már csak Rhodesiáinak hívták.- Mikor „magyarosítottak”?- Ennek az angolok az okai. Összeomlott a brit gyarmatbirodalom, Rhodesia 1980-ban elnyerte függetlenségét, újra Zir babwe lett. Kálmán, az igazsá bajnoka, végig a feketék- n e k szurkolt, így természetes, hogy ő is lerázta magáról a régi, rossz ízű nevet.- Ha már változtatott, miért nem magyar nevet választott?- Maga csak úgy . J eldobná a szülei nevét? Szegénykémnek ez volt az egyetlen öröksége. A semmire házasodtunk össze.- Hogyan ismerkedtek meg?- Szegény jó uram katona volt: mint somogyi gyereket persze elvitték jó messzire, Borsodba. Akkoriban én Barcikán dolgoztam a gyárban.- A konvhán?- A kátrány- főzőknél. A- Hát innen a szakértelem! 4 Csak gú nyo- lódjon! Fog még kezet csókolni nekem.- Ha nem kell ennem abból az izéből...- Szereti a libát? Persze.- Na látja!- Ez a széndarab valaha liba volt?- Nem, ez lekvárral töltött tök. z - Sütve? * - Evett már ilyet?- Még nem. Szerencsére...- Akkor hon- nan veszi, hogy rossz? Ez a mai világ baja: oda a kísér váM V. r W Zimbabwei Kálmánná MEGLEHETŐSEN RÉGEN Született. Állítása szerint nehéz gyermekkora volt. KORÁN DOLGOZNI KEZDETT, majd hozzáment Zimbabwei - született Rhodesiái - Kálmánhoz. Ura nagy ínyenc volt, így megtanult főzni, majd kritizálni. Utóbbit jobban. 2006 októberétől a Somogyi Hírlap állandó gasztronómiai szakértője. letező kedv, a bátorság. Ha az ősember is ilyen lett volna, még mindig csak három bogyót szemezgetnénk.- Azért ismerje el, nem minden alapanyag illik össze.- Megfelelő fűszerezéssel az ellentétek kiküszöbölhetőek.- Ezt próbálják a kínaiak...- Itthon talán jobban főznek?- Ismerek néhány helyet, melyet nyugodt szívvel ajánlanék.- El is megyek, ne féljen. Előbb-utóbb mindenhol felbukkanok. Aztán majd meglátjuk.- Vészjóslóan hangzik.- A dicséretet ki kell érdemelni! A férjétől tanulta?- Nagy ínyenc volt, Isten nyugosztalja. Ha forrón nem ízlett neki a kocsonya, ki is önthettem azon melegében. De sok disznóvégtag ment így pocsékba...- Ezek szerint akkor még hibázott néha? * - Előfordult. Főként % hó végén volt nehéz * összeállítani egy meg- 1 felelő menüt. I AávMvVMA1, >• ■ ! •iEsŰEvA*''- Nem lehet, hogy a férje volt finnyás?- Maga mit főzne egy kiló szárazbabból, egy üveg lekvárból és fél üveg ecetes uborkából.- Talán megpróbálnám külön-külön.- Abban mi a művészet?- Ehető lesz.- Ez a kispolgári mentalitás. Az ilyen ember maradjon a menzakosztnál, vagy főzzön a tévés szakácsok útmutatása szerint. Aki viszont vendéglőbe megy, merjen rizikózni.- Ekkorát?- Az ars poeticám: rántott húsért nem kell étterembe járni. Ez alapján főzök a családnak is.- És? Szeretik?- Imádják. Csak mostanában ritkábban jönnek. Ezért is érek rá írogatni... VISSZHANG pazarlás. Kár a papírt pazarolni özv. Zimbabwei Kálmánná írásaira. A megye vendéglátása úgy jó, ahogy van. Azt hiszitek, lehet még rajta javítani? A Gundel meg a Kem- pinski üzletvezetői és séfjei tanulni jöhetnének ide. Mi vagyunk a N° 1! Pazar Loránd * * * névválasztás. Újságírók! Honnan vettétek özv. Zimbabwei Kálmánná nevét? Ilyen hülyeséget! Miért nem Dakota Piroska vagy Tanganyika Józsefné, netán Venezuelai Dezsőné? És miért kell özveggyé tenni? ló hülyíteni a népet? Köcsög firkászok. * * * korsó. Özv. Zimbabwei Kálmánná hétről hétre szedi áldozatait. Az öreglány még életében nem látott konyhát. Soha nem volt fakanál a kezében, nem tudja, mi az a Vege- ta, a vizet pedig nem találná meg a kútban. A korsó is addig jár a kútra, amíg össze nem törik. Vizi Pityu * * * halál. Már tudom, miben halt meg szegény Kálmán bácsi. Zimbabwei néni hülyeségeibe. Óvakodjatok a vén szipir- tyótól. Ez a boszorka másokat is halálba fog kergetni. Üzenem a kollégáknak: „Ha tudjátok, merre jár özv. Z. Kálmánná, küldjétek kör-sms-t”! Lala * * * figyelünk. Lala! Bennünket nem tudnak átvágni. Ne hidd el, hogy létezik Zimbabweinél Ezek az idióta firkászok csinálják a cirkuszt De túljártam az eszükön, az internetről leszedtem az összes újságíró fotóját, és kirakattam a konyhába. Minden vendéget ellenőrzünk. Zimbabwei néni meg kapja be! A szakácsét. Meg az enyémet is. Saga * * * szakácskönyv. Szeretném megtudni, mikor jelenik meg özv. Zimbabweiné szakács- könyve. Akkora a szakértelme, hogy ha főznék belőle az uramnak, én is özvegy lennék... Kelta mama * * * özvegy. Hajrá! Özv. Zimbabwei Kálmánná nagyon pu- hány. De azért szerencse, hogy nem az én özvegyem. Papa * * * pörkölt. Özv. Zimbabwei Kálmánná érti a dolgát. Igazi szakértő. Zimbabwei mamit a kormányba! Ott a helye! Szak Értő Géza. Jövőre mirelit pizzával ünnepel a népes Zimbabwei família étlapozó A kisebbik unoka feleségének karácsonyi menüje csaknem derékba törte a családfát Amióta a Somogyi Hírlap munkatársa lettem, jóval kevesebb idó'm jut fó'zőcs- kézni. Özv. Zimbabwei Kálmánná Az ünnepek alatt a család így a kisebbik unokámnál gyűlt ösz- sze. Nemrég nősült a drága, a feleségének tehát először kellett bizonyítania a családtagok előtt. Mint minden rendes háznál, szenteste természetesen halászlé került az asztalra. Már akkor tudtam, nem mindennapi élményben lesz részem, amikor a szemetesben megtaláltam a halászlékockák dobozát Azt a zamatot, ami ezekből az apró ízbombákból kiázik. S hogy ne csak a híg levet kanalazzuk, az unokám asszonya az egészet megbolondította két doboz lengyel paradicsomos makrélával, s a megfelelő illúzióért beletép- deste a körömkefét is. Egy ideig tartottam magam ősi családi elvünkhöz, miszerint nem eszem kefét, ám az illat végül magával ragadott, s csatlakoztam a köpködő rokonsághoz. Karácsony első napján vadas került terítékre. Méghozzá ősi, jól bevált recept alapján, krumpligombóccal. A kedves rokon ugyan nem emlékezett, honnan is vette a köret receptjét, csak annyi rémlett neki, valami Gkezdőbetűs főzőzsenitől. Ellágyultam: G mint Gundel, mi más is lehetne... Sajnos, kiderült, akad egyéb lehetőség is. Erre rögtön rádöbbentem, amikor az első falat gombóc a számba került. Volt időm elmélkedni, hiszen sehogyan sem akart távozni. Se ki, se be - a szájpadlásomra ragadt. Stabilan, mint amikor egy remek hidegburkoló rakja a csempét. Aztán a feledékeny konyhatündér elárulta, az egyik Glóbus konzerv hátlapjáról lopta a receptet. Burgonyapehely, liszt, élesztő és víz alkotta az elegyet, s szerinte tökéletesen sikerült. Tiltakozni akartam, de addigra a nyelvem is a masszába ragadt, így csak grimaszolni tudtam. Talán nem meglepő, hogy a mártás sem a városligeti étterem hajdani főnökének zsenijét dicsérte. Szakácsunk belerakott mindent, ami a konzervdobozon állt, csak valahogyan az állag nem stimmel, ugyanis az Értékelés személyzet(1-10 pont): mosolygós gyilkos Környezet (1-10 pont): | családi kerekasztal étel (1-20 pont): *g ettük a kefét “*■ nem volt odaírva, hogy le is kell passzírozni a zöldségeket. így viszont kissé darabos maradt... Nem jutott sokkal messzebbre a hússal sem: hogy eredetileg milyen állat volt, vélhetően sohasem tudjuk meg, ám tény, az íze meglehetősen vadra sikeredett. Talán leginkább a karamellnek köszönhetően, mely szintén szerepelt a doboz oldalán, s mivel a korábbi fogásokból valamiért kimaradt, szakácsunk ezzel „fűszerezte” a talán még a nagy Brehmből is hiányzó állatot... Nem meglepő, hogy a desz- szerttől már kissé tartottam, s nem is alaptalanul. Osztrák eredetű almás rétes került az asztalra. Mielőtt megkóstoltam, elkértem a receptjét: nos gyümölcsről sehol sem tettek említést, az almajelleget 10 százaléknyi alma- lé-koncentrátum és némi gyümölcscukor képviselte. Nagyobb részből színezékekből és tyúkzsírból állt, no és annyi E betűből, hogy több ezer Fradi-címert - Erkölcs, Erő, Egyetértés - ki lehetett volna rakni belőle. Becsületből megkóstoltam - mintha valaki egy teherautónyi homokot lapátolt volna a számba. A keddi ebédet már nem vártuk meg, unokám legnagyobb bánatára. Asszonya ekkor már a jövő karácsonyi menüt tervezgette, ám nagy többséggel úgy döntöttünk, jövőre mirelit pizzát rendelünk...
