Somogyi Hírlap, 2006. december (17. évfolyam, 281-304. szám)
2006-12-03 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 47. szám
SZTORIK, ESETEK 9 2006. DECEMBER 3., VASARNAP László atya, nem hozna be az öltözőnkbe egy feszületé Nem tud arról, hogy hivatalos katolikus egyházi körökben téma-e az ő újszerű szerepvállalása. Az egyik püspök csupán annyit mondott neki: „Nagyon féltelek!” összetartás Az öltözőben egymás kezét fogva elmondták a miatyánkot Saját pénzével segíti a csapatot, ott van a mérkőzéseken, megjelenik az öltözőben. László atya szeretné megmenteni a csőd szélére került Fradit, mert úgy véli, valódi hungarikumról van szó. Csontos Tibor „Atya, nem hozna be az öltözőnkbe egy feszületet?” - kérdezte Dragóner Attila, a Ferencváros futballistája László atyától, aki másnap már meg is jelent az Üllői úti stadionnál szöggel, kalapáccsal és egy feszülettel. Néhány futballista és edző jelenlétében László atya felszegezte a feszületet az öltöző falára, majd a jelenlévők egymás kezét fogva elmondták a miatyánkot. Jellegzetes pillanata volt ez az egy osztállyal lejjebb sorolt, nagy múltú zöld-fehér futballcsapat közelmúltbeli történetének, amelyben a nyáron megjelent László atya is. „Miután megtudtam, hogy a Ferencváros az NBI helyett az NB Il-ben játszik majd, felhívtam a csapat régi ismerősömnek számító edzőjét, Gellei Imrét, és megkérdeztem, mit tudnék segíteni - idézi a történetet Gazdagrét szervező lelkésze. - Gellei arra kért, menjek be a csapathoz, és augusztus elején meglátogattam őket az öltözőben. Stramm srácok, de a testtartásuk, a szemük egy papnak rögtön elárulta, hogy nagy szükségük van lelki támogatásra is. Jézus ilyenkor beszélt pásztor nélküli nyájról. Szemükben nem áhitat volt, hanem várakozás. Tudták, bajban vannak, nem volt kedvük viccelődni azzal, hogy megjelent közöttük egy pap: ültek a mondataim.” A játékosok egy része a kegyeleti szolgálatból ismerte már László atyát, ő temette ugyanis Dalnoki Jenőt, Simon Tibort, jóval korábban Lakat Károlyt is. A fut- ballnyelv sem idegen a lelkésztől, hiszen ő a papi fociválogatott csapatkapitánya. Miután megtudta, hogy a Fradinak már az is gond, hogy eljusson a Felcsut elleni mérkőzés helyszínére, azonnal felajánlotta saját autóbuszát. Lipcsei Péter, az egyik játékos megjegyezte, hogy a busz színei között a lila is szerepel, de László atya kijavította: az nem lila, hanem bíbor. Ennek ellenére a csapat kedvéért teljesen átfestette az autóbuszt. Mi több, saját pénzéből átutalt százezer forintot egy, a Ferencvárosnak megnyitott számlára, éve nem járok meccsekre, de most megjelentem a Fradinál, mert a magyarság kapott pofont a csapat alacsonyabb osztályba sorolásával és azzal a szándékkal, amely meg akarja szüntetni a Ferencvárost. A Fradi hungari- kum, magyar érték. Az is baj lenne, ha másik százéves csapattal tennék ugyanezt. Ám hogy a komoly nemzetközi hírnévvel rendelkező, legnépszerűbb csapatLászló atya: stramm srácok, de nagy szükségük van lelki támaszra amelyhez csak a csapat által meg- jelelölt Albert Flórián és Lipcsei Péter férhet hozzá. Mivel a számlára máshonnan is érkeztek különböző összegek, a számlaszámot a Zöld-fehér Angyalok a Sportért elnevezésű alapítványnyal váltották fel. László atya elmeséli, a napokban tudta meg, ■ László atya kéri, mentsük meg1 a Ferencvárost! Zöld-fehér Angyalok a Sportért Alapítvány: OTP 11711041- 20865825-00000000. hogy az őszi bajnokságban az alapítványnak köszönhetően sikerült fedezni a csapat utaztatását, szállásait, étkezéseit. Gellei Imre edző meg is jegyezte neki, ha nincs az alapítvány, „bedől a csapat”. „A reménytelen helyzetekhez értek - magyarázza segítség- nyújtásait. - Egész életem a reménytelen helyzetekről szól. Tíz tál teszik ugyanezt, az a magyarság elleni támadás. Nem érdekel, kik csinálják, az a fontos, hogy a hátrányos helyzetűek mellé álljak. Nem számít, hívők-e a játékosok vagy sem, ténykedésem a Fradinál nem jelent árukapcsolást.” Szerinte a játékosok jövőképét brutálisan érinti az is, hogy a csapatot eltiltották a nemzetközi mérkőzésektől. A borász Szeremley Hubának köszönhetően a Ferencvárost az amerikai Hungária Futball Egyesület meghívta egy New York-i túrára, de hiába menne ki a csapat, nem játszhatnának mérkőzéseket. László atya hat plusz egy pontban összefoglalta a ferencvárosi futballcsapatnak szóló lelki alapelveket sportszerűségről, hajtásról, közösségről. „A vereséggel felérő kazincbarcikai döntetlen után közöltem velük, hogy baj van a lelkűkkel - meséli. - Ezért összeírtam a lelki alapelveket: természetes sportpszichológiai alapelvekre természetfeletti keresztény üzenetet építettem, hogy a lélekből meríthessenek többlet- energiákat. Az első pont például a Mindent bele! Bibliai háttere a »Hajtsátok uralmatok alá a földet...«, ami egy focistánál azt jelenti, hogy uralja testét, a labdát és a játékot. A »Mindenki fontos« alapelv arról szól, hogy az edzőtől a pályamunkásig mindenki fontos egy csapatnál, hiszen »Krisztus titokzatos testének tagjai vagyunk«”. A lelki taktikai tanácsoknak már szemléletes példáját is idézheti: az egyik mérkőzésen Dragóner Attila, miután sárga lapot kapott, összecsapta bokáját a bíró előtt, s fejet hajtott előtte. „Gratuláltam is neki ehhez a viselkedéshez” - mondja László atya, aki a kérdésre, vajon a lelki ráhatás kamatozott-e a pontvadászatban, csak annyit mondott, hogy a Fradi első helyen végzett ősszel, és bekerült a nyolcas kupadöntőbe. „Semmi különleges nincs ebben - jegyzi meg. - Az Interna- zionale is foglalkoztatott már papot. A Fradinál elindult egy folyamat, és ha ezeket az elveket a játékosok elfogadják, mindez az öltözőből kisugárzik a pályára, a pályáról pedig a nemzetre. Érzem, egyszerűbb lesz a Fradit megmenteni, mint felépíteni a gazdagréti Szent Angyalok Templomát.” Dr. Upp László 1948-ban született Budapesten, 1971-ben szentelték pappá. Gazdag réti szervező lelkész, neki köszönhető a Szent Angyalok Templomának felépítése. A Szent Imre Kórház lelkésze, ő építtette a kórház kápolnáját. Honlapja van, internetes blogot ír, saját műsort vezet azEcho Tv-ben, a vallástelevíziózás állandó résztvevője. A Napsugár Sportklub működtetője, és hittantábort vezet egy borsodi kis faluban. Vakon is lehetnek pénzbehajtók és informatikusok kérdés Hová tegyük a vakvezető kutyákat, amíg a gazdájuk dolgozik, s hogyan közlekedjenek a munkahelyen? A telefonközpontos állások megszűnnek, sokan informatikusok lesznek Miközben Európa más országaiban a vakok harmada dolgozik, nálunk csupán minden tizedik látássérült jár munkába. „Látó kollégáimmal ellentétben nem érnek el azok a vizuális ingerek, amelyek elvonhatják a figyelmemet, és nem fáj a szemem azután sem, hogy órákat töltöttem a monitor előtt” - sorolja „fogyatékossága” előnyeit Magyar Csabáné, aki koraszü- löttsége miatt vesztette el a látását. A statisztikák szerint Magyarországon jelenleg 44 ezer regisztrált látássérült él, 62 százalékuk munkaképes korú. A munkaerőpiacon mégis csak 7-12 százalékuk van jelen. „Az, hogy nem segélyből élek, valamint a főnökeim elismerése is önbizalmat ad. Ennek jobban örülök, mint a fizetésnek” - folytatja Magyar Csabáné, aki korábban egy pezsgőgyár telefonos adminisztrátoraként dolgozott, napjai „gombok passzív nyomo- gatásával” teltek. Tavaly megszűnt az állása. Egy európai uniós tesztprogram keretében call center ügyintézői tanfolyamot végzett. Egyike azoknak, akik a húszfős diákcsoportból el tudtak helyezkedni. A 48 ezer forintos rokkantsági nyugdíj két- háromszorosát viheti haza. Helyzete kivételes: a munkáltatókat nem csábítja annyira a járulékcsökkentésből származó minimális bevétel, ha ugyanakAz adós hangjából megállapítják, hazudik-e számos kutatás igazolja: a vakoknak kiváló a memóriájuk, és fejlett az empatikus képességük. A szem feladatát más érzékszervek veszik át, így fejlettebb a tapintásuk, a hallásuk. Egy behajtással kapcsolatos telefonos munkánál az adós hangjának rezdüléséből is képesek megállapítani, hogy az illető hazudik-e. kor egy olyan számítógépes programot kellene megvásárolniuk, amely hanggá alakítja a képi információkat Egy ilyen berendezés darabonként félmillió forintba kerül, nem beszélve a Braüle-kijelzős számítógépekről. „A bizonytalanság is visszatartja a munkaadókat - mondja Lengyel Szilvia, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány (NGYIK) projektvezetője. - Braille-síteni kellene a liftgombokat? Hová tegyük a vakvezető kutyát, amíg a munkavállaló dolgozik? Hogyan oldjuk meg biztonságos közlekedését? Ilyen és ehhez hasonló kérdések záporoztak ránk, amikor felkerestük a cégeket.” ■ Bánky B. § i I
