Somogyi Hírlap, 2006. december (17. évfolyam, 281-304. szám)
2006-12-23 / 300. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2006. DECEMBER 23., SZOMBAT KARÁCSONY karácsony Az első keresztények Jézus születésnapját megünnepelni gyűltek össze. Ajándékuk az egymás iránti szeretet volt. A „vásárlás ünnepéből” ma is sokan keresik az utat a régi értékekhez A JÁSZOLTÓL A KÉMÉNY SZENTJÉIG Betlehemi jászol a Vatikánban. Az eredeti gondolat szerint karácsonykor maga Isten ölt testet. Mégpedig azért, hogy az emberi sorsot és szenvedést átélve megváltson bennünket bűneinktől, kaput nyitva az örök életre. fotó:afp Karácsony Krisztus születésének ünnepe. Ha figyelünk egymásra, karácsony ma is a szeretetteljes együttlét örömét jelenti. Rados Virág „Ahol ketten vagy hárman ösz- szegyűlnek a nevemben, én ott vagyok” - mondja Jézus a Bibliában. Ő pedig maga a szeretet. Az iménti sorok tehát mindenkinek az együttlét örömét jelenthetik, amely karácsonykor a maga teljességében valósulhat meg. „Mert ha Isten velünk, ki ellenünk?” - teszi fel a kérdést Pál apostol. Utalva rá: a szeretet a legerősebb kötelék és a legnagyobb erő. A mai embernek sok minden egyéb is eszébe jut az ünnepen. A készülődés fáradságai, az karácsonyt mint keresztény ünnepet ténylegesen csak Nagy Konstantin egyházi reformja, a kereszténység államvallásként való bevezetése után, valamint a niceai zsinat intézkedései által 325 és 335 között ismerték el. A niceiai zsinat döntését liturgikus eszközökkel tették népszerűvé; a határozat szerint Jézus Krisztus isten és ember egy szeA MAGYAR KARÁCSONY SZÓ szláv eredetű, és a korcsun, azaz lépő, átlépő szóból származik. Jelzi ezzel az új évbe való átlépést, tehát ősi, naptári (egyben a napfordulóhoz kapcsolódó) eredetű. Akárcsak lengyel megfelelője, a kolenda, vagy az orosz koljáda, amely viszont karácsonyi éneket jelent. Az angol Christmas szó Krisztus nevére ajándékok utáni futkosás, a tömeg az utcákon, a rengeteg elköltött pénz. S hogy egyvalami sok helyen elsikkad: a nagy hűhó mögötti eredeti jelentés. Aki azonban ez utóbbit szem előtt tartja, annak már az advent is a boldog várakozás néhány hete lesz. Mert az eredeti gondolat szerint karácsonykor maga Isten ölt testet. Mégpedig azért, hogy az emberi sorsot és szenvedést átélve megváltson bennünket bűneinktől, kaput nyitva az örök életre. A betlehemi istálló a jászollal mára jelképpé vált. Istent nem úgy kell elképzelni, mint rajtunk kívül álló személyt. Krisztus mondja: „A mennyeknek országa bennetek vagyon”. Ugyanezt hangsúlyozza Pál apostol: „Jézus Krisztus bennetek vagyon”. A lehetőség tehát, hogy szeressünk és szeretve legyünk, a szívünkben élő valóság. A 20. század mélyben. A zsinat december 25-ét jelölte meg az ünnep napjának, hogy ezzel a pogány „Sol Invictust”, a „Győzedelmes Napot” ellensúlyozzák. A pogány ünnepet a keresztény szokások részévé tették. így lett a Sol Invictus napjából „Sol Salutis”, azaz az „ÜdvösségNapja”, amely már a megváltó születésének ünnepe. utal, míg a német Weihnacht és a holland kertsmisse a szent éj egyházi ünnepéből ered. A latin natalis (születés) szóból ered a latin nyelvek mindegyikének karácsony szava: a francia noel, az olasz natale, a spanyol navidad. A karácsony legősibb, napfordulót idéző jellegét a skandináv Jul szó idézi. nagy orosz filmrendezője, An- drej Tarkovszkij vallotta: „Hit nélkül az ember elveszti transzcendens mélységét, lelke meg- gémberedik, személyisége széthullik. (...) Hit nélkül nincs meg az emberi testvériség érzése, nincs erő az erkölcsi felháborodásra és tiltakozásra: nincsen történelem és nincsen szabadság. Ám a hit alapját nem kívül (....) találjuk meg, hanem önmagunkban, a személyiség belső világában". Mindezen érdemes elgondolkozni napjainkban, amikor a karácsony látszólag a „fogyasztás ünnepévé” alacsonyodon. Elrémítő a szám, hogy idén csak ajándékokra 100 milliárd forintot költöttünk. Miközben az ajándékozás eredetileg nem is volt a karácsony része. Az első keresztény közösségek Jézus Krisztus születése napját megünnepelni gyűltek ekkor össze. Ajándékuk nem tárgyak halmaza volt, hanem az egymás iránt érzett szeretet. A karácsonyi ünnepek kialakulását kutató tudósok szerint korántsem véletlen, hogy Jézus születése éppen a téli napforduló idejére esik. Erről már a pogá- nyok is megemlékeztek. Ez az év leghosszabb éjszakája, amelyet már rövi- debbek követnek. Vagyis a fény győzedelmeskedik a sötétségen, az élet erősebbnek bizonyul a halálnál. A Római Birodalomban az ünnepet a már erősödő napisten- és Mithrász- kultusz nyomására rendelték el. A sötétségen diadalmaskodó fény Krisztust is szimbolizálta, így hamarosan az ő személyét ugyancsak ehhez a naphoz kötötték. Ha az ünnepien kivilágított utcán a kirakatok között sétálgatva erre gondolunk, rögtön enyhülhet a vásárlási roham okozta belső feszültség. És a fények egyetlen nemzet karácsonyából sem hiányozhatnak. Angliában már októbertől kezdik feldíszíteni az utcákat. A házakat pirosba és zöldbe öltöztetik. December 24-én együtt ékesíti fel a fát a család, majd a gyerekek az utcán éneklik el karácsonyi dalaikat. Ezért cukorkát kapnak ajándékba. Az óriási zoknik este ott lógnak az ágyak végében. Az ajándékot 25-én, a templomi istentisztelet után bontják ki. Az ünnepi ebéd elmaradhatatlan szereplője a gesztenyével töltött pulyka és a karácsonyi puding. Ausztriában a bécsi utcákon karácsonyi zene szól, a főtereken óriási karácsonyfák szöknek a magasba. Az osztrák főváros híres a „kis Jézus búcsúja” nevű karácsonyi búcsúról. A városháHonnan van az ajándék? a karácsonyfának ősi szimbolikája van. A fa az Ószö vétségben is a kozmikus életerőt szimbolizálja, akárcsak a pogány életfák. A pogány hitvilágban egyébként gyakran az istenek lakhelye, a germánoknál egyenesen a világ szimbóluma. A zöld ág ősrégi életjelkép. A karácsonyfa-állítás szokása Berlinből került Bécsbe, ahol a 19. század első évtizedeiben az arisztokrata családok és művészek körében gyorsan elterjedt. Pesten az első karácsonyfát valószínűleg Brunszvik Teréz grófnő állította 1824-ben. A római újévkor pedig a gyerekek és a szegények kaptak ajándékot. Keresztény köntösbe e szokás szintén a niceai zsinat után öltözött. Amikor Szent Miklós napja az ünnepkörhöz került, az ajándékozási kedv felerősödött. za körül elterülő parkban rengeteg játék, színes program, jégpálya és kisvasút várja a gyerekeket. Akik felszállnak a vonatra, előtte levelet írnak Jézuskának. Az Egyesült Államok híres ünnepe a hálaadás, amelyet november utolsó csütörtökén tartanak. Ilyenkor emlékeznek az 1620 novemberében az Újvilágba érkező zarándokokra. A Fehér Ház előtt óriási karácsonyfát állítanak, amelyen az elnök és felesége gyújtja meg a gyertyákat. Szenteste az ajándékokat Santa Claus hozza, aki a kéményen ereszkedik alá az otthonokba. így a zoknikat a kandalló fölé akasztják. Finnországban a Télapót várják, akinek „Joulu Pukki” a becsületes neve, és mint tudjuk, a lappföldi Rovaniemi városában él. Ez Svédország, Norvégia és Finnország északi részén van. Télapó saját irodával, sőt posta- bélyegzővel büszkélkedhet, és minden télen elárasztják a gyerekek kérelmező levelei. Mexikóban mélyen hívő katoü- kus a nép, így a karácsony fontos ünnep. Általában kilenc-tíz család ünnepel együtt. A famíliák eljátsszák Mária és József útját Betlehembe, miközben december lótól nyolc napon át házról hátra viszik a szent pár szobrát. December 24-én a szobrok bekerülnek a felállított kis Jézus-szobrok mellé a betlehemi oltárokba. Norvégiában a családok december elejétől ünnepi lázban égnek. A házakat felékesítik, a kapukon koszorúk díszelegnek, az ablakokban csillagok villódz- nak. Az emberek december 24- én ellátogatnak a temetőbe, és minden sírra égő gyertyát tesznek. Az ünnepi vacsora után a családok körbetáncolják a karácsonyfát. Ebben az országban a karácsony a nemzetek közti szeretet és hála ünnepe is. A norvégok nem feledik az angolok segítőkészségét a második világháborúban, és immár hagyományként minden karácsonykor hatalmas karácsonyfát küldenek Londonnak. A bevásárlás ünnepe? Sokan kiüresedettnek érzik a mostani karácsonyt. Pogány ünnep vándorolt át a kereszténységbe A karácsony szó szláv eredetű, átlépést jelent Csak ajándékokra százmilliárd forintot költünk. 19
