Somogyi Hírlap, 2006. december (17. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-17 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 49. szám

2006. DECEMBER 17., VASÁRNAP INTERJÚ 7 Benkó Sándor: a dzsessz világhírű Apuja jubileum Visszautasították a három évre szóló több millió dolláros amerikai szerződést Ötven éve viszi sikerre a róla elnevezett dixie- társulatot. Kitűnő üzlet­embernek és menedzser­nek tartják, aki áron alul sehol nem vállal fellépést. Jubileumi koncertjük nap­ját a Magyar Műszaki Ér­telmiség ünnepévé avatja, majd kínai és ausztrál tur­néra indul együttesével. Benkó Sándor a tradicio­nális dzsessz világhírű Apuja. Csontos Tibor- Zenekarának tagjai, önnel együtt persze tisztességben megőszült, biztos egzisztenci­ával rendelkező úriemberek. Miért nyomják még mindig a dixie-t?- Mindig hobbiból zenéltünk, ráadásul a diploma megszerzése után is megmaradtunk polgári foglalkozásunknál. Jómagam a Műszaki Egyetemen tanítottam. A 80-as években fordultunk át a professzionális vonalra, de ze­nénkben a mai napig vad amatő­rök maradtunk. Évi 200-250 kon­certet adunk itthon és a nagyvi­lágban, s emellett legalább ötven próbát tartunk. Talán ez a ritka munkabírás és a zene önzetlen szeretete a titka annak, hogy rendszeresen telt házak előtt kon­certezünk, gond nélkül megtöl­tünk egy sportcsarnokot. Büsz­kék lehetünk arra, hogy a tradi­cionális dzsesszre sehol a vüágon nem jön össze annyi néző, mint nálunk. Ez is jelzi, hogy a közön­ség érzi azt az amatőr „veszettsé­get”, ami profi tudással párosul. Megengedhetném ma már ma­gamnak, hogy felhagyjak a kon­certezéssel, de ezzel az életem egyik leglényesebb értelmét ve­szíteném el. Benkó Sándor megengedhetné magának, hogy mostantól kezdve Hawaii-ra költözzön és lógassa a lábát az óceánba, de azt mondja: minek?- Első komoly profi győzel­mük, az 1971-es montreaux-i dzsesszfesztivál megnyerése után gondolom, számos aján­latot kaptak Nyugatról.- A legnagyobb ajánlatot 1982- ben az RCA lemeztársaságtól kaptuk, három évre szóló szer­ződést tett elénk. El kellett volna adni a teljes életünket: nulla uta­zás Magyarországra, nulla sza­badság. Mindezért nekem nettó hárommillió dollár jött volna ösz- sze, ez ma hatszázmillió forint, a fiúknak fejenként hatszázezer. Tisztességes, középprofi szerző­dés volt, hiszen Diana Ross ugyanakkor írt alá 40 millió dol­láros szerződést. Ha bejön a há­rom év a cégnek, a következő szerződés már hatmillió dollár­ról szól. Harmincöt-negyven éve­sek voltunk, azt mondták, sztá­rok leszünk, de három évig se család, se gyerek, se haza. Nem vállaltuk. A döntés után bezárul­tak a kapuk. Akik addig sztár­ként kezeltek, hirtelen hátat for­dítottak. Az RCA nem jótékonysá­gi intézmény. Látták, hogy képe­sek vagyunk évi kétszáz koncert­re, figyelték amerikai sikerein­ket, hogy megnyertük a kalifor­niai dzsessz-világfesztivált. Pon­tosan tudták, a Benkó Dixieland Bánd egyetlenként törekszik, hogy kongresszusi palotákba, ze­neakadémiákra vigye a dixielan­det. Hasonlóan Benny Good- manhez, aki 1937-ben bevitte az addig komolyzenei szentélynek számító New York-i Carnegie Hallba a big bandet. A tradicioná­lis dzsesszegyüttesek addig ut­cákon, tereken, kocsmákban mu­zsikáltak. Az RCA-nak azóta sincs dixie-bandája.- Valamennyien arra szavaz­tak, hogy ezt a mesés szerző­dést nem írják alá?- A Benkó Dixieland Bandben nincs szavazás, nem fér össze a munkastílusunkkal. Ötven éve működik, és szeretjük egymást. Egyetlen dologban van nálunk demokrácia: annak eldöntése, elmegy-e valaki a zenekarból, vagy marad. Minden másban diktatúra működik, amit a zené­szeim intelligensen elfogadnak, és aminek köszönhetően nagy sikereket aratnak. El nem tud­nám képzelni a demokráciát egy zenekarban, halvány álmaim­ban nem jön elő, hogy egy ze­nész maga döntsön arról, mit és hogyan játsszon.- Nehéz elhinni, hogy nem szédültek meg akkor a hatal­mas pénzektől.- Sem akkor, sem máskor nem szédültünk meg. A pénzt nagyon lényeges értékmérőnek tekintem, és természetesen ke­ményen dolgoztam több évtize­den keresztül, hogy a világ egyik legelismertebb tradicionális ze­nekara legyünk. Benkó Sándort ma a világban jó szakembernek és jó üzletembernek tartják, de bármilyen célra pénzért nem adjuk el magunkat.- Ami a menedzselést illeti, a zenekarban túltengő mérnö­ki képességeket is kamatoz­tatják?- Valószínű sokat jelent tech­nokrata szemléletünk. Pontosan tudjuk 2010-ig, mit és hogyan csinálunk. Tudatos, tízéves mun­kánk eredménye egy, a világon egyedülálló vállalkozás a Jazz születésétől napjainkig című 24 részes televíziós műsorunk, amelyet mostantól májusig min­den szombaton este a Magyar Televízióban láthatnak a nézők. gondjuk a zenélésen kívül. Sőt idős amerikai fekete sztárzené­szek mondják nekem: Apu, Apu...- Ezek az amerikai néger sztármuzsikusok is elfogadták Benkóékat, ami nem kis zenei fegyvertény a dzsessz világá­ban. Igaz, hogy olyan New Orleans-i koncerthelyen is ját­szottak már, ahová korábban fehér zenész legfeljebb néző­ként tehette be a lábát?- A feketék között elterjedt a hírünk és az is, hogy kedveljük A legkülönlegesebb koncerthelyszín: rodeó aréna függőleges lelátó­val Kaliforniában. A legnagyobb buli: Lisszabonban, a Rolling Stones felszerelésével 300 ezer néző előtt. Magas a nézőszámunk, jók a tetszésindexek, örülünk a soro­zat sikerének.- Az is érvényes külföldön, hogy önt ott máig is Apunak szólítják. Mi az elnevezés tör­ténete?- Tizenhét éves koromtól Apu­nak hívnak a zenészeim. Mindig törődtem velük, semmire sincs őket. Nagyon sokat tanulunk tőlük, valójában szeretünk velük játszani. New Orleansba már úgy kerültünk, hogy a feke­ték ismertek bennünket. Fel­ajánlották, hogy a szentélynek számító Preservation HaOban játszhatunk, az öreg fekete mu­zsikusok otthonában, amely­ben soha nem léptek még fel fe­hér zenészek. Tudomásom szerint itt azóta sem szerepelt fehér muzsikus. Az idős zenész, Freddie Habbard fogadott ben­nünket a reptéren, a bemutat­kozáskor közölte, utálja a fehé­reket. A nagykoncertünk után már átölelt és azt mondta: utálom a fehéreket, de téged szeretlek!- Szerepel amerikai elnö­kök környezetében is. Reagan kitüntette, nyáron Budapes­ten Bush elnökkel fényképez- tette magát. Csak nem közölte előre Bush, hogy Apuval is szeretne kezet fogni?- Több amerikai állam kor­mányzója tisztelt meg bennün­ket, örültünk Reagan 1987-es kitüntetésének is. Bush nyári látogatásakor két művészt hív­tak meg, akik együtt ebédelhet­tek az elnökkel, Sebestyén Már­tát és engem. Szóba elegyed­tünk, elmondtam, Karácsonyi Mise-cédénk gyönyörű herendi porcelánban ott van az elnöki gyűjteményében. Gratulált, ér­tékelte, hogy van egy európai banda, amely az amerikai nép­zenét világszínvonalon műveli, majd meghívtam 2007. május ötödikéi ötvenéves jubileumi koncertünkre. Cédét nem ad­hattam a protokoll szerint, mert lehet mérgezett is, sőt amikor közösen fotózkodtunk és az el­nök átölelt, tíz testőr mozdult meg. Elnézték nekem, mert Bush elnök kezdeményezte. Nem szórja a pénzt, bár megtehetné „NYOMORBAN NŐTTEM fél, de most megszaladt, és nem kell megnéznem, mi mennyibe kerül. Ettől még nem Járok több tízmilliós kocsival fontosabb, hogy kiváló technikája legyen a zene­karnak, kényes vagyok ar­ra, hogy kiváló hangsze­reim legyenek. Nem szór­juk a pénzt, vállalkozáso­kat vezetünk, beszálltunk irodaház építésébe, felépí­tettünk egy kisebb birodal­mat, amelyért az unokáim nagyon hálásak lesznek. Mániám a munka, ezért módom sincs elkölteni a pénzt. Szobája tele van kitüntetésekkel benkó Sándor hatvanhét éves, tizenkét éve korked­vezménnyel nyugdíjba ment, azóta csak a zenével foglalkozik. 1957-ben ala­pította együttesét, amely­nek nemzetközi karrierje már a hatvanas években megkezdődött. Számtalan kitüntetése van, köztük az Állami-díj, Liszt-díj, Pro Primissima-díj, Pro-díjak sokasága, külföldi elisme­rések díjak, fesztiválgyő­zelmek köztük Európa InterLyra Díj. 2001-ben életműdíjat kapott, idén Kossuth-díjat. Nagy terve a Magyar Könnyűzenei Múzeum létrehozása. Két gyermeke van, Sándor és Barbara, s két unokája, Sándor és Eszter.- Mégiscsak egy világsztárral készült róla közös fénykép, nemde?- Az én fogalmaim szerint vi­lágsztár volt Benny Goodman, Elvis Presley, és annak számít a Rolling Stones is. Vagy Egerszegi Krisztina és Puskás Öcsi. Magyar világsztár dzsesszenész nemigen volt, és egyelőre nem is lesz. A tradicio­nális dzsesszel foglakozó zené­szek mindenütt ismerik a vilá­gon a nevemet, talán én tudom a legtöbbet a műfajról, a világ legjobbjaival játszottunk együtt. De hát hol van mindez a világ- sztárságtól?- Ez utóbbinak bizonyára élvezi áldásait, miközben a jö­vő májusi koncertet szervezi, időpontját egy szakma ünnep­lésének napjaként is megjelöl­hette.- Jövőre ötvenéves lesz a Benkó Dixieland Bánd, a Ma­gyar Televízió, kétszázhuszonöt éves a műszaki egyetemi okta­tás, épületét száz éve adták át. A magyar műszaki értelmiség vezetői, akik tisztelik a Benkó Dixieland Bánd eredményeit és azt, hogy tagjai mérnökök, a Magyar Műszaki Értelmiség Napjává nyilvánították a kon­cert napját, 2007. május ötödi­két. Ez a nap lesz az MTV ünne­pi közvetítésének időpontja is, tervezik, hogy koncertünket az európai tévéállomások is egye­nesben sugározza majd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom