Somogyi Hírlap, 2006. december (17. évfolyam, 281-304. szám)
2006-12-10 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 48. szám
2 PUSKÁS FERENC 2006. DECEMBER 10., VASÁRNAP gyász „Legyünk hálásak, hogy az Úr évszázadonként egy zsenit küld a Földre, és az egyiket nekünk, magyaroknak adta” - így emlékezett Schmitt Pál a tegnap eltemetett Puskás Ferencre. BÚCSÚ A Zöm GYEPEN PUSKÁS ÖCSITŐL Bántóan kevesen érezték úgy, hogy abban a stadionban vegyenek végső búcsút Puskás Ferenctől, ahol az Aranycsapat kapitányaként számolatla- nul ontotta a gólokat. A szertartáson azonban a hazai és a nemzetközi labdarúgóelit is képviseltette magát. Europress-összeállítás puskás jó ember volt, akinek az „utolsó - legnagyobb - jótéteménye lenne, ha példája nyomán az emberek újra felismernék: adni jó" - mondta el a Szent István-bazilikában tartott szertartáson Sólyom László. A köztársasági elnök jó példának nevezte, hogy az Aranycsapat kapitányának temetése ismét összehozta az embereket, akik rájöttek: lehet közösen büszkének lenni. A BAZILIKÁBAN KÍSS-RÍgÓ László szeged-csanádi megyés püspök celebrált római katolikus gyászmisét. Elköszönt Puskás Ferenctől Tőkés László Király- hágómelléki református püspök, a sportügyekért felelős önkormányzati és területfejlesztési miniszter, Lamperth Mónika, Juan Antonio Sama- ranch a Nemzetközi Olimpiai Bizottság volt elnöke és Joseph Blatter, a FIFA elnöke. A Nemzet Búcsúja. Ezt az elnevezést kapta a magyar sport, a magyar labdarúgás legendás alakja, Puskás Ferenc gyászszertartása. Ám mégis bántóan kevesen, úgy nyolcezren érezték úgy, hogy tisztelegni kell a róla elnevezett stadionban elhelyezett ravatala előtt. Valamennyi hazai élvonalbeli klub képviseltette magát a szertartáson: a futballisták állták körbe azt a gyepet, ahol Öcsi bácsi egykoron számolatlanul rúgta a gólokat. Mindannyian főhajtással fogadták a koporsót a ra- vatali emelvényre kísérő, a magyar nemzeti zászló és a Budapest Honvéd FC zászlója mögött haladó katonai díszegységet. Elsőként Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság és a Kegyeleti Bizottság elnöke búcsúzott, betegsége miatt az ő szavait Novotny Zoltán sportriporter tolmácsolta. „Legyünk hálásak azért, hogy az Űr évszázadonként egy zsenit küld a Földre, azok közül az egyiket nekünk, magyaroknak adta. Mindany- nyiunké volt, legyünk hálásak neki tizenötmillióan” - emlékezett Schmitt. Utána az egykori madridi játékostársak, Pachin, Santamaria, Amaro, Velazquez és Zoco állták körbe a koporsót, miközben Puskás Ferenc egyik kedvenc spanyol dala, az Aranjuez szólt felvételről Jósé Carreras előadásában - felemelő percek voltak. Ramón Calderón, a Reál Madrid elnöke és Angel Maria Vihar, a Spanyol Labdarúgó-szövetség elnöke, a*U£FA első alelnöke egyaránt köszönetét mondott azért, hogy „Pancho” szolgálta, mi több, felemelte a spanyol futballt. Aztán az Aranycsapat még elő tagjai közül Buzánszky Jenő a maga és Grosics Gyula nevében búcsúzott. „Csak az a nemzet érdemes jobb sorsra és örök életre, amely meg tudja becsülni nagyjait, és amelynek szeme előtt lebeg azok példamutató munkássága. (...) Életét a labdarúgásnak szentelte, igazi barát és sportember volt a pályán és a pályán kívül. A pályán zseni, az életben A ravatal a Puskás Ferenc Stadion kezdőkörében állt. Körülötte a magyar foci jelenlegi élvonala állt, a nézők az egykori csillag nevét skandálták. Az utolsó taps a világ egykori legjobbjának „az ünnepség méltó volt a legnagyobb sztár búcsúztatásához, úgy érzem, fontos, hogy az ország lerója tiszteletét a valaha élt legjelentősebb magyar fut- balljátékos emléke előtt” - mondta az egyik, tömeggel tartó fiatalember, aki egy Budapest környéki kistelepülésről utazott ide. A tömeg lassan hömpölyög a Hősök tere felé. A Dózsa György úti házak ablakai, erkélyei, valamint a járdák is megteltek az emlékezőkkel. lezajlott a gyászünnepség a Puskás Ferenc Stadionban. A tömeg erről is beszél, és nem felhőtlenül boldog. „kínos, hogy idejöttek Európa neves futballistái elbúcsúztatni Puskás Ferencet, és kongó stadion fogadta őket - mondta egy fiatalember. - Lehettek volna többen is. Persze az is igaz, hogy mindenki maga választja meg, hogyan gyászol. Kötelezni senkit nem lehet arra, hogy elmenjen a hivatalos megemlékezésre. Maga az ünnepség rendben volt, méltó a neves futballistához. Mielőtt beléptem a stadionba, meccshangulatom támadt a tömegtől és a rengeteg utcai árustól, akik a szokásos rágcsálni- és innivaló mellett ezúttal gyászszalagokat, gyertyákat is kínáltak a látogatóknak” - mondta el véleményét a megemlékezésre ellátogató egyik fővárosi sportújságíró. „amióta élek, Honvéd-szurkoló vagyok, így természetes számomra, hogy itt vagyok Öcsi temetésén is” - mondta egy idős úr. A megemlékezők közül néhányan magukkal hozták gyermekeiket. Jól nézd meg fiam, ez történelem” - mutatott a menetre a járdaszélről egy nyakában gyermekék hordozó édesapa. közben egyre hangosabban szól a tömegben a „Pus-kás-Öcsi” rigmus és az ütemes taps. A neves magyar sportoló éltetésére talán utoljára zúdult fel a tömeg. A még életében róla elnevezett stadiont így hagyta el Puskás Öcsi koporsóját hat ló vontatta ágyútalpon. Mögötte az Aranycsapat még élő két tagja, Grosics Gyula és Buzánszky Jenő, valamint a gyászoló család lépkedett szomorúan, majd a tribün közönsége is követte a menetet. to. Aranycsapat kapitányától megtanultuk: adni jó ember tudott maradni. Beírta nevét abba az Aranykönyvbe, amely a magyarok nagy cselekedeteit és világörökségét rögzíti. Ez megőrzi nevét örökre a 21. század és a jövő évezredek magyarjai számára” - mondta az Aranycsapat kiváló védője. Majd így köszönt el az egykori csapat- kapitánytól: „Egy nemzetnek és az egész világnak fáj a szíve most. Kívánom, hogy találkozz odafenn a régiekkel, a többi csillaggal. Az égen mostantól eggyel több csillag ragyog majd, nekünk a legfényesebb Te vagy.” Grosics Gyula és Buzánszky Jenő a menet élén És elindult utolsó útjára a legenda. A koporsót a magyar válogatottban valaha megfordult futballisták, többek között Mészöly Kálmán, Kű Lajos, Fenyvesi Máté, Nyilasi Tibor, Róth Antal, Szentmihályi Antal alkotta díszsorfal között katonai díszegység helyezte a lovas fogattal begördülő ágyútalpra. Mindeközben Demjén Ferenc Kell még egy szó című dalát énekelte, majd felcsendült a Himnusz, varázslatos és méltó hangulatot adva a búcsúnak. A lelátón helyet foglaló tisztelgők vastapsa közepette elindult a gyászmenet a Hősök tere és a végső nyughely, a Bazilika felé. A Hősök terén katonai tiszteletadással búcsúztatták a csillagot A mai fiatalok, akik nem is láthatták játszani, tisztelik emlékét
