Somogyi Hírlap, 2006. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-06 / 259. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2006. NOVEMBER 6., HÉTFŐ Összefogtak a tűzoltóautóért a törökkoppányi civil szervezetek Önjelölt vajda miatt áll a bál választás Senki nem kiálthatja ki magát vezetőnek, ez a hagyomány Harmincötezer feketemunkást találtak tavaly a felügyelők Kétszázezer forintot biztosított a koppányi önkormányzat a hasz­nált tűzoltóautó megvételéhez, míg a Törökkoppány Községért Közalapítvány százezer forinttal járult hozzá a beszerzéshez. Ká­ra önkormányzata, illetve a szo- rosadi Koppányvölgye Mezőgaz­dasági Zrt. is ötven-ötvenezer fo­rintot adott. A hiányzó száznyolc­vanezer forintot a régi gépjármű eladásából kívánja fedezni a tö­rökkoppányi önkormányzat, tá­jékoztatta a Somogyi Hírlapot Varga György, a település polgár- mestere. ■ Krutek J. Decembertől utalják a támogatásokat Hét és fél ezer somogyi gazdálko­dó reménykedik a 2006-os terü­letalapú támogatások mielőbbi kifizetésében. Decembertől júni­us utolsó napjáig utalják a pénzt. Vélhetően ott kapják meg gyorsan a támogatást, ahol a ko­rábbi ellenőrzések során nem talált kivetnivalót a Mezőgazda- sági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH). A hétezerötszáz agrár- gazdálkodó közel tízmilliárd fo­rintot vehet fel, tudtuk meg Ba­ranyai Sándortól, a kifizetőügy­nökség somogyi kirendeltségé­nek vezetőjétől. A kifizetés technikai előkészítését meg­kezdték. ■ Decembertől számíthatnak a gazdák a tá­mogatások kifizetésére.- A korábbi gyakorlat szerint elsőként valószínűleg az uniós részt utalják át a termelőknek - közölte kérdésünkre Varga Gá­bor, a megyei földművelésügyi hivatal vezetője. Hozzátette: a hektáronként járó 102 euró 29 centnek megfelelő forintot bizo­nyára még az idén odaadják, ez­után következik a kiegészítő nemzeti forrás. Ez hektáron­ként tizenkétezer-ötszáz forint. Az MVH-nél lapunkat úgy tá­jékoztatták: a jogszabály sze­rint a pénzügyi folyamat befeje­zésének határideje június 30. ■ Harsányi Miklós Balogh Dezső, a kecelhe- gyi vajda sem ismeri el Kállai Csabát országos ci­gányvajdának. Fábos Erika Balogh Dezsőt, az egyik legismer­tebb kaposvári vajda, Horváth „Picsók” István halála után vá­lasztotta meg a Horváth család vajdának. A kecelhegyi vajda cí­met viseli immár egy éve. Azt mondja, tekintélyét elismeri az egész család és vitás esetekben vagy tanácsért többször is felke­resték már.- Kállai Csabáról, aki orszá­gos cigányvajdának hirdeti ma­gát, még csak nem is hallottam - mondta Balogh Dezső. - Az a fel­avatási ceremónia, ami volt, csak üres színjáték, semmit nem jelent.- Hogyan mondhatja ki magá­ról bárki, hogy ő a vajda - ezt már Balogh Dezsőné, Horváth „Picsók” István lánya kérdezte. - Az örök életbe úgy volt, hogy a család eldöntötte, hogy ki a vaj­da, aztán annak tekintették, nem úgy, hogy valaki kikiáltotta magát annak, aztán elkezdett vajdaként viselkedni.- Hát pont erről van szó, sen­kit meg sem kérdeztek róla, csak maguk között páran kitalál­ták, ezt így nem lehet komolyan venni. A tévében is látni lehetett, milyen kevesen voltak. Engem például meg sem hívtak. Igaz, nem is mentem volna el. A ci­gányság körében van néhány öreg cigányember, akiknek a szava számít. Őket kell meghall­gatni. Egyik sem ismeri el ezt a Kállait, hát akkor mi meg a ci­gányság hogyan ismernénk el? Máté Mihály magyar szárma­zású cigánynak vallja magát és romológusként évtizedek óta kutatja a romák hagyományait. Már Balogh Dezső vajdává vá­lasztásakor is azt vallotta, hogy a vajdaválasztás ma már inkább a külvilágnak szól és jelképes gesztus. A vajdaság intézményé­ről ugyanis igen téves eszmék vannak a köztudatban, amelyek félinformációkon alapszanak és alaposan túlmisztifikálják ezt az intézményt A vajdáknak egyéb­ként valaha valóban valóságos hatalma volt, de csak egyes ro­ma családokban volt valódi tra­díciója. A beás cigányok között a A kecelhegyieknél nincs vita, Balogh Dezső a vajda. A címet jelző szalagot éppen egy éve tették a vállára nagycsalád összetartására való­ban választottak vezetőt, de a vajdaság intézménye nem in­nen, hanem a csendőrvilágból ismerős a legtöbb embernek. Va­lamikor ugyanis a vajdának köz­vetítő, egyeztető szerepe volt a társadalom és a cigány közösség között. Valódi hatalmat csak a múlt század közepéig jelentett. Akkor sem cigány hagyomány volt azonban a megválasztása. Rendszerint a rendfenntartó szervek jelölték ki, általában minden közösségben a legtekin­télyesebb, legidősebb vagy leg­erősebb cigány férfit vajdának. A kecelhegyiek családja, ami­be Balogh Dezső is tartozik, a romungró cigányok közül való. Náluk például évszázadokkal ez­előtt nem volt jellemző a vajda­választás. Ezt az idők folyamán vették át a beás romáktól, ahol mindig volt vezetője a kiterjedt családoknak. Lemondásra szólítják fel Kállai Csabát PÜNKÖSDI KIRÁLYSÁGA lehet OZ országos vajdának. Egy héttel országos cigányvajdává avatá­sa után ugyanis lemondásra szólították fel Kállai Csabát a dunántúli vajdák. Ezt Köves Vilmos mondta egy napilap­nak, aki a József főherceg ál­tal utolsó országos cigányvaj­dának kinevezett család le­származottjának vallja magát- Országos cigány vajdára szerintem szükség lenne - mondta Balogh Dezső. - Valóban sokat lehetne tenni a cigányság érdekében. A hagyományain­kért meg azért is, hogy kevesebb legyen az előítélet a cigányság­gal szemben. Na de, ha ez úgy kezdődik, hogy valaki önjelölt­ként kikiáltja magát és a romák meg el sem fogadják, akkor az hogyan tesz a cigányokért? Be­széltem több másik vajdával is, de egyetértettek velem abban, hogy a szemünkben nincs or­szágos cigány vajda. Magyarországon egyébként több száz területi - családi - vaj­da van. A hagyományok szerint nekik el kellene fogadni az or­szágos vajdát, de még ők sem dönthetnék el, hogy ki legyen az. Országos vajdát ugyanis csak királyi felségek, később pedig a belügyminiszter ne- I vezhettek és neveztek is ki, a romák soha nem választ­hattak maguk közül ilyen rangos tisztségviselőt. A munkaügyi ellenőrzések so­rán 35 ezer feketemunkást szűrt ki az Országos Munkabiztonsá­gi és Munkaügyi Felügyelőség (OMMF) az idén, közölte Papp István, az Országos Munkabiz­tonsági és Munkaügyi Felügye­lőség (OMMF) vezetője. A nyári autópálya-építkezéseknél példá­ul azt tapasztalták, hogy a mun­kások egyharmada feketén dol­gozik. Ugyanakkor 420 munka­adó ellenőrzése alkalmával 1200 engedély nélkül foglalkoztatott külföldit találtak. A szakember emlékeztetett arra, hogy Ma­gyarországon az aktív korúak 40 százaléka nincs jelen a munka­erőpiacon. Közülük 390 ezer emberről, vagyis az inaktívak 20 százalékáról nem tudható, hogy miből él, mert nem tanuló, nem nyugdíjas és nem kisgyermekét nevelő szülő. Ebből a körből ke­rülnek ki a feketén foglalkozta­tottak, vagyis ha őket törvénye­sen alkalmaznák, jelentősen nő­hetne a foglalkoztatás mértéke, mondta az elnök. ■ Több ellenőr­zésre, jó törvé­nyekre, szem­léletváltásra van szükség. A munkabiztonság javítása a munkavállalók mellett alapve­tő érdeke a társadalomnak, hi­szen minden egyes, három napnál hosszabb gyógykeze­lést igénylő munkabaleset fél­millió forintjába kerül az ál- | lamnak - hangsúlyozta a mun­kabiztonságról szólva Papp Ist­ván. Ez azt jelenti, hogy már az tekintélyes megtakarítást je­lentene, ha néhány ezerrel csök­kenthető volna az ilyen mun­kabalesetek évi 23 ezres szá­ma. Közölte: több tízezer cég úgy gondolja, félreteheti a mun­kabiztonságot azt követően, hogy kiszervezi a munkaválla­lókat, és alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatja tovább őket. Van olyan üzemorvos, aki 400 cégnél látja el a felügyele­tet, de még nem járt egyik munkahelyen sem, és a vizsgá­latok csak papíron történnek. Még ma is évente pusztán azért hal meg 10-15 dolgozó, mert például csatornafektetés során nem támasztják ki a munkagö­dör oldalát - sorolta a negatív példákat Papp István. A Kisosz szerint visszacsempészik a televízió-előfizetést költségvetési tervezet Napi száz forinttal fizet többet a szállodavendég, ha bevezetik a díjat Naponta száz forinttal emeli a szállásdíjat, ha jövőre valóban havidíjat kell fizetni minden te­levízió után - számolta ki egy balatoni szálloda vezetője. Áprilistól üzembentartási díjat kell fizetni a televízió-készülékek után a vendéglátó-ipari egységek­nek és a szállodáknak - áll a 2007-es költségvetés tervezeté­ben. Természetesen a vendégek­re hárítják az újabb fizetési köte­lezettséget, ami a jelenlegi elkép­zelés szerint havonta és készülé­kenként 2901 forint lenne.- Televízió ma már a legki­sebb panzióban is van; ilyenből 120 működik Somogybán - mondta Kertész Rezső, a kereske­dő és vendéglátó vállalkozók ér­dekképviseletének (KISOSZ) megyei társelnöke. - Újabb sar­cot vetnek ki az amúgy is túl­adóztatott vendéglátó, idegenfor­galmi szektorra. Egy kis kapos­vári panzió negyedévente most is 80-100 ezer forint szerzői jog­díjat fizet a nyilvánosan játszott zeneszámok után. A KISOSZ je­lezte: ezt is aránytalanul magas­nak tartja. Erre most a tévé­adóval burkoltan a régi előfizeté­si díjat csempészik vissza.- Naponta száz forinttal több szállásdíjat fizet a vendég, ha va­lóban bevezetik ezt - kalkulál Halász Gábor, az éppen ma nyi­tó balatonföldvári Anna-Mária wellness-hotel vezetője. - Nem tudunk mást tenni, mint áthárí­Szolgáltatás az étteremben. A balatoni vendégek ma még vidáman rendelhetnek tévénézés közben Havi 430 ezer forint ELSŐ HALLÁSRA nem tűnik soknak a havi 2901 (miért nem 2900?) forint. A négy- csillagos siófoki Panoráma hotelben például 150 szoba van, mindben tévé. Ez ha­vonta 430 ezer forint több­letköltség, melyet az APEH adók módjára hajtana be. tani a vendégre a fizetési kötele­zettséget. Nem tudom, jogszerű- e, erkölcsös-e, ha már egyszer szerzői jogdíjat fizetnünk kell, hasonló jogcímen újabb „adót” bevezetni. ■ Fónai Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom