Somogyi Hírlap, 2006. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-05 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 43. szám

2006. NOVEMBER 5., VASÁRNAP SZTORIK, ESETEK 9 Egy Nobel-díjas amerikai maratoni futó viagra Felfedezték, hogy szívgyógyszerként hatástalan, viszont az érékeiét elősegíti Mi a közös a kipufogógázban és a merevedést elősegítő Viagrában? A találós kérdésre a Nobel-díjas amerikai tudós, dr. Louis J. Ig- narro tudja a választ. A Viagra atyjaként emlegetett farmakoló­gussal budapesti látogatása alkal­mával beszélgettünk, közvetlenül azután, hogy a Semmelweis Egye­tem díszdoktorává avatta.- Rendszeres résztvevője a maratoni futóversenyeknek. 65 évesen hogyan tartja ma­gát ilyen jó kondiban?- Minden reggel ötkor kelek, és három órán át edzek egy fitneszteremben. Nagyon szere­tek futni, biciklizni és súlyzózni. Szom­batonként a bará­taimmal futok a sza­badban, hosszú tá- vokat teszünk meg, 10-18 mérföldet. Va­sárnap pedig 40-50 mérföldet bi­ciklizek Los Angeles környékén. Imádom. Tényleg nagyon élve­zem, és mellette még a testemet is formában tartom.- A sporttal fokozódik szerve­zetében a nitrogén-monoxid termelődése. 1998-ban orvosi és élettani Nobel-díjjal jutal­mazták felfedezését, hogy a korábban csak légszennyező­ként ismert kipufogógáz, a nitrogén-monoxid az élő szervezetben is megtalálható. Hogyan jött rá erre?- Egyszer megvizsgáltuk egy tehén tüdőartériáját. Egy vérsze­rű folyadékot engedtünk keresz­tül a „csövön”, majd a folyadé­kot speciális műszerekkel anali­záltuk. Nitrogén-monoxidot ta­láltunk. Amikor az ér belső falá­ból eltávolítottuk az endotélsej- teket - ezek speciális alkotóele­mei az emberi .érhálózatnak is -, észrevettük, hogy bizonyos vegyületek hatására megnőnek.- A nitrogén-monoxiddal kap­csolatos kutatásai vezettek a Viagra kifejlesztéséhez, ame­lyet eredetileg szív- és érrend­szeri betegségek gyógyítására szerettek volna használni.- Eleinte csak azt tudtam, hogy a szer megbukott a klini­kai kísérleteken, mert a várakozá­sokkal ellentétben nem csök­kentette a vérnyomást. A gyógy­szergyár - amely azóta sorozat­ban gyártja a kék tablettákat - szigorú titokban tartotta az elő­nyös mellékhatást, nehogy a konkurens cégek hamarabb piacra dobjanak egy hasonló ké­szítményt. Ugyanakkor az én fel­fedezésemet használták fel, ezért amikor a humánkísérletek sikeresnek bizonyultak, a gyógy­szercég képviselője felkeresett ezzel az információval. Egy évvel később már piacra is dobták a Viagrát. ■ A gyógyszercég sokáig titkolta a kék tabletta különleges mellékhatását. Mi köze a kipufogógáznak az erekcióhoz? A KÖRNYEZETKÁROSÍTÓ GÁZ, CIZ autó-üzemanyag égésterméke jelen van szervezetünkben is. Erekció során a pénisz izom- sejtjeit átszövő idegek is nitro­gén-monoxidot szabadítanak fel, és ez a folyamat (illetve en­nek hatására a barlangostestek vérrel telítődése) vezet az erek­cióhoz. Impotencia esetén ez a folyamat károsodik, ezért túl kevés nitrogén-monoxid szaba­dul fel. A Viagra tulajdonképpen egy enzim működését gátolja, meg­hosszabbítva az erekció során termelődő nitrogén-monoxid biológiai hatását. Ignarro professzor immár a Semmelweis Egyetem díszdoktora, és magyar kutatókkal is együttműködik- Minden tizedik férfi küzd merevedési zavarral, ez csak Magyarországon félmillió em­bert érint. Hálálkodtak önnek a szert kipróbáló páciensek?- Nem is annyira a férfiak, in­kább a feleségeik. Ők a „Viagra atyjaként” tartanak számon.- Nem bánja, hogy Nobel-díjas tudós létére így emlegetik?- Egyáltalán nem. A mereve­dési zavar ugyanúgy egy beteg­ség, mint a rák vagy a szívrit­muszavar. '- Egy kutatás bebizonyította, hogy azok a pilóták, akik bát­rabban teszik le a repülőgépet a kifutópályára, előszeretettel használják a Viagrát szexuális életük fellendítésére.- A kísérleti egerek viselkedé­se nem változott a nitrogén-mo­noxid hatására. A Viagra helyi­leg hat, és semmiféle befolyása nincs az agyra vagy az idegrend­szerre. Igaz, az emberek mások. Nálunk előfordulhatnak gyógy­szermellékhatásnak nem nevez­hető lelki következmények. Re­mek szexuális élettel a férfiak királynak érzik magukat. Egy potens férfi könnyen úgy érezhe­ti: bármire képes, bármit megte­het, akár a vízen járással is meg­próbálkozhat.- A nitrogén-monoxid értágító hatásával számos más beteg­ség - például a cukorbetegség vagy szív- és érrendszeri pa­naszok - gyógyíthatóvá vál­hatnak a jövőben. Dolgoznak most ilyen készítményen?- Minden egyes gyógyszercég próbálkozik olyan szerek kifej­lesztésén, amelyek - kihasznál­va a nitrogén-monoxid áldásos hatását - képesek megelőzni a stroke-ot, a szívrohamot és az ér­elmeszesedést, de később akár a mentális betegségekkel is felve­hetjük a harcot. ■ Bánky Bea Csókay András: néha az agysebész keze is megremeg betlehem-híd Mindig csak rólam írnak, pedig ketten vagyunk szerzők a jóistennel, együtt találtuk ki a módszert Csókay András agysebész a na­pokban bemutatta új műtéti módszerét a Közép-európai Ideg- sebészeti Társaság előtt, s épp­úgy elismerték, mint az ameri­kai szaklap, amely 12 nap alatt fogadta el közlésre.- Önt régebben a szakma rendszeresen támadta, ezért is kötött ki a szombathelyi kórházban. Megbékéltek volna a renitens sebésszel?- Szerencsére most már szak­máról beszélünk, s miközben az éralagút-technikai módszeremet sokan támadták itthon, most az új találmányomat, a kézreme­gést csökkentő módszert a Kö­zép-európai Idegsebészeti Társa­ság vita nélkül elfogadta. Holott a szakma nagyjai minden új öt­letet megtépáznak, előttem pél­dául egy osztrák idegsebész elő­adását kritizálták meg. Először egyébként az Orvosi Hetilap adott róla hírt, elküldtem az amerikai szaklapnak, s 12 nap . múlva értesítettek, hogy közük, 3 pedig ott fél évig, sőt gyakran to- g vább kell várni, ha egyáltalán J elfogadják.. Úgy látszik, most I csak jó híreket tudok mondani.- A kívülálló azt hinné, hogy az agysebészek keze sosem re­meg, s ha mégis, beugrik a technika, a japánok és az ame­rikaiak robottal operálnak.- Valóban sikeresek az ameri­kai és japán próbálkozások, de egyelőre túl drágák a robotok. És van még egy hátrányuk, az or­vos térben el van zárva az operá­landó szövettől. A sebész keze viszont egyelőre nem tud ver­senyre kelni a mikroszkóppal. Remeg, s negyvenszeres nagyí­tásban drámai ezt látni. A nagy pontosságú mikrosebészeti mű­téteknél a tízedmilliméteres kéz­remegés szövődményeket okoz­hat, különösen ha egymilliméte- res ereket kell varrni. A kisujj- visszavarrási műtétek ötödé pél­dául ezért sikertelen.- Már az előző találmánya is pofonegyszerű volt, s most sem kell hosszas tudományos magyarázatokba bonyolódnia, hogy lehet elkerülni a kézre­megést. De honnan az ötlet?- Mérnökként kerültem az orvosok közé, s a másik diplo­mám abban segít, hogy kicsit másként tekintsek a dolgokra. Tavaly nyáron gondoltam végig, hogy a megtámasztást kell meg­változtatni. A hagyományos mű­tétnél a kézélen a kisujj támaszt, s így túl nagy a távolság a meg- támasztási pont és a műszer kö­zött, az ujjak ízületei átviszik az élettani remegést, amit a stressz, a fáradtság, az életkor és a szív ütése okoz. Az új módszer arról szól, hogy az operálandó terület fölött van egy híd, s azon támasz­Dr. Csókay András született: Budapest, 1956. február 16. CSALÁD: nős, felesége jelenleg főállású anya, gyermekei: Ger­gely (24), Bence (23), Barnabás (12), Bernadett (6), Marci (2). diploma: Budapesti Műszaki Egyetem építőmérnöki kar (1980), Semmelweis Orvostudományi Egyetem (1989). PÁLYAFUTÁS: Mélyépítő mérnökség (1980-1983), Országos Baleseti Intézet (1989 majd 1993-2003), Országos Idegsebészeti Intézet (1990- 1993), Szombathelyi Markusovszky Kórház (2003-) tóm ki a műszerfogó ujjakat, így a megtámasztási pont és a mű­szer között nincs ízület, nincs, ami átvigye a remegést. Ezt ne­vezem Betlehem-hídnak, mert most is az imádság segített. Min­den problémát a hit és az érte­lem maximális együttműködé­sével szeretnék megoldani. Ezért is fura, ha egy szerzőpá­rosból mindig csak az egyiket mondjuk, mert hát ketten va­gyunk a jóistennel.- Egy éve, hogy kitalálta a módszert. Miért csak most állt ki vele a világ elé?- Ha nem is tart olyan sokáig, mint egy gyógyszer bevezetése, nekem is végig kellett járnom az utat, tehát állatkísérletekkel, mű­anyag ereken, valamint halotta­kon végzett műtéteken bizonyí­tottam, hogy működik a Betle- hem-híd. Eddig úgy varrtuk az agyi ereket, hogy két oldalról le­zártuk, de ez utólag gyakran szö­vődményt okozott, mert az agy nehezen bírja vér nélkül. Most kézremegés híján félúti lezárás­sal műtök, így a vér is áramolhat közben, kevésbé terheljük a szervezetet. ■ Dalia László A nemzetközi konferencián sem támadták meg a módszeremet a szakma nagyjai, pedig ők nem finomkodnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom