Somogyi Hírlap, 2006. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
2006-11-26 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 46. szám
2006. NOVEMBER 26., VASARNAP SZTORIK, ESETEK 9 Apák és anyák háborúja a bíróságon tévhitek Nem igaz, hogy a gyermekelhelyezési ügyekben csak az anyák esélyesek Nem igaz, hogy az elvált apák kevésbé alkalmasak a gyermeknevelésre - legalábbis a bíróságok ítélkezési gyakorlata cáfolja ezt. Azokban a válóperekben, ahol a szülők „harcolnak” a gyerekért, az elhelyezéseknél nagyjából felefele arányban döntenek az anya, illetve az apa javára. Dián Tamás „A gyermeknek az anyánál van a helye.” Sokan gondolják úgy, hogy ez a vezérelv irányítja a válóperes bírák ténykedését Ám a statisztika arról árulkodik, hogy a válás utáni „jó anyákról” és „rossz apákról” szóló előítélet a valóságban nem létezik. Dr. Grád András egykori bíró, pszichológus, jelenlegi alkotmánybíró és dr. Kőrös András, a Legfelsőbb ■ A közös szülői felügyelet lenne a megoldás, s nem az egyoldalú kihelyezés. Bíróság társelnöke a Pesti Központi Kerületi Bíróság ítéleteit | vizsgálva arra jutott, hogy azok- bán az válóperekben, ahol nincs 1 közös megegyezés, a gyerekek az eseteknek ahg több mint a felénél kerülnek az anyjukhoz. Az apák küzdelme tehát korántsem any- nyira reménytelen, mint azt sokan gondolják. Viszont a megegyezéses ügyek 90 százalékában a gyerekek az anya védőszárnyai alatt maradnak. Valószínűleg az apák úgy vélik, nincs esélyük az anyával szemben, másfelől pedig szeretnék megóvni csemetéjüket az elhúzódó pereskedés következményeitől. Az Elvált Apák Érdekvédelmi Egyesületének elnöke, Hegedűs István szerint „húsz évvel ezelőtt még feltűnést keltett egy babakocsit toló férfi, ma ez teljesen hétköznapi látvány. De meg lehet nézni a játszóterek szülői összetételét is. Bevallom, túl szépnek tartom a csaknem fele-fele arányú gyermekelhelyezési statisztikát, a valóság szerintem lényegesen sötétebb. Sokszor tapasztalom, hogy ha minden érv az apa melAz apák többsége eleve lemond a gyerekről, mert azt hiszi, nincs esélye, és a gyereket sem akarja kitenni a bírósági sokknak, pedig ha felveszi a harcot, ötvenszázalékos az esélye lett szól, a bíróságok akkor is inkább egy nagyszülőt bíznak meg a szülői jogok gyakorlásával”. Hegedűs szerint az, hogy a válás után a törvény szerint az apák szülői felügyeleti jogai szünetelnek, ellentétes az Európai Unióban hatályos gyakorlattal. Megoldást a közös szülői felügyelet jelenthetne. A gyermekelhelyezés viszont nem csupán érzelmi, hanem kőkemény pénzkérdés is. „Az, hogy a nők j óbb szülők, részben azért terjedt el, mert a gyermekneveléssel együtt jelentős előnyök is járnak - mondta Hegedűs István. - Egy elvált nő kérésére a bíróság bármikor letilthatja a férj jövedelmének akár a felét is, a tartásdíj pedig akkor is jár, ha a volt feleség újra férjhez megy. Azt, hogy a pénzt valóban a gyerekre költik-e, senki sem vizsgálja, az elvált apákat viszont lehetetlen helyzetbe hozza a csökkentett fizetés: az újrakezdés esélye szinte a nullával egyenlő. Nem véletlen, hogy a hajléktalanok többsége elvált apa.” Kicsit másként látják ezt a válóperes ügyvédek. Dr. Fekete Tamás szerint szülte egyenlő arányban ítélik az anyának vagy az apának a gyerekeket Az viszont korántsem mindegy, hogy milyen korú a csemete. „A hat éven aluli gyerekek szinte kivétel nélkül az anyjukhoz kerülnek, s ennek semmi köze a szülői kvalitásokhoz - mondta. - Egy kisgyerek élete első éveiben sokkal többet van együtt az édesanyjával, észszerű hát, hogy hozzá ragaszkodik jobban. Ezt a pszichológiai szakvélemények is kivétel nélkül megerősítik. Az apákhoz való szorosabb kötődés általában tízéves kor után alakul ki, akkor már vannak közös élmények, nagy beszélgetések. A serdülők elhelyezésénél már inkább az apák felé billen a mérleg nyelve.” Természetesen a logika azt diktálná, hogy egy-egy elhelyezési döntés előtt a leginkább érintettek, vagyis a gyermekek véleményét is meghallgassák. A magyar ítélkezésben ez azonban még meglehetősen esetleges. Miközben Németországban a bírók speciális képzést kapnak a gyerekekkel való bánásmódról, nálunk még bírája válogatja, hogy az egyébként kötelező pszichológiai szakvéleményen túl megkérdezte a gyereket is. Az Elvált Apák Érdekvédelmi Egyesülete szerint sokszor figyelmen kívül hagyják a kiskorú óhaját, ám az ügyvédek szerint ez egyáltalán nem kirívó, a tizennégy éven aluliak akaratát a magyar jogrend egyébként sem ismeri el. „Meg tudom érteni azokat a bíróságokat, ahol hallani sem akarnak a gyerekek bevonásáról - jelentette ki lapunknak Szűcs Andrea, a Jogász Egylet családjogi szakosztályának titkára. - Egy gyerek számára amúgy is megterhelő a válási procedúra. Külön ülő szülők és egy ismeretlen kérdezősködő a pulpituson - mindez így együtt nagy trauma. Úgy gondolom, jószívű szülő nem teszi ki ilyesminek a gyermekét.” Hiába a kedvező szakvélemény és a jobb anyagi helyzet, az anyának ítéltek nagyot téved az az apa, aki azt hiszi, hogy a jobb anyagi helyzet, s a kedvező pszichológiai szakvélemény birtokában nála helyezik el a gyermeket. Takács Péter ezt a saját példáján tanulta meg. Pedig ő még abból a szempontból is „előnyben” volt, hogy nem ő akart válni, hanem a felesége. ,A környezettanulmány után a pszichológus azt mondta, én alkalmasabb lennék a gyereknevelésre, ám a bíróság máshogy döntött - mondta. - A nagyobbik lányom az anyjával akart maradni, a kisebbik pedig azt mondta, oda megy, ahová a nő vére. ” A férfinak kölcsönt kellett felvennie, hogy a közösen szerzett ingatlan értékének felét kifizethesse a feleségének. Lányaival azóta is kitűnő a kapcsolata, exnejével nem beszél. Már a 100 Tagú Cigányzenekart is hamisítják a kollégák világhír Afrikán kívül minden kontinensen felléptek, náluk énekel Bangó Margit, s játszik Ökrös Oszkár A 100 Tagú Cigányzenekarban mindig a legjobb muzsikusok húzták Egy belgrádi koncert után derült ki, hogy alkalmi társulat szerveződött, amely a 100 Tagú Cigány- zenekarként hirdeti magát. Újabb hungarikumot másolnak. „A világon egyedülálló 100 Tagú Cigányzenekar elhatárolódik attól az alkalmi formációtól, amely 100 Tagú Cigányzenekarnak adva ki magát, igyekszik hírnévre és sikerre szert tenni” - mondja Horváth Jenő, a zenekar Országos Kulturális és Közművelődési Egyesületének egyik vezetőségi tagja. Lám, már a hun- garikumnak számító együttest is hamisítják. Egy ideiglenes társulat a belgrádi Száva Centerben lépett fel 100 Tagú Cigányzene- kar néven, az igazi botrány mégis az augusztus 20. előtti napokban robbant ki. „Az egyesület korábbi elnökének, Raduly Józsefnek már nincs felhatalmazása a zenekar ügyeit, fellépéseit intézni, mégis megállapodott az augusztusi nemzeti ünnepre tervezett Borfalu szervezőivel, hogy a 100 Tagú fellép a rendezvényen - meséli „Beke” Farkas Nándor egyesületi főtitkár. - Ráadásul a mi koncertjeinken készült felvétellel harangozták be a tervezett fellépést. Miután tudomást szereztünk a szerződésükről, közöltük a rendezőkkel, tekintsék semmisnek, mert az igazi 100 Tagú Cigányzenekar mi vagyunk. Végül is mi léptünk fel.” Eddig háromszor fordult elő, hogy egy ad hoc jelleggel összeállítottegyüttes 100 Tagú Cigány- zenekar elnevezéssel szerepelt. A zenekar mostantól kezdve jogi lépéseket tervez, hogy megakadályozzák a világon egyedülálló zenekar hamisítását. Az együttes létrejöttének huszonhat évvel ezelőtti pillanataiban még senki nem sejtette, hogy egyszer őket is hamisítják majd. A 100 Tagú Cigányzenekar ötlete 1985 áprilisában született, amikor idősebb Járóka Sándor temetésén több száz zenész muzsikált. Járókának kijárt ez a megtiszteltetés, hiszen őt nevezték a prímáskirálynak: a zenészt 1973-ban Detroitiján koronázták prímáskirállyá. A temetés után többen úgy gondolták, jó lenne, ha nem csupán ez a fájdalmas esemény hozná össze az ország több városából és a Budapestről összegyűlt muzsikusokat. A száztagú formáció azóta bejárta a világot, Afrika kivételével az összes kontinensen megfordultak már, fő attrakciónak számítottak a Lisszaboni Világkiállítás megnyitóján, Monte-Carlóban a harmadik évezred fordulóján a Grand Casino előtt adtak nagy sikerű koncertet. Itt játszik a cimbalom Paganinije, Ökrös Oszkár, Boross Lajos prímáskirály, itt énekel a cigánynóta királynője, Bangó Margit. „A 100 Tagú Cigányzenekarból csak egy van” - magyarázza „Buffo” Rigó Sándor, az egyesület elnöke. - A mi zenészeinkkel megtölthető egy egész sportaréna is, a másikkal talán egy fél sem.” A januárban franciaországi turnéra induló zenekar november 26-án az Uránia Filmszínházban tart emlékkoncertet első művészeti igazgatója, Berki László emlékére. ■ Csontos Tibor ■ Eddig háromszor lépett fel helyettük a hamis ÍOO Tagú Cigányzenekar.
