Somogyi Hírlap, 2006. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-26 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 46. szám

2006. NOVEMBER 26., VASÁRNAP 7 INTERJÚ Kocsis: nálunk nem volt áramszünet paks Széllel, nappal nem lehet kiváltani az atomenergiát, szükség lesz az ötös és hatos blokkra Egy luxushajó a minap fél Európát majdnem sötétségbe kergette, a ma­gyar villamos hálózat vi­szont állta a sarat - a fo­gyasztók semmit sem ér­zékeltek a Németország­ból kiinduló üzemzavar­ból. Kocsis István vezér- igazgató távolabb is te­kint, közép-európai veze­tő céget épít a Magyar Villamos Művekből. Dalia László- Magyarország nem borult sötétségbe, sőt még üzem­zavart sem okozott, amikor a Norvégia Gyöngye nevű luxushajó a német Ems folyón átkelt, s emiatt kikapcsoltak egy távvezetéket. Jobb az elektromos hálózatunk, mint a németeké vagy franciáké?- Az eseményeket akár így is lehet értelmezni. Az MVM által végzett szisztematikus építke­zés a kulcstényezője annak, hogy a magyar áramfogyasztók csak a híradásokból értesültek erről a valóban súlyos üzem­zavarról. A sikerhez az is hozzá­járult, hogy az MVM leányválla­latánál, a MAVIR-nál szolgálatot teljesítő kollégák jó döntéseket hoztak a folyamatos ellátás ér­dekében. A hazai nagyfeszült­ségű villamos hálózatra évente húszmilliárd forintot fordítunk, és a tartalék erőműparkunk bármikor bevethető. Mert hiába a profi diszpécser, ha nincsenek megfelelő műszaki eszközök, amelyek az energiarendszer esetleges zavarát kezelni tudják. Mi ezt kivédtük, s a legnagyobb hazai blokk, a 460 MW-os pak­si blokk esetleges kiesését is pó­tolni tudnánk. Szombat éjjel mindhárom tartalék gázturbi­nánk indult amikor arra szük­ség volt, a 400 megawattnyi tel­jesítmény azonnal rendelkezés­re állt, hogy a kieső erőműveket pótolja. Nagyon fontosak ezek a fejlesztések, az erőműpark és a hálózatok műszaki színvona­lának szinten tartása és javítá­sa. Az eddigi európai áramellá­tási problémák egy része ugyan­is éppen ezek hiányára vezethe­tő vissza. Ha nem építenek erő­műveket, ha nem fejlesztik a há­lózatot, hamarosan ismét sötét­be borulhat Európa.- Állítólag annak idején bri­liáns szerződést kötött az oro­szokkal a paksi fűtőelemek ki­emeléséről, s a sérült darabok jó része már kint is van a tisz­títótartályból, ahol a sérülés bekövetkezett.- Pontos összeget nem mon­danék, de a másik ajánlkozóhoz képest lényegesen olcsóbban vállalta el a munkát az orosz cég. A döntés melletti fontos érv volt, hogy az oroszok gyártják magát a fűtőelemet, náluk jobban sen­ki sem ismeri ezt a technológiát. A tapasztalatok azóta fényesen igazolták, hogy jól döntöttünk, hiszen a helyreállítás munkála­tai ütemesen, maximális bizton­sággal haladnak. A sérült fűtő­elemek felét már kiemelték a szakemberek.- Állítólag a franciák jelentős kártérítést fizettek, amiből bő­ven ki lehet fizetni az kárel­hárítást. Igaz, hogy a tárgyalá­sok félidejében hazaküldte a jogászokat, s egyedül vezette az egyezkedést?- Valóban így történt, a tárgya­lást kezdettől én vezettem, s ami­kor az összegről alkudtunk meg, már nem volt szükségem jogá­szokra.- Utólag több fórumon azt olvastam, hogy Csernobil mellett ez volt a legnagyobb nukleáris baleset.- Szamárság, sajnos rengeteg téves információ jelent meg ezt híresztelve. A paksi üzemzavar nem érintette az erőmű üzemét, hanem a fűtőelemek tisztítása közben következett be. Számos példát sorolhatunk ugyanakkor ennél komolyabb esetekről. Az Al-es szlovák reaktor például, amely mindössze 50-60 kilomé­terre van a magyar határtól, sok­kal súlyosabb üzemzavart szen­vedett el, hiszen összeolvadt az aktív zóna. Ki tud róla? De em­líthetném az angliai, amerikai, németországi vagy bulgáriai eseteket is.- Bennünket azért bírálnak az EU-ban, mert a privatizáció idején hosszú távú áramátvé­teli szerződéseket kötöttünk.- Az unió nem a hosszú távú szerződéseket tiltja, hanem az ilyen megállapodásokban meg­lévő esetleges állami támogatá­sokat ellenzi. Nem szabad elfe­ledkezni arról, hogy saját tőké­ből piaci kockázatra senki sem épít erőművet, mert a beruházás megtérülése kérdéses a piaci vi­szonyok között. Olyan bank vi­szont nincs, amely úgy ad hitelt, hogy nem mutatják be azt a szer­ződést, amely szerint 20-30 évre van vevő az áramra, tehát van miből visszafizetni a hitelt. Vala­miféle biztosíték mindenképpen kell ezekre a rendkívül tőkeigé­nyes befektetésekre. Vagy szer­ződéses garancia formájában, vagy tulajdonosi oldalról lehet garantálni, hogy a majdani erő­mű piaca biztos legyen. Kocsis István SZÜLETETT: 1952 CSALÁDI ÁLLAPOT: IIŐS, három gyermek édesapja diploma: a Budapesti Mű­szaki Egyetem Gépész- mérnöki Karán végzett, doktori címét is itt szerezte. pályája: első munkahelye is a Műegyetem. 1991-1993 között az Ipari és Kereske­delmi Minisztériumban fő­osztályvezető, majd helyettes államtitkár, elsődleges fel­adatköre a hazai ipar fel­ügyelete, a válságkezelés irányítása. 1993-1997 kö­zött az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság (ÁV Rt.) és az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) vezérigazgató-helyette­se, majd vezérigazgatója. E posztokon feladatköre a privatizáció és a vagyonke­zelés irányítása. 1998-2002 között az RWE Energie AG főosztályvezetője, majd az ÉMÁSZ Rt. és az RWE Ma­gyarország igazgatója. 2002- től 2005 januárjáig a Paksi Atomerőmű Rt. vezérigazgató­ja, 2005januárjától a Paksi Atomerőmű anyavállalata, az MVM Rt. vezérigazgatója.- A megújuló energiaforrások terén sokáig lemaradtunk, vi­szont az utóbbi két évben meg­fordult a szél, most már kemé­nyen lobbiznak a cégek, hogy ki építhessen például szélerő- művet. Nem lehet a 300 mega­wattos határt felemelni?-Az ellátás biztonsága érdeké­ben szükséges egyelőre a korlát. A magyar villamosenergia-rend- szer szabályozása megoldhatat­lan jelenleg, ha a szélerőművek tovább terjednek. Az időjárás- függő, megújuló energiaforrások emellett igen drágák, mert tarta­lék kapacitást kell biztosítani, hiszen ha nem fúj a szél, vagy nem süt a nap, akkor is szükség van villamos energiára.- Akkor az osztrákok, svédek, finnek hogyan tudnak ennyi szélturbinát működtetni?- Náluk nagy számban van­nak vízerőművek, amelyek az előbbi esetekben a többletterme­lést rugalmasan, gyorsan bizto­sítják. Az MVM szándéka ezért, hogy a biztonságos villamosener- gia-ellátáshoz szükséges tartalé­kok rendelkezésre állása érdeké­ben a lehető legrövidebb időn be­lül egy szivattyús tározót létesít­sen egy arra földrajzilag alkal­mas helyen. Ha ez megvalósul, akkor a szélnek is nagyobb sze­rep juthat.- Biomasszában viszont to­vábbra sem vagyunk túl jók, pedig energianövényt lehetne termeszteni a rossz talajon is, s amúgy is túl sok búzát, kukoricát termelünk.- A világ erre tart, a klíma­katasztrófa elkerülése érdeké­ben ennek komoly jövője lehet. Három tartalék gázturbinát indítottunk el szombat éjjel, amikor a luxushajó üzemzavart okozott, s így Magyarországon nem volt áramszünet. Viszont ha nem építenek erőműveket, nem fejlesztik a hálózatot, hamarosan ismét sötétségbe borulhat Európa. Az erdőket nem szabad kivágni, inkább energetikai hasznosítást célzó ültetvényeket kell telepíte­ni, ilyen például a kínai nád, amely megél olyan igénytelen ta­lajon is, ahol más kultúrnövény kipusztulna. Mi elkötelezettek vagyunk a zöldenergia mellett, és azon leszünk, hogy minél in­kább terjedjenek ezek a techno­lógiák. Persze itt is csak a hosszú távon kiszámítható, biztonságos jogi környezet jelenthet megol­dást, hogy a gazdaságoknak ér­demes legyen energetikai célú növényeket termeszteni.- Az atomenergia is nyerésre áll, már nem arról olvasunk, hogy német vagy svéd atomerő­műveket zárnak be, hanem hogy újakat építenek Európá­ban, Amerikában és Ázsiában is. Pakson mikor épül új blokk?- Ma több mint 450 atomreak­tor működik a világon, ha ezeket leállítanák, évente 4 milliárd ton­na szén-dioxid kerülne a légkör­be. Egyszerűen nincs alternatívá­ja az atomenergiának, hiszen széllel, biomasszával nem lehet kiváltani. Az urán még száz évre biztosan elegendő. Az amerikaiak száz reaktort üzemeltetnek, s mrégiben hosszabbították meg zel negyven reaktor élettarta- it negyvenről hatvan évre, agy a finnek, svédek és a fran- k is. Kína 30 atomerőművet u't a következő tizenöt évben. Iroszország 2012-től évente két íj blokkot ad át. Pakson mi is megépíthetnénk az ötödik és hatodik blokkot. Hely és igény is lenne rá.- Ön régóta mondja, hogy régióvezető cég lesz az MVM Zrt, s ahogy hallom, a szomszéd országokban erő­művekről, távvezetékekről tárgyalnak. Mikor lesz ezek­ből a tervekből valami?- A nem is olyan távoli jövő­ben. A magyar parlament döntő többséggel fogadta el, hogy az MVM alakuljon Ma­gyarország nemzeti villamos társaságcsoportjává. Erre épí­tettük fel a stratégiánkat, amelynek egyik alappillére a regionális szerepvállalás. El­szántak vagyunk abban, hogy a régióban kulcsszere- ' pet töltsünk be, s erre min­den esélyünk megvan. Korai bármelyik tárgyalásról beszá­molnom, de a régió minden or­szágában vizsgáljuk a lehetősé­geket. Érdekeltek vagyunk erőművi projektekben, áram- szolgáltatói akvizíciókban, és a nagyfeszültségű hálózatok terén való együttműködésekben.- Az Európai Uniónak nem tetszik, hogy nálunk még mindig támogatja az állam az energiaszolgáltatást. Hogyan lehet ezt úgy meg­változtatni, hogy ne legyen túl nagy áremelés?- Már kidolgoztunk egy piaci modellt, amely kiiktatja az unió által kifogásolt problémákat. A piaci verseny végső soron nem önmagáért való, egy eszköz arra, hogy a fogyasztók a lehető leg­kedvezőbb áron jussanak villa­mos energiához, a lehető legjobb minőségben. Az MVM modell- javaslatának célja éppen az, hogy mindezek a szempontok egy­szerre érvényesülhessenek vala­mennyi magyarországi áram­fogyasztó érdekében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom