Somogyi Hírlap, 2006. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-02 / 256. szám

ZSELICSZENTPÁL - 244 SOMOGYI HÍRLAP - 2006. NOVEMBER 2., CSÜTÖRTÖK SZÁMOKBAN Lassan gyarapszik a falu évtizedeken keresztül fogyat­kozott, az elmúlt négy évben azonban gyarapodott a falu la­kossága. 2002-ben 405 állan­dó lakosa volt Zselicszentpál- nak, ma már 423-an élnek a településen. A múlt század­ban, a harmincas években lak­tak itt legtöbben, akkor 560 lakója volt a falunak. A legidő­sebb lakos ma Papp Kálmán, aki 1914-ben született, a legfi­atalabb pedig Paluska Emese, aki idén áprilisban látta meg a napvilágot. Százmillióból gazdálkodnak 103 millió forint a falu idei költségvetése. Ez több mint a duplája a tavalyinak. Azért duzzadt ekkorára, mert az idei büdzsébe már a csatornabe­ruházást is be kellett tervezni. Fejlesztési célokra 62 millió forintot irányoztak elő, ennek nagy részét ez viszi el. Az éves költségvetésből a közös intézmények fenntartására költ legtöbbet a falu, ez 12 mil­lió forintba kerül évente. RECEPT Üdítős szelet az üdítős szelet tésztájához 6 tojás, 4 evőkanál liszt, 4 evő­kanál kristálycukor, 2 evőka­nál kakaópor, 1 csomag sütő­por, 1 dl étolaj kell, a krém­hez: 25 dkg margarin, 20 dkg porcukor, 25 dkg túró, a máz­hoz: 2 csomag vaníliás pu­dingpor, 7 dl szénsavas na­rancslé. A hozzávalókból tég­lalap alakú tésztát sütünk sü­tőpapírral kibélelt tepsiben. A krémhezvalókat habosra ke­verjük és ha kihűlt, a tésztára kenjük. A narancsmázhozva- lókat összefőzzük, és ha lan­gyosra hűlt, a süti tetejére kenjük. Hűtőbe tesszük és tá­lalás előtt rombusz alakúra szeleteljük. Mindenben együtt a család. Az Idősebb és a legkisebb Horváth Imre, Horváth Zsolt, Horváth Imréné, valamint Horváth Katalin Kivirágoztak a kisgyerektől horváthék Az egész család kötődik a munkához és Szentpálhoz Krizantém- és fenyőillat lengi be Horváthék portáját. Már mesz- sziről érezni lehet. Koszorúala­pok és fenyőágak állnak halom­ban. Az egész család szorgosan dolgozik. Nemcsak ilyenkor, a novemberi ünnepek táján, eb­ben a házban ugyanis mindig dologidő van.- Évtizedek óta járok a kapos­vári piacra - mondta Horváth Imréné. - Itt a faluban sokan él­tek ebből, főként az idősebb kor­osztályból. Zöldséget, gyümöl­csöt és virágot is árultam. Né­hány éve elvégeztem egy virág- kötő-tanfolyamot, és azóta in­kább a virágokkal foglalkozom. Először csak idehaza, akinek itt a faluban vagy a környékben kellett egy-egy csokor vagy ko­szorú, megcsináltam. Sikere volt, nekem meg ettől egyre na­gyobb kedvem lett, így úgy ha­tározott a családi tanács, hogy megpróbálkozunk vele komo­lyabban. Béreltem egy kis bol­tot a piacon, és most van a leg­nagyobb forgalom, besegít tehát mindenki, aki tud. A két gyerek, Kata és Zsolt is szívesen kézbe veszi a koszo- rúnakvalót, és mindegyikük szebbnél szebb csokrokat készít. Mindketten tanulnak még, de a munkába szinte belenőttek.- Ezt láttuk itthon, meg meg is tanultuk, hogy csak szorgalom­mal boldogulhatunk - mondta Horváth Katalin. - Anyuék nem zártak ki bennünket semmiből. Amit kell, azt csinálunk. Amikor anyuval a piacon vagyunk, apu helytáll a konyhában, teljesen természetes, hogy megosztjuk a munkát. Zsolt elárulja, legszívesebben a kistestvérre vigyáz. Délutá­nonként jár iskolába, ő azzal tud legtöbbet segíteni, hogy a csa­lád tudja, Öcsike biztonságban és jó társaságban van vele dél­előttönként. Időközben meg is érkezik a legkisebb Horváth. Öcsike a család és az utca sze­me fénye, aki egy személyben tartja életben az utca „hírét" is. Pelenkássornak hívják ugyanis Zselicszentpálon a Fő utcának azt a részét, ahol Horváthék lak­nak és ahol úgy tizenöt húsz év­vel ezelőtt felváltva születtek a gyerekek. A pelenkássor erről kapta a nevét akkoriban, s mára inkább mondanánk fiatalsornak az utcát ugyanezekről a gyere­kekről.- Pacik, pacik - teszi az asz­talra a videokamerát a család legkisebb tagja, és mindenki tudja, miről van szó. Ifjabb Hor­váth Imre saját magát szeretné nézegetni azon a felvételen, ami néhány héttel ezelőtt készült a falu szüreti mulatságán, ahol Öcsike kedvenc lovaival is össze­ismerkedett.- Teljesen más így érett felnőtt fejjel gyereket nevelni, mint 18 évvel ezelőtt, amilyen volt - gon­dolkozik el az elmúlt két éven Horváth Imréné. - Először na­gyon féltem, ráadásul a fiamat sem volt egyszerű meggyőzni az elején, hogy örüljön a kistestvér­nek.- Amire megszületett, már én is nagyon akartam - mondja most már nevetve Horváth Zsolt. - Az elején még úgy voltam vele, hogy el sem tudtam képzelni, hogy milyen lesz ennyi idősen egy pici baba testvérnek.- Én rögtön el tudtam, igaz, végig lányt képzeltem - mondja Katalin.- lói van, te más vagy - veszi vissza a szót Zsolt - De már nem számít, mi volt, most már azt nem tudom és nem is aka­rom elképzelni, milyen lenne, ha nem lenne. A család tehát rajong az „ajándékgyerekért” és Zselic- szentpálért is. Azt mondják, eszükbe sincs innen máshova költözni. Még a gyerekek is úgy gondolják, szívesen letele­pednének a faluban. Nyitnak a nagymamájuk házától nem messze egy új utcát - magyaráz­zák. Többen is tervezik, hogy ott építkeznének idővel. Az egykori pelenkások közül... Zseliciként harcolt a hóvirágozókért Horváth imréné mindig kivette a részét a közösségi munkából. Minden olyan kezdeményezés­nek szívesen az élére állt, ami hasznos célt szolgált. Ő volt az, aki aláírásgyűjtést kezdeménye­zett a hóvirágszedésért.- Nagyon sok idős ember egé­szítette ki ezzel a megélhetését a Zselicben - mondta Horváth Imréné. - Olyanok, akik jobban szeretik és tisztelik annál a ter­mészetet, hogy ártanának neki. Ezért próbáltam meg mindent. Megszépült a temető környéke és kapuja két Év alatt sikeres terület- fejlesztési pályázat segítségé­vel újult meg a temető keríté­se és kapuja. A falu bejáratá­nál lévő sírkert már régóta elhanyagolt állapotban volt, ezen változtattak. Az új kerí­tés mellé tujasort ültetett az önkormányzat és kovácsolt­vas kaput is készítettek a te­mető bejáratához. Közösen épít csatornát négy szomszédos falu jövőre kezdődik el a szenny­vízcsatorna építése a telepü­lésen. Simonfa, Zselickislak, Zselicszentpál és a töröcskei városrész közösen pályázott a mintegy félmilliárd forint értékű beruházásra. Az el­nyert támogatásnak köszön­hetően kezdhetik el a kivite­lezést. Portánként 180 ezer forinttal kell hozzájárulni majd a fejlesztéshez. Szeretik a gyerekek az új szentpáli játszóteret az idei évben a gyerekeknek kedvezett legtöbbet az ön- kormányzat. A településen ugyanis a játszótérépítés volt az idén a legnagyobb beruhá­zás. Kétmillió forintot költöt­tek rá. A parkot az uniós nor­máknak megfelelő eszközök­kel szerelték föl és környékét is megszépítették. Az építke­zésből sokan a szabadidejük­ben társadalmi munkában is kivették a részüket. A legkisebb gyerekek Is szívesen igénybe veszik a játékokat Az oldal cikkeit Fábos Erika írta Fotók: Láng Róbert Az oldal elkészítését az önkormányzat támogatta A fiatalok minden adódó helyzetet kihasználtak Utcát nyitottak a falu fejlődésének jövőkép A fiatalok megtartása, ez az önkormányzat legfontosabb feladata A Zselicszentpáli Szabadidő Sportegyesület tavaly tizenkét taggal alakult. A civil szerveze­tet nagyrészt a helyi női focicsa­pat tagjai alkották. Ez pedig meg is látszik, hiszen az egye­sület tagjai éppen olyan elszán­tak, ha a közösség építéséről van szó, mint amilyen eltökél­tek voltak a pályán.- Sajnos megszűnt a csapat - mondta hermán Bernadett, az egyesület elnöke. - Nagyon so­kan voltunk olyanok, akiknek egyre több idejét kötötte le a munka, így egyre többünknek okozott gondot az, hogy min­den hétvégén meccs volt. Tulaj­donképpen ezért is találtuk ki, hogy kéne egy egyesület, ame­lyik igyekszik összetartani* a fi­atalokat és azokat, akik valamit tenni szeretné­nek a falu sportjáért és közösségi éle­téért. Az egyesület persze a foci­hoz sem lett hűtlen, nagy sike­rű női focitornát rendeztek a nyáron és ezenkívül is több népszerű sportrendezvény van már mögöttük. A Mozdulj rá Zselicszentpál! a tavasz egyik fontos programja volt, most pe­dig decemberi csapatok játéká­ra készülnek, ami tavaly télen volt először, de azóta is emle­getik a faluban. A Fő utcát és a Petőfit köti majd össze az az új utca, amit még az idén szeretnének megnyitni Zselicszentpálon. Szabó József polgármester szerint ez volt az idei év legjobb döntése és ez lesz a jövő év legfontosabb fel­adata is. Az utca, melynek min­den szükséges terve elkészült már, 21 háznak adna helyet.- Ennél nagyobb öröme nem lehet manapság egy ekkora falu polgármesterének - mondta Szabó József. - Minden másnap el kellett küldenünk egy-egy fi­atal párt vagy családot, mert hi­ába jöttek érdeklődni, hogy há­zat vagy telket vennének, nem volt. Tavaly aztán odáig jutot­tunk, hogy már a foghíjtelkeket is mind beépítették már a falu­ban. Ekkor aztán úgy döntöt­tünk, hogy megvizsgáljuk, hol tudnánk utcát nyitni. Rá is ment az elmúlt két év minden fejlesztésre fordítható forrása arra, hogy megvásároltuk azo­kat a belterületi részeket, ame­lyek kellettek az önkormányza­ti terület mellé. Hétmillió forin­tunkba került, de azt mondom, megérte, mert 21 házban úgy 80-100 új állandó lakosunk le­het. Legalábbis én azzal számo­lok, hogy elsősorban a fiatalok számára lesz vonzó ez a lehető­ség, olyanoknak, akik vagy csa­ládalapítás előtt állnak, vagy pi­ci gyerekeik vannak. Amit lehe­tett, az elmúlt években megtet­Szabó József szerint az új lakókkal újabb lendületet kaphat a falu tűk azért, hogy minél kényel­mesebb, komfortosabb legyen a falunk, és az adottságaink miatt is bízom a jövőnkben és abban, gyorsan gazdára találnak majd ezek a telkek. A faluban a még egyetlen hiányzó infrastruktúrát, a szennyvízcsatornát is kiépítik a jövőre, ezzel pedig már csak néhány épületet kell rendbe hozni ahhoz, hogy minden rend­ben legyen a településen. Ez persze nem lesz könnyű. Az uniós forrásokat ugyanis egy Zselicszentpál nagyságú tele­pülés egyedül aligha érheti el. A jövő érdekében így nemcsak önálló, közös terveket is egyre többet szövögetnek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom