Somogyi Hírlap, 2006. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
2006-11-19 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 45. szám
5 2006. NOVEMBER 19., VASARNAP KÓZELET, GAZDASAG, POLITIKA 'WMHMMMMNM Bravúr vagy bukás a kórházi átszervezés? egészségügyi reform Lengyelországban néhány év alatt káoszba fulladt a több-biztosítós modell Európában is radikálisnak számít az a tervezet, amelyet a kórházi rendszer átalakítására nyújtott be a héten a kormány. Bánky Bea Második nekifutásra a kormány csütörtök este elfogadta és pénteken már a parlament elé is terjesztette az egészségügyi reform „alfáját és ómegáját”, az ellátó- rendszer átalakításáról szóló javaslatot. A reformot szélsebesen szeretné végrehajtatni a kormány. Ezt mi sem jelzi jobban, mint hogy a csütörtöki kormányülés még tartott, amikor Szili Katalin házelnök jelezte: a javaslatra sürgősségi eljárást kér a parlamenttől a kormány, hogy három hónap múlva már az új rendszer szerint oszthassák a pénzt. Hogy a Regionális Egészségügyi Tanácsokban (RÉT) is felgyorsítsák az egyes szakterületek ágyszámairól szóló döntést, az Egészségügyi Minisztérium szigorú határidőket szabott, és döntésképtelenség esetén ennek lejárta után maga Molnár Lajos tárcavezető dönt arról, hogy például a dél-alföldi régiónak kiosztott 177 pszichiátriai ágyon hogyan osztozkodhatnak az intézmények. Golub Iván, a Magyar Kórház- szövetség elnöke jelezte: a hét régióból hatban várható döntés- képtelenség. Szerinte megtakarítások idején nehéz átfogó változtatásokat keresztülvinni. Ha sikerül a gyakorlatban is kivitelezni a reformelképzeléseket, az Európában is valódi bravúrnak számít majd. A magyar reform a holland, brit és lengyel példákkal összehasonlítva a legátfogóbb, ráadásul sokkal rövi- debb idő áll rendelkezésre a változtatások elfogadtatására. Hollandiáról Jan-Kees Helder- man kutató egy napokban rendezett budapesti konferencián elmondta: egészségügyi rendszerük az elmúlt években többször gyökeres újításokon esett át, legutóbb januárban. A14 magánbiztosítóval működő szisztéma lényege, hogy a hollandok számára kötelező az alapcsomag megvásárlása, de a cégek ezenfelül különféle többletszolgáltatásokat kínálnak, amelyeket a lakosság 95 százaléka igénybe is vesz. A holland biztosítási rendszer felett az állam őrködik: a társaságok kötelesek szerződést kötni a rosszabb egészségi állapotú és az idősebb ügyfelekkel is. A hollandok akár évente váltogathatják a biztosítójukat, amennyiben úgy találják, valamelyik konkurens cég előnyösebb szerződést kínál. Idén a biztosítottak 18 százaléka, jövőre várhatóan 44 százalékuk fog cserélni. A „mamutok” itt is jobb helyzetben vannak: a társaságok közül az 5 legnagyobb birtokolja a piac 90 százalékát. A neves vállalkozó, Somody Imre szerint a holland rendszer átvételére még nem érett Magyarország, szerinte a több-biztosítós modell lemásolása előtt ■ Áprilisra új rend szerint működnek a kórházak. A kormány szerint rossz a kórházi ágyak kihasználtsága, bár látszólag minden kórteremben telt ház van „Kórházfejlesztési" javaslat számokban Orvosokra szükség lesz holló imre közgazdász, az Európai Fejlesztési Bank igazgatója szerint nem feltétlenül baj, hogy csökken a kórházak száma. A megszüntetett kórházakból nem kerülnek az utcára az orvosok, ugyanis - ha az unió betartatja a munkaidő-korlátozást - egy-egy kórházban nagyobb orvosgárdára lesz szükség. m 16 ezer aktív kórházi ággyal kevesebb, 47 ezer ágy marad m 7 ezerrel több ágy a krónikus fekvőbetegellátásban m ellátás négy szinten: kiemelt és területi kórház, járóbetegközpont, háziorvos ■ kiemelt kórházak - összesen 31, Budapesten négy - 55 kilométeren belül 24 órás sürgősségi ellátással m TERÜLETI KÓRHÁZAK 30 kilfr méteren belül ■ JÁRÓBETEGKÖZPONTOK ambu láns kezelésre 20 kilométeren belül ■ a beteg 3 kijelölt helyre mehet, máshol a kezelési költség harmadát kell fizetnie m A jövő Évi egészségügyi költségvetés 27,5 milliárd forintot tesz ki pontosan meg kell határozni az alapcsomag tartalmát, rendet kell tenni az OEP-nél, s „kezelni kell a politikai és szakmai lobbierőt”. A fegyelmezett briteknél sokkal szabályozottabb az egészségügy, amelyre nem kevesebb, mint 70 milliárd angol fontot (nagyjából 28 ezer milliárd forintot) költenek évente. Peter Hunt, egy brit egészségpolitikai tanácsadó cég igazgatója szerint náluk „politikai öngyilkosság” lenne a valódi verseny, hiszen rendszerükre annak „mindenki számára egyenlő és ingyenes” volta miatt voltak büszkék - ez a mítosz egyébként hazánkban is gyökeret vert. Az angolok éppen erős tekintélytiszteletük miatt szenvednek: Hunt szerint rossz gyakorlat, hogy az állami kórházakból „nem lehet senkit sem kirúgni”, és „a betegek szinte útban vannak a csinos kis kórház működésében”. Csak remélni lehet, hogy Magyarország nem követi a lengyel példát. Ők hét évvel ezelőtt vágtak bele egy olyan egészségügyi rendszer reformjába, amely a miénkhez hasonló társadalom- biztosítási alapokra épült Egyre- másra alakultak regionális és országos magánbiztosítók, míg végül kaotikussá vált a rendszer, amelyben - Adam Kozierkie- wicz kutató elmondása szerint - Lengyelország különböző tartományaiban ma is nagyon eltérő a szolgáltatás színvonala. Márpedig az egészségügyi tárca célja éppen az, hogy a sebtiben végrehajtandó reform révén csökkennek a területi különbségek az országon belül. Vagyonosabbak Csányinál a gazdag románok Eltörpül a leggazdagabb magyar vagyona a legpénzesebb románéhoz képest. Míg Csányi Sándor 450 miiló dollárt tudhat magáénak, két román is tagja a dollármilliárdosok klubjának. A ButanGas 89 éves alapítója, Iosif Constantin Drágán 1,6 milliárd dolláros vagyonával a leggazdagabb román a bukaresti Capital most közzétett listája szerint. Az ezüstéremmel - a tavalyi arany után - Ion Tiriac egykori teniszező büszkélkedhet, ezt 1,5 milliárd dolláros vagyonával érdemelte ki. Igaz, ehhez a sportpályafutás után a bankszektorban kellett elhelyezkednie. A 300 fős lista szereplői ösz- szesen 22 milliárd dollárt tudhatnak magukénak, ez az ország GDP-jének ötödét teszi ki. A háromszázas listán 11 magyar nevét találjuk, nekik összesen 600 millió dollárjuk van. A legvastagabb pénztárcájú Te- szári Zoltán, aki 15 éve egy fagy- laltozóval kezdte karrierjét. Mára a DigiTV-vel egymillió előfizetőnek biztosítja a mindennapi’ televíziózást. Ő tavaly 10 milliárd forintot keresett, s ezzel 45 milliárdra hizlalta vagyonát. Őt a kolozsvári Urasi Béla követi 12 milliárd forinttal. A lap Verestói Attila javait 53-54 millió dollárra taksálja, amelyet az RMDSZ-szenátor élelmiszer-ipari vállalkozásaival és ingatlanbefektetésekkel szerzett. ■ M. L. HIRDETÉS Fizetéslevonás járhat az olasz dohányosoknak Olaszország lehet az első állam, ahol a dohányzás miatt elmaradt munkáért járó pénzt levonják az alkalmazottak fizetéséből. Egy felmérés szerint átlagban négy percet vesz el a munkából, míg az alkalmazott eljut a dohányzásra kijelölt helyre és visz- szaér onnan, a cigaretta elszívá■ Egy nyolcórás műszakból legalább egy órát vesz el a cigarettázás. sa pedig hat percet vesz igénybe. Egy nyolcórás műszakból mindez még egy mérsékelten szenvedélyes dohányos esetében is 60- 80 perc körüli időt vesz el, és jelentősen csökkenti a produktivitást, így az egész gazdaság versenyképességét is. Az olasz kormány minden nyilvános helyen és munkahelyen megtiltotta a dohányzást 2005-ben. Az olaszok úgy tartják magukról, hogy remekül tudnak bármilyen szabályt kikerülni, ezért még őket is meglepte a törvény széles körű elfogadottsága. Ugyanakkor - amint az elemzés kimutatta - az állandó járkálás a dohányzóba csökkenti a munka hatásfokát is. Az olaszoknak csak 24 százaléka dohányzik, az alkalmazottaknál azonban 45 százalékos az arányuk, igaz, ez 60-ról csökkent erre a szintre a 2005-ös szigorítás óta. ■ Z. M.
