Somogyi Hírlap, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-29 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 42. szám
2006. OKTÓBER 29., VASÁRNAP 6 SZTORIK, ESETEK Paul Lendvai író, publicista: „ORBÁN MAGATARTÁSA, modora, viselkedése, ahogyan fogalmaz, ahogyan beszél, eltér a Nyugat-Európában szokásos demokratikus diskurzustól.” Megyesi Gusztáv publicista: „élelmes filmrendezők simán és nulla költségvetéssel leforgathatnák a Kossuth téren Rejtő lenő Láthatatlan légióját Podvanecz marsallal, Wilkie úrral, Polchon főhadnaggyal, már ha Rejtő alakjai nem volnának kismiskák a 2006-os magyar forradalom figuráihoz képest.” Ungváry Krisztián történész: „FELMÉRÉSEK SZERINT a lakosság háromnegyede gondolja úgy, hogy Kádár János a legjobb politikus. Ők ne ünnepeljék 56-ot.” Ungváry Krisztián szigorú Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke: „nem IGAZ AZ, hogy mindig nekem kell lennem az SZDSZ elnökének, meg az sem igaz, hogy az SZDSZ csak akkor működik, ha én vagyok az elnöke.” Nagy Tímea olimpiai bajnok párbajtőröző: „nem imádkozom verseny közben. De amikor van egy eredményem, akkor azt gondolom, hogy azt nem én, hanem mi értük el. Hogy azt valamiért kaptam.” Robokuty és nyuszómuszó reklámzabálók A jó reklámra emlékszünk még évek múltán is - állítja a szakértő Az Uránia Nemzeti Filmszínházban a héten pro- paganda-brigádgyűlést tartottak. A mókás retro- találkozón az idei Reklámzabálók éjszakájáról esett szó. November 25- én ugyanis ismét a kongresszusi központban mutatják be a friss termést és a régi legendákat. Szabó Zoltán Attila Nincs olyan portéka, amelynek ne lenne szüksége hírverésre. Mégis a reklámokra sokáig csak amolyan úri huncutságként, szükséges rosszként tekintettek idehaza. Nem volt divat arról sem beszélni, hogy Fellini mester is vállalt ilyesféle munkát, mégpedig jó pénzért! A kilencvenes években azonban Magyarországon is felértékelődött a reklám- szakma, s ma már ott tartunk, hogy rajongói klubokban, internetes oldalakon és persze szakmai ankétokon, konferenciákon tárgyalják ki: milyen a jó reklám? S mit szabad és mit nem? Kerényi Péter, a Magyar Reklámszövetség elnökségi tagja úgy véli, a jó reklámnak több ismérve van. A cél nem lehet más, mint hogy elérje azokat, akiknek szánják. Ugyancsak fontos tulajdonság, hogy emlékezzünk rá akár évek múltán is. Kerényi erre Zwackék vizes emberét hozza fel, aki ugye fuldoklás közben nem egy hajótatra kapaszkodik fel, nem egy segítő kézre lel, hanem kedvenc gyomorkeserűjéhez nyúl. „Ez a reklám a 1910-es években készült. De a hatására jellemző, hogy még akkor is működött, akkor is ismert volt, amikor itthon nem lehetett gyártani az eredeti italt” - emlékeztet Kerényi Péter. A reklám- szakember hozzáteszi: a jó reklám önálló életet képes élni, akár a film. Nem véletlen, hogy olyan rendezők is készítettek reklámot, mint Fellini, Kusturica vagy éppen Woody Allén. Magyar- országon azért még nem nyert teljesen polgárjogot a műfaj. Kerényi a magyar habitust „okolja” ezért. Szerinte csak nagyon lassan változik a szemlélet, úgy fest, még mindig gyanús, aki Stia® A Fabulon-lányért nem csak az apukák rajongtak a nyolcvanas években, a kisebbek is csodálták a „nénit' Mindenkinek van egy ára, avagy Ronaldinho és Aniston is reklámarc A sztárok szeretik a reklámszerepeket. Igaz, a legtöbb esetben nem remekművekhez adják az arcukat, csupán figyelemfelhívó képi attrakciókhoz. Vannak persze szerencsés kivételek, olyan rövidke alkotások, amelyek amellett, hogy kurrens portékára hívják fel a figyelmet, még filmszerűek is; látványvilágukban és az ötletet nézve is kiválóak. Ilyen Depardieu több mókája, amikor például megmutatja, milyen is egy érzékeny szívű macsó. Jnyencfalat” az is, amikor egy bugyuta srác előttünk igazolja, hogy vérbeli amorózó. A spot végén ugyanis világossá válik: megmlósult az álma, és Jennifer Aniston döglik érte, nem pedig ő a hírneves szépségért. Az egyik sportszer- gyártó is beírta magát a reklámozás „nagykönyvébe”, amikor egy hajófenéken fut- ballpárbajt hirdetett Ronal- dinhóval, Vieraval, Thierry Henryvel és a mára színészként is jegyzett egykori gólvágóval, Eric Cantonával. ilyesmivel foglalkozik. „Mintha eleve gyanús lenne nálunk az a művész, aki pénzt keres. Gondoljunk csak Kabos Lászlóra, aki Lottó Ottóként híresült el, s kapott olykor kemény bírálatokat, vagy Cserhalmi Györgyre, akinek szintén felrótták, hogyan adhatja ilyesmihez az arcát” - említi a Magyar Reklámszövetség szakembere, aztán még megjegyzi: elfelejtjük, hogy a reklám alkalmazott művészet, amelyet lehet és kell is jól csinálni. Sas Istvánt említi, aki reklámfilmjeinek jó részét a szocializmus idején gyártotta, s noha több termék mára az enyészeté lett, az emberek ma is szívesen nézik ezeket a kisfilmeket úgy is mint valami korrajzot. A reklámfilmekben is feltűnő színész, Magyar Attila amondó: már nem szégyen, ha valaki bevállal egy-egy reklámot. „Legalábbis én nem éreztem soha negatív hatását annak, hogy vállalok ilyesféle szerepeket - szögezi le. - Egyébként is a reklámfilm épp úgy akar hatni, mint a színház. Utóbbi is termék, ha tetszik egyeseknek, ha nem” - summázza. A Vidám Színpad színésze szerint a reklám és a színház is akkor sikeres, ha a produktumról beszélni kezdenek az emberek. Ha fülbe súgják egymásnak, hová érdemes jegyet váltani egy színdarabra, vagy ha azt tudakolják egymástól, milyen lehet egy robokuty. Magyar egy hozzá kapcsolódó poénra is büszke. „A nyuszómuszó, azt gondolom, telitalálat volt. Ez persze nem engem dicsér, hanem azt a kreatív csapatot, amelyik kitalálta” - summázza. Az eddig reklámfilmrendezőként ismert, első nagyjátékfilmjét (Konyec) ez idő tájt forgató Rohonyi Gábor azért a szakma árnyoldalairól, a hazai viszonyokról is mond egyet s mást. „Az embernek tudnia kell taktikázni, megpróbálni a megrendelő által vágyott és a saját maga által megálmodott között megtalálni azt az értelmes kompromisszumot, amely miatt még nem kell leköpnie magát. Különös, hogy minél visszataszítóbb egy munka művészi szempontból, minél kevésbé igényel kreativitást, annál többet lehet vele keresni.” Barátaink, a baktériumok: megvédenék a kórokozóktól probiotikum Talán meglepő állítás, de igaz - egyes baktériumokra feltétlenül szüksége van szervezetünknek Az újszülött bélcsatornája gyakorlatilag nem tartalmaz baktériumokat, ezért nem működik a helyi immunvédekezés sem. Anyatejet kap, amely szintén sterilnek tekinthető, de nagy meny- nyiségben tartalmaz oligosza- charidokat, amiket prebiotiku- moknak nevezünk. Ezek szelektív táptalajai a barátságos baktériumoknak, pl. a bifidus flórának. Oly mértékben hatékonyak, hogy néhány hét alatt a bélcsatornát már nagy számban és szinte kizárólag a barátságos baktériumok töltik ki (idegen szóval probiotikumoknak hívjuk őket). A bifidus flóra három igen fontos funkciót tölt be. Egyrészt aktív anyagcserét folytat, a baktériumok felhasználják az anyagcsere bélcsatornájába kerülő káros termékeit, amelyek között sok a rákkeltő, mérgező vagy a bél sejtjeit irritáló (gyulladást okozó) hatású. De a baktériumok számunkra olyan vitaminokat is termelnek, amelyekre mi magunk képtelenek vagyunk. Kapcsolatuk olyan aktív, hogy sok gastroenterológus a bélrendszert és baktériumait egységes szervrendszernek tekinti. Másik fontos hatásuk, hogy elősegítik a bélfal helyi immun- rendszerének működésbe állását és serkentik azt. Ennek óriási helyi jelentősége közismert, hiszen a későbbi élet során a bélfalon keresztül igen sok idegen anyag, kórokozó próbál a szervezetünkbe jutni, de jól ismert az a tény, hogy a szervezet általános védelmét biztosító keringő ellenanyagok 75-80%-át is a bélfalban képződő plazmasejtek termelik. Harmadik fontos szerep a bélcsatorna teljes kitöltése, mert ezzel a kórokozók megtelepedését csaknem lehetetlenné tehetik, nagyfokú biztonságot nyújtva a még védtelen újszülött számára. A probio- tikumok és az anyatejben lévő prebiotikumok ebben olyan sikeresek, hogy az anyatejjel táplált csecsemő bélcsatornájában csaknem kizárólag (kb. 98%-ban) ilyen barátságos baktériumok találhatók. Sajnos a későbbi életkorban az egészségtelen táplálkozás, a gyakori fertőzések és az érzékeny kórokozókat és barátságos baktériumokat egyként pusztító széles spektrumú antibiotikumok hatására a biztosan barátságos baktériumok aránya a belekben drámaian csökken, akár 1-5%-ra is. Meglepő adat, de egy felnőtt ember bélcsatornájában 1-1,5 kg bak-, térium él. Ennek túlnyomó többsége kórokozó vagy fakultatív kórokozó. A természet csodája, hogy a bélfal helyi védelmi rendszere átlagos körülmények között meg tudja akadályozni ezek szervezetbe jutását. De mi van, ha a védelem valamilyen okból meggyengül? Személyenként akár több mint egy kilogramm kórokozóval élni - nem túlzó kifejezés, hogy szinte időzített bomba ketyeg szervezetünkben. A gondolat, hogy jó lenne a bélben a probiotikumokat elszaporítani, és a kórokozókat kiszorítani, régen gyakorlat az orvosi kezelésben. Sajnos az élelmiszerekkel bevitt baktériumokat vagy a gyomorsav vagy az emésztő enzimek nagyrészt elpusztítják, de a véletlen túlélők közül is igen kevés tud megtapadni a bélfalon. A modern technológiával, mikro- kapszulázással például a baktériumokat meg lehet védeni és hosszú távon életképesen lehet tartani. A probiotikumok terápiás lehetősége az utóbbi években kibővült. Sokoldalú metabolikus előnyeiről, a helyi védettségről és az általános immunitásra gyakorolt serkentő hatásáról rengeteg közlemény jelent meg. A kedvező hatás kulcskérdése, hogy milyen arányban tapadnak meg és szaporodnak el a bélben, ezt pedig az anyatejéhez hasonló oligoszacha- ridok mint prebiotikumok hozzáadásával biztosítják. Ilyen probiotikumotésprebio- tikumot is tartalmazó gyógyhatású készítmények a Protexin Restore csecsemőknek és kisgyermekeknek, valamint a Protexin Balance 12 év feletti gyermekeknek és felnőtteknek ajánlott termékek, amelyek rugalmas kiszerelési egységekben, kedvező áron kaphatók a gyógyszertárakban és gyógynövény- boltokban. Dr. Kiss András gyermekgyógyász szakorvos ▲ ■ A bifidus flóra fontos funkciókat tölt be.
