Somogyi Hírlap, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-29 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 42. szám

2006. OKTÓBER 29., VASÁRNAP 6 SZTORIK, ESETEK Paul Lendvai író, publicista: „ORBÁN MAGATARTÁSA, modo­ra, viselkedése, ahogyan fogalmaz, ahogyan beszél, eltér a Nyugat-Európában szokásos demokratikus diskurzustól.” Megyesi Gusztáv publicista: „élelmes filmrendezők si­mán és nulla költségvetéssel leforgathatnák a Kossuth téren Rejtő lenő Láthatatlan légióját Podvanecz marsallal, Wilkie úrral, Polchon főhad­naggyal, már ha Rejtő alak­jai nem volnának kismiskák a 2006-os magyar forrada­lom figuráihoz képest.” Ungváry Krisztián történész: „FELMÉRÉSEK SZERINT a la­kosság háromnegyede gondolja úgy, hogy Kádár János a legjobb politikus. Ők ne ünnepeljék 56-ot.” Ungváry Krisztián szigorú Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke: „nem IGAZ AZ, hogy mindig nekem kell lennem az SZDSZ elnökének, meg az sem igaz, hogy az SZDSZ csak akkor működik, ha én vagyok az elnöke.” Nagy Tímea olimpiai bajnok párbajtőröző: „nem imádkozom verseny közben. De amikor van egy eredményem, akkor azt gondolom, hogy azt nem én, hanem mi értük el. Hogy azt valamiért kaptam.” Robokuty és nyuszómuszó reklámzabálók A jó reklámra emlékszünk még évek múltán is - állítja a szakértő Az Uránia Nemzeti Film­színházban a héten pro- paganda-brigádgyűlést tartottak. A mókás retro- találkozón az idei Rek­lámzabálók éjszakájáról esett szó. November 25- én ugyanis ismét a kong­resszusi központban mu­tatják be a friss termést és a régi legendákat. Szabó Zoltán Attila Nincs olyan portéka, amelynek ne lenne szüksége hírverésre. Mégis a reklámokra sokáig csak amolyan úri huncutságként, szükséges rosszként tekintettek idehaza. Nem volt divat arról sem beszélni, hogy Fellini mester is vállalt ilyesféle munkát, még­pedig jó pénzért! A kilencvenes években azonban Magyarorszá­gon is felértékelődött a reklám- szakma, s ma már ott tartunk, hogy rajongói klubokban, inter­netes oldalakon és persze szak­mai ankétokon, konferenciákon tárgyalják ki: milyen a jó reklám? S mit szabad és mit nem? Kerényi Péter, a Magyar Rek­lámszövetség elnökségi tagja úgy véli, a jó reklámnak több is­mérve van. A cél nem lehet más, mint hogy elérje azokat, akik­nek szánják. Ugyancsak fontos tulajdonság, hogy emlékezzünk rá akár évek múltán is. Kerényi erre Zwackék vizes emberét hozza fel, aki ugye fuldoklás köz­ben nem egy hajótatra kapasz­kodik fel, nem egy segítő kézre lel, hanem kedvenc gyomorke­serűjéhez nyúl. „Ez a reklám a 1910-es években készült. De a hatására jellemző, hogy még ak­kor is működött, akkor is ismert volt, amikor itthon nem lehetett gyártani az eredeti italt” - emlé­keztet Kerényi Péter. A reklám- szakember hozzáteszi: a jó rek­lám önálló életet képes élni, akár a film. Nem véletlen, hogy olyan rendezők is készítettek reklá­mot, mint Fellini, Kusturica vagy éppen Woody Allén. Magyar- országon azért még nem nyert teljesen polgárjogot a műfaj. Kerényi a magyar habitust „okol­ja” ezért. Szerinte csak nagyon lassan változik a szemlélet, úgy fest, még mindig gyanús, aki Stia® A Fabulon-lányért nem csak az apukák rajongtak a nyolcvanas években, a kisebbek is csodálták a „nénit' Mindenkinek van egy ára, avagy Ronaldinho és Aniston is reklámarc A sztárok szeretik a rek­lámszerepeket. Igaz, a leg­több esetben nem remek­művekhez adják az arcukat, csupán figyelemfelhívó képi attrakciókhoz. Vannak per­sze szerencsés kivételek, olyan rövidke alkotások, amelyek amellett, hogy kur­rens portékára hívják fel a figyelmet, még filmszerűek is; látványvilágukban és az ötletet nézve is kiválóak. Ilyen Depardieu több móká­ja, amikor például megmu­tatja, milyen is egy érzékeny szívű macsó. Jnyencfalat” az is, amikor egy bugyuta srác előttünk igazolja, hogy vérbeli amorózó. A spot vé­gén ugyanis világossá válik: megmlósult az álma, és Jennifer Aniston döglik érte, nem pedig ő a hírneves szép­ségért. Az egyik sportszer- gyártó is beírta magát a rek­lámozás „nagykönyvébe”, amikor egy hajófenéken fut- ballpárbajt hirdetett Ronal- dinhóval, Vieraval, Thierry Henryvel és a mára színész­ként is jegyzett egykori gól­vágóval, Eric Cantonával. ilyesmivel foglalkozik. „Mintha eleve gyanús lenne nálunk az a művész, aki pénzt keres. Gon­doljunk csak Kabos Lászlóra, aki Lottó Ottóként híresült el, s ka­pott olykor kemény bírálatokat, vagy Cserhalmi Györgyre, aki­nek szintén felrótták, hogyan ad­hatja ilyesmihez az arcát” - em­líti a Magyar Reklámszövetség szakembere, aztán még meg­jegyzi: elfelejtjük, hogy a reklám alkalmazott művészet, amelyet lehet és kell is jól csinálni. Sas Istvánt említi, aki reklámfilmjei­nek jó részét a szocializmus ide­jén gyártotta, s noha több ter­mék mára az enyészeté lett, az emberek ma is szívesen nézik ezeket a kisfilmeket úgy is mint valami korrajzot. A reklámfilmekben is feltűnő színész, Magyar Attila amondó: már nem szégyen, ha valaki be­vállal egy-egy reklámot. „Leg­alábbis én nem éreztem soha ne­gatív hatását annak, hogy válla­lok ilyesféle szerepeket - szöge­zi le. - Egyébként is a reklám­film épp úgy akar hatni, mint a színház. Utóbbi is termék, ha tet­szik egyeseknek, ha nem” - summázza. A Vidám Színpad színésze szerint a reklám és a színház is akkor sikeres, ha a produktumról beszélni kezde­nek az emberek. Ha fülbe súgják egymásnak, hová érdemes je­gyet váltani egy színdarabra, vagy ha azt tudakolják egymás­tól, milyen lehet egy robokuty. Magyar egy hozzá kapcsolódó poénra is büszke. „A nyuszó­muszó, azt gondolom, telitalálat volt. Ez persze nem engem dicsér, hanem azt a kreatív csapatot, amelyik kitalálta” - summázza. Az eddig reklámfilmrendező­ként ismert, első nagyjátékfilm­jét (Konyec) ez idő tájt forgató Rohonyi Gábor azért a szakma árnyoldalairól, a hazai viszo­nyokról is mond egyet s mást. „Az embernek tudnia kell takti­kázni, megpróbálni a megrende­lő által vágyott és a saját maga ál­tal megálmodott között megtalál­ni azt az értelmes kompromisszu­mot, amely miatt még nem kell leköpnie magát. Különös, hogy minél visszataszítóbb egy munka művészi szempontból, minél ke­vésbé igényel kreativitást, annál többet lehet vele keresni.” Barátaink, a baktériumok: megvédenék a kórokozóktól probiotikum Talán meglepő állítás, de igaz - egyes baktériumokra feltétlenül szüksége van szervezetünknek Az újszülött bélcsatornája gya­korlatilag nem tartalmaz bakté­riumokat, ezért nem működik a helyi immunvédekezés sem. Anyatejet kap, amely szintén ste­rilnek tekinthető, de nagy meny- nyiségben tartalmaz oligosza- charidokat, amiket prebiotiku- moknak nevezünk. Ezek szelek­tív táptalajai a barátságos bakté­riumoknak, pl. a bifidus flórá­nak. Oly mértékben hatékonyak, hogy néhány hét alatt a bél­csatornát már nagy számban és szinte kizárólag a barátságos baktériumok töltik ki (idegen szóval probiotikumoknak hív­juk őket). A bifidus flóra három igen fon­tos funkciót tölt be. Egyrészt ak­tív anyagcserét folytat, a bakté­riumok felhasználják az anyag­csere bélcsatornájába kerülő ká­ros termékeit, amelyek között sok a rákkeltő, mérgező vagy a bél sejtjeit irritáló (gyulladást okozó) hatású. De a baktériumok számunkra olyan vitaminokat is termelnek, amelyekre mi ma­gunk képtelenek vagyunk. Kap­csolatuk olyan aktív, hogy sok gastroenterológus a bélrendszert és baktériumait egységes szerv­rendszernek tekinti. Másik fontos hatásuk, hogy elősegítik a bélfal helyi immun- rendszerének működésbe állását és serkentik azt. Ennek óriási he­lyi jelentősége közismert, hiszen a későbbi élet során a bélfalon keresztül igen sok idegen anyag, kórokozó próbál a szervezetünk­be jutni, de jól ismert az a tény, hogy a szervezet általános védel­mét biztosító keringő ellenanya­gok 75-80%-át is a bélfalban kép­ződő plazmasejtek termelik. Harmadik fontos szerep a bél­csatorna teljes kitöltése, mert ez­zel a kórokozók megtelepedését csaknem lehetetlenné tehetik, nagyfokú biztonsá­got nyújtva a még védtelen újszülött számára. A probio- tikumok és az anya­tejben lévő prebiotikumok ebben olyan sikeresek, hogy az anyatej­jel táplált csecsemő bélcsatorná­jában csaknem kizárólag (kb. 98%-ban) ilyen barátságos bak­tériumok találhatók. Sajnos a későbbi életkorban az egészségtelen táplálkozás, a gyakori fertőzések és az érzé­keny kórokozókat és barátságos baktériumokat egyként pusztító széles spektrumú antibiotiku­mok hatására a biztosan barát­ságos baktériumok aránya a be­lekben drámaian csökken, akár 1-5%-ra is. Meglepő adat, de egy felnőtt ember bélcsatorná­jában 1-1,5 kg bak-, térium él. Ennek túl­nyomó többsége kórokozó vagy fa­kultatív kórokozó. A természet csodája, hogy a bélfal helyi vé­delmi rendszere átlagos körül­mények között meg tudja akadá­lyozni ezek szervezetbe jutását. De mi van, ha a védelem valami­lyen okból meggyengül? Személyenként akár több mint egy kilogramm kórokozóval élni - nem túlzó kifejezés, hogy szin­te időzített bomba ketyeg szerve­zetünkben. A gondolat, hogy jó lenne a bél­ben a probiotikumokat elszaporí­tani, és a kórokozókat kiszorítani, régen gyakorlat az orvosi keze­lésben. Sajnos az élelmiszerek­kel bevitt baktériumokat vagy a gyomorsav vagy az emésztő enzi­mek nagyrészt elpusztítják, de a véletlen túlélők közül is igen ke­vés tud megtapadni a bélfalon. A modern technológiával, mikro- kapszulázással például a bakté­riumokat meg lehet védeni és hosszú távon életképesen lehet tartani. A probiotikumok terápiás lehetősége az utóbbi években ki­bővült. Sokoldalú metabolikus előnyeiről, a helyi védettségről és az általános immunitásra gyako­rolt serkentő hatásáról rengeteg közlemény jelent meg. A kedvező hatás kulcskérdése, hogy milyen arányban tapadnak meg és sza­porodnak el a bélben, ezt pedig az anyatejéhez hasonló oligoszacha- ridok mint prebiotikumok hozzá­adásával biztosítják. Ilyen probiotikumotésprebio- tikumot is tartalmazó gyógyha­tású készítmények a Protexin Restore csecsemőknek és kis­gyermekeknek, valamint a Pro­texin Balance 12 év feletti gyer­mekeknek és felnőtteknek aján­lott termékek, amelyek rugalmas kiszerelési egységekben, ked­vező áron kaphatók a gyógy­szertárakban és gyógynövény- boltokban. Dr. Kiss András gyermekgyógyász szakorvos ▲ ■ A bifidus flóra fontos funkció­kat tölt be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom